143593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ceruzák előállítására

2 143.593 punk. Ennek az első műveletnek a lefolytatása után a további alkatrészeket fokozatosan és újabb melegítés nélkül adagoljuk az oldatot. Ezután falisztet vagy f aport adagolunk be meg­felelő mennyiségben és az anyagot gyúrjuk mindaddig, amíg alakítható masszát nem ka­punk, amelynek sűrűsége nagyjából a gitt sűrű­ségével egyenlő. A gyengén lúgos anyag így pl. borax talál­mány szerinti alkalmazása megkönnyíti a ka­zein feloldását, amely ebben az alakjában na­gyon benső kapcsolatot létesít a faanyaggal. A többi lúgos vegyülethez viszonyítva a boraxnak az az előnye, hogy a fehérjéknek később a be­következő zselatinizálódása lassabban és szabá­lyosabban történik, emellett pedig a borax fö­lös mennyiségének jelenléte bizonyos tartósító hatást fejt ki. Hasonlóképpen megtehetjük azt is, hogy még karbamiidot is adagolunk, ami azért előnyös, mert a borax egy részét helyet­tesítheti és ezzel a kazein oldását elősegíti. Egy zsírvegyületből származtatott magasabb­fokú zsírsav, főleg egy olajszármazék adagolása vagy (felhasználása különösen kedvező hatást fejt ki az ilyen módon előállított, szintetikus faanyag tulajdonságaira. Ez az adalék tényleg alkalmas arra, hogy meggátolja az anyag túl gyors száradását és ilyen módon elkerülhetők a massza belsejében a nem kívánatos feszültsé­gek, valamint az alakváltozások. Ez különös­képpen akkor fontos, ha ezt a masszát ceruza­testek készítésére akarjuk felhasználni, mert a ceruzatest legkisebb szabálytalanságai is meg­gátolják a test és a bél közötti jó kapcsolatot és megnehezítik a bél pontos, központos elhelye­zését. Megemlítendő még, hogy a zsírsav ada­golása megjavítja az anyag alakíthatóságát, ill. azt lágyabbá teszi és azt eredményezi, hogy az ilyen módon csökkentett súrlódás következté­ben a sajtoláshoz csekélyebb nyomás is ele­gendő. A nyomásnak ez a csökkenése elérheti az általánosan szokásos nyomások egyharma­dát is. A fenol vagy a rézszulfát által elért tartósító­hatás nagyon előnyösen -mutatkozik a fehérje­félék és a fa stabilitása szempontjából. A sajto­landó anyag alkatrészeinek a találmány szerinti kombinációja révén lehetővé válik a masszák nedves állapotban tartani vagy raktározni és néhány napon át használatra kész állapotban tartva konzerválni, anélkül, hogy idő előtti ke­ményedés vagy baktériumok által történő mi­nőségromlás következne be. Megemlítendő végül, hogy a kész terméknek gyors megkeményedését és nedvességgel szem­ben való ellenállását olyképpen lehet elérni, hogy az anyagot sajtolás után gőzhalmazálla­potú formaldehid hatásának tesszük ki vagy ezt az anyagot fürdőben alkalmazzuk, melynek sűrűsége, tehát az oldat koncentrációja 10% lehet. Ez a kezelés lehetővé teszi a kazein rész­leges kondenzációját és azt is megengedi, hogy a fenol vagy a karbamid a formaldehiddel, műgyanta képződése mellett kondenzálódjék. Az egyes anyagok, tehát a ceruzatest készí­tésére való massza alkatrészeinek súlyaránya pl. a következő lehet: 20 kg faliszt vagy fapor, 5,5 kg kazein, 900 kg borax, 500—1000 g olajsav, amelyhez 15—30 g emuziót adagolunk, 150 g kristályos fenol, 50 g rézszulfát, 20 g oranzs II. (narancssárga), — naftol­oranzs, 1 g rodamin és 36 liter víz. Űgy amint a fenntiekben 'már említettük a találmány oly berendezésre is vonatkozik, amellyel a belet és az azt körülvevő szintetikus faanyagot egyidejűleg lehet sajtolni. Javasol­ták már az efféle ceruzák oly előállítását, amelynél a ceruzatest létesítésére való anyag fúvókán sajtolás révén halad keresztül és a fú­vóka vezetőcsővel központos elhelyezésű, ez a cső pedig előre elkészített belet vagy a bél ké­szítésére alkalmas képlékeny anyagot vezet. Ennél az ismert berendezésnél a bél vagy annak létesítésére való massza vezetésére használt cső annak a fúvókának a belső terében végződik oly módon, hogy a ceruzatest készítésére való massza a belet vagy az annak készítésére való masszát körülveszi és közben nyomás alatt áll, ez utóbbi anyagot pedig mozgása közben magá­tfal viszi. Ebből következik, hogy a ceruzatest készítésére valló anyag olyan időpontban érint­kezik a béllel, amikor végleges keresztmetsze­tét még nem vette fel. Ebből szükségszerűen kö­vetkezik, hogy a belet létesítő massza nem kí­vánt alapváltozást szenved. A bél keresztmet­szete ugyanis kisebbé válik, és helyzete a ceru- , zatestben nem központos a keletkező nyomás­különbségek folytán, amelyek azért állnak elő, mert a két massza a fúvókában egyesül. Ismert körülmény, hogy a nem helyes vagy nem köz­pontos elhelyezésű és ezért egyenlőtlen kereszt­metszetű ceruzák, vagy az olyanok, amelyek­nél a test sűrűsége változó, hasznavehetetlenek, ill. a kereskedelemben el nem adhatók. Ezért eddigelé a képlékeny masszákból sajtolt ceru­zák a gyakorlatban nem terjedtek el. A találmány szerinti eljárás, amelynek meg­valósítására való berendezésnél a ceruzákat a test és a bél egyidejű átsajtolásával, kettős fú­vókával 'készítjük, lehetővé teszi, valamennyi fentemlített hátrány vagy nehézség kiküszöbö­lését és az eljárást az jellemzi, hogy a ceruza­test készítésére való imasszát először minden oldalról alkalmazott nyomással összeszorítjuk, amíg a végleges keresztmetszetnek megfelelő vagy azzal közelítően azonos keresztmetszetet fel nem veti, majd pedig a masszát a belet al­kotó masza köré sajtoljuk és ezzel együtt hosz­szú rúd vagy szalag létesítése mellett kisajtol­juk. Ez az eljárás lehetővé teszi az etetésnél oly nyomás alkalmazását, amely egyenletesen hat a fúvóka nyílásának egész keresztmetszetére és ezáltal a bél középhelyzetéből nem tolódhatik el. Azt is elérjük az eljárással, hogy az anyag sűrűsége egyenletes, tehát nincsenek a ceruza­testnek helyenként gyenge részei. A ceruzatest masszája teljes egyenletességei veszi körül a

Next

/
Thumbnails
Contents