143580. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses eljárás és berendezés ferromágneses anyagok, különösen lemezanyagok legalább egy anyagjellemzőjének roncsolás nélküli, célszerűen folyamatos ellenőrzésére

6 143.580 denzátoron jelentkezik. Az 53, 53a munkaellenállások és a feszültségosztó 127, 128 ellenállások értéke evégből úgy van választva, hogy a 130 áramkör ellenállása a 129 kondenzátor felől tekintve a feltöltődés és kisülés szakaszaiban lehetőleg állandónak legyen tekinthető Szűrő A 96 egyenirányítóban ily módon előállított és a különbözeti jelfeszültség közepes értékével arányos jelfeszültség a 92i áramkörön át a 98 szűrőbe jut. A 98 szűrő feladata elsősorban az, hogy a szabályozó jelfeszültségből kiszűrje mindazokat a váltakozó áramú összetevőket, amelyek a szabályozó 118 cső rácsára jutva a kimenő jelben torzulásokat okozhatnak. Felhasználható azonban a 922 áramkörön át a 84 korrekciós szervbe vezetett szabályozó jelfeszültség késleltetésére is. A késleltetés mértékét úgy választjuk, hogy az indikációnak a keresztmetszetingadozástól függő korrekciója akkor következzék be, amikor a korrigáló jelhez tartozó keresztmetszet a 80 mérőelemben az indikációt kiváltja. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén evégből a 98 szűrő bemenő 92i áramköre és kimenő 922 áramköre közé 131, 132 ellenállásokból és 133, 134 kondenzátorokból álló, önmagában ismert R. C. szűrőlánc van iktatva. E szűrőlánc időállandóját a késleltetés említett szempontjainak szem előtt tartásával választhatjuk. Az 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alak működésmódja mármost a következő: A berendezést áram alá helyezzük és a 40, 80 mérőelemekbe etalonként a névleges keresztmetszetnek megfelelő 45 anyagot vezetünk. Ugyancsak a névleges keresztmetszetnek megfelelő keresztmetszetű 45a etalont helyezünk a 40a ellenmérőelembe. A 95 oszcillátor •frekvenciáiát a névleges értékre állítjuk be és feszültségét úgy szabályozzuk, hogy a 94 áramkörben az indukált feszültség középértéke a méréshez választott indukció maximális értékének feleljen meg. Ezután a névleges keresztmetszetű 45 etalont a megengedett tűrés felső és alsó határának megfelelően a névlegesnél nagyobb, illetőleg a névlegesnél kisebb ismert keresztmetszetű 45 etalonnal helyettesítjük. A permeabilitás mérése esetén mármost a 84 korrekciós szerv szabályozását, például a 97 egyenirányító 127, 128 ellenállásainak változtatásával, úgy állítjuk be, hogy a 94 áramkörben mindkét esetben a névleges indukciónak megfelelő, és így a keresztmetszetekkel arányos indukált feszültség lépjen föl. A 45 etalonok eltávolítása után a berendezés az előzetes mérésekkel meghatározott körzeten belül üzemkész állapotban van. A vizsgálandó 45 anyagot ezután átvezetjük az első 40 mérőelemen, majd a második 80 mérőelemen, amikor is a keresztmetszetnek a névlegestől való eltérése esetén a 97 egyenirányítóban előjelhelyes különbözeti jel adódik, amely a 98 szűrőn áthaladva a 84 korrekciós szervet megfelelő késleltetéssel szabályozza. A 45 anyag vizsgált keresztmetszete eközben a 80 mérőelembe jut és a keresztmetszethez tartozó permeabilitás értéke a 82 indikáló szerv skáláján az esetleges keresztmetszet-ingadozásoktól függetlenül -a tényleges értéknek megfelelően olvasható le. A fajlagos vasveszteség mérése esetén a sza— . bályozást például ugyancsak a 127, 128 ellenállások útján az előző esethez hasonlóan a-névleges keresztmetszetűnél nagyobb, illetőleg kisebb keresztmetszetű, de ismert fajlagos vasveszteségű etalonok segítségével állítjuk be. A szabályozás beállítása helyes, ha a fajlagos vasveszteség mérése esetén wattmérőként kialakított és ezért szaggatott vonalakkal jelzett módon a kimenő 94 körhöz is csatlakoztatott 82 indikáló szerv a 45 etalonok fajlagos vasveszteségének i tényleges értékét mutatja. Ez esetben a permeabilitás mérésével ellentétben az indukció nem állandó és a 80 mérőelem kimenő 94 körében fellépő jelfeszültség a keresztmetszet-ingadozások mértékénél kisebb mértékben változik, amint erre a leírás bevezetésében utaltunk. Minthogy a wattmérő kalibrálása természetszerűleg csak egy névleges keresztmetszetre lehet érvényes, más névleges keresztmetszetű anyag mérés esetén a wattmérő 105 előtétellenállását az új névleges keresztmetszetnek megfelelő súlyhoz illesztenünk kell. Az előbbiekben a 2. ábra szerinti általános elrendezés 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjának részleteit ismertettük. A továbbiak-; ban a 15. ábra szerinti berendezést tárgyaljuk, amely a fajlagos vasveszteség mérésére alkalmas 3. ábra szerinti elrendezés példakénti kiviteli alakja. Ez az 5. ábra szerintitől lényegében abban különbözik, hogy a 84 korrekciós szerv nem a 83 áramforrásba, hanem a 82 indikáló szervbe van iktatva, aminek következtében a 83 áramforrás szabályozás nélkül működik és a 80 mérőelem 94 kimenőkörében állandó nagyságú indukált feszültséget biztosít. A részleteiben a 16—18. ábrákon feltüntetett 82 indikáló szerv a találmány értelmében elektrodinamikus 820 wattmérőt tartalmaz, a 84 korrekciós szerv pedig a 820 wattmérő előterétől független homogén mágneses 135 térben a 820 wattmérő 103 lengőtekercsével együttforgó és az első 40 mérőelemből származtatott villamos jellel gerjesztett 136 tekercs, amelynek síkja a 820 wattmérő nullhelyzetében a homogén mágneses 135 tér irányára merőleges. A 820 watt- . mérő 103 lengőtekercse kétrészű tengely fölső 137i szakaszán van megerősítve és gyakorlatilag torziómentes 138', 138" kivezetések útján van a 94 áramkörhöz csatlakoztatva. A kétrészes tengely másik 1372 szakasza villamosan. szigetelő anyagból készült 139 hüvely útján van a 137i tengelyrésszel összekötve. A 84 korrekciós szervet alkotó lengő 136 tekercs, a 137i 137a tengelyen van megerősítve és egyik kivezetése a 137i tengelyrésszel, másik kivezetése pedig a 1372 tengelyrésszel van villamosan vezető módon összekötve. A 137i, 1372 tengely feszített torziós 140i, 1402 szálak közé van iktatva és ezeken át csatlakozik a 92 áramkörhöz. A 82 indikáló szerv fénymutatós műszerként, van kialakítva, amelynek 141 tükre a 137i tengelyrészen a 820 wattmérő és a 84 korrekciós szerv