143585. lajstromszámú szabadalom • Szigetelt aluminium fólia
Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.585. SZÁM 21. c. 1—19. OSZTÁLY — BA—581. ALAPSZÁM Szigetelt alumínium fólia A Magyar Állam, mint a feltalálók: Ballá Imre, Edinger Károly gépészmérnök, Kiss Béla vegyészmérnök, Noszti Endre elektromérnök és Simó Ernő vegyészmérnök budapefeti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1952. június 25. Ismeretesek voltak többek között az elektromos ipariban szigetelőanyagként, pl. horonyszigetelések kivitelezésére a műgyantákkal készített különféle, ún. kemény papíros gyártmányok, a prespán néven közismert papíros gyurmából összesajtolt, száraz helyen alkalmazható szigetelőközeg, továbbá a különböző szigetelőanyagok hosszú sora. Azonban a villamosgépek szigetelése és a horonyszigetelés minden követelménynek 'megfelelő megvalósítása ezideig nem nyert gazdaságosság szempontjából tökéletesen kielégítő megoldást. Kísérleteink folyamán azt tapasztaltuk, hogy átütési feszültség és egyéb elektromosipari követelmények szempontjából kiválóan alkalmasnak bizonyul az általunk alkalmazott alumíniumfólia, melyet speciális vegyi előkezelés után műgyantaréteggel vonunk be. Ennek az anyagnak nagy előnye még kiváló elektromosipari tulajdonságai mellett az is, Ihogy a-felhasználandó alumíniumfólia összetételére vonatkozólag különösebb követelmények nincsenek és minden közforgalomban Aapható hazai gyártású termék alkalmas az előállítására. Az eljárás szerint legelőször a fólia felületét alkalikus fürdőben zsírtalanítjuk. Majd az így előkészített fóliát alkálikusan reagáló oxidáló oldatba visszük. Az oxidáció hatására kialakul az alumínium fémes felületén egy molekuláris nagyságrendű oxidréteg, mély a szigetelést biztosító gyantaréteg számára hordozóként szolgál. Mivel kiváló adhéziós tulajdonsága alapján biztosítja a fém és gyanta egymásratapadását. Az oxidáció befejezése után a fóliát vízben leöblítjük és szárítjuk. Az így előkészített alumíniumfelületre felviszünk egy nemesített alkidtípusú, nagy ftálsaveszter tartalmú, stabilizáció céljából kismennyiségű könnyű fémoxidot tartalmazó műgyantalakkot és azt 330— 400 C°-on beégetjük. Az ily módon beégetés után nyert lakkréteg kétoldali vastagsága öszszesen 25—30 mikron. Példa: Az alumíniumfólia zsírtalanítására a fémfelületkészítő üzemekben általánosan alkalmazott fürdőt használjuk, melynek összetétele 2,5% Na3 P0 4 , 2% Na2 CÖ 3 , 0,5% NaOH vizes oldata. A zsírtalanítást legalkalmasafaban 90—95 C° között végezzük 5 percnyi időtartam alatt. A tisztítás után következik az oxidációs folyamat, melynek során az alkalmazott fürdő összetétele 60 g/liter Na2 C0 3 és 15 g/liter K 2 Cr 2 Oí. Az oxidációt legalkaknasabban 90—95 C° között 20 perc alatt végezzük el. A folyamat alatt keletkezett oxidréteg vastagsága 0,5 és 1 mikron között van. Az oxidált fóliát vízzel leöblítjük, majd megszárítjuk. Szárítás után a következő összetételű lakkot visszük fel az alumíniumfóliára, lehetőleg egyszeri rétegben: súlyszázalék kínai faolaj vagy dehidrált ricinusolaj 24,0 fenolgyantával módosított kolofónium műgyanta (pl. Devecit) 15,4 alkidműgyanta (pl. Devé( 14,6 len standolaj 7,6 könnyű fémoxid (Li2 0, A1 2 0 3 ) 0,6 petróleum 14,0 lakkbenzin 24,0 A lakkot 330—400 C° között beégetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás horonyszigetelésre, vagy villamosgépek szigetelésére alkalmas műgyantalakkal bevont alumíniumfólia előállítására, azzal jellemezve, hogy p.z alumíniumfóliát a szükséges tisztítás után vegyi oxidációs eljárásnak vetjük alá és ezután visszük fel a gyantaréteget. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, melyre jellemző, hogy az oxidációval előkészített alumíniumfólia felületére olyan nemesített alkid típusú műgyantalakkot viszünk fel — előnyösen egy rétegben 330—400 C°-on történő beégetéssel —, amely ftálsaveszter és etabilizátorként 1%-nál kisebb mennyiségben könnyűfémoxidot tartalmaz. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 544. Terv Nyomda. 1957. — Felelős vezető: Bolgár Imre
