143562. lajstromszámú szabadalom • Csévélőgép

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.562. SZÁM 76. d. 1-5. OSZTÁLY - Si-522. ALAPSZÁM Csévélőgép Sipos András műszerész és Bruckner Lipót műsz. vez., Budapest. A bejelentés napja: 1955. május 30. Az ismert vetülékcsévélő gépeknél,, mint pl. Schweiter-féle olajszekrényes tömlőcsévélő automatánál a fonal-lerakást a forgó csévetüske tengelyéről fogaskerék útján ide-oda mozgatott fonalvezető rúd végzi. Ezek a gépek a használatban jól beváltak, azonban meglehetősen drágák, sok gyorsan kopó alkatrésze van és a fonal szakaszos vezetése miatt a csévélési fonalsebesség korlátozott. A vetülékcsévélő gépek terén ezért, a törekvés egy olyan gép létesítésére irányult, amely olcsóbb, kevesebb gyorskopásnak kitett alkatrésze van és az eddiginél jóval nagyobb csévélési fonalsebességgel járatható. A kitűzött cél elérésére számos próbálkozás történt. Az első sikereket a Gyurits-féle megoldás érte el. Gyurits a csévélőgépeknek az ide-oda mozgó fonalvezető rudat, az azt hajtó fogaskerékkel együtt elhagyta és a Rotoconer rendszerű keresztorsózó gépeknél ismert hornyot alkalmazott a fonal-lerakásra. A hornyot a cseveg alakító kúpalakú fonalterelő görgőn, az ún. formázóharangon alkalmazta a rajz 1. ábráján látható módon nyolcas alakú horony bemarásával. E megoldásnak számos előnye volt, hátránya azonban, hogy ha a fonal-lerakás sebessége a ciséveátmérő növekedése közben a cséve kerületi sebességével szinkronba kerül, hurkosodás lép fel, ami egyrészt a cséve tartósságát, másrészt a cséve leszőhetési lehetőségét csökkenti. A Gyu>rits-féle megoldás hiányosságát igyekezett kiküszöbölni a Kerényi—Kelen-féle megoldás. Ez a megoldás a fonalterelő görgőn olyan fonalvezeíő hornyot alkalmazott, amely — amint a rajz 2. ábráján látható — metszéspontoktól mentes zárt görbe alakú. E horonnyal végzett fonallerakás azonos az eredeti Schweiter rendszerű csévélőgéppel végzett fonallerakással. A szálvezetés szempontjából a gép üzemi használhatósága nem kielégítő. Egy további megoldás a fonalterelő görgőt a régebbi típusú vetülékcsévélő gépeknél használt eredeti rendeltetésének, a cséve letolására hagyta meg és a fonal-lerakásra a rajz 3. ábrájában látható külön dobot alkalmazott hengeres alakban, ellenmenetes fonalvezető horonnyal. E megoldás egyenlőtlen fonal-lerakást eredményezett, melyet úgy küszöböltek ki, hogy az ellenmenetes fonalvezető dobját kúposra vették. E megoldás hátránya, hogy a fonalat távolról kell a kúpos dobra vezetni és így a csévélőfejek egymás közötti távolsága és ezzel a teljes gép hossza nagy. További hátránya e 'megoldásnak, hogy a lerakási hossz, az eddigi gépekkel szemben rövidebb, ami a lefejtődésnél ugyancsak hátrányt' jelent. Az ellenmentes fonalvezető horonnyal ellátott kúpos csévélődob hátrányainak kiküszöbölésére kísérlet történt a keresztorsozó gépeknél önmagában ismert, de megfelelően átalakított hasított csévélődobbal. Az, átalakított kúpalakú kétrészes hasított üreges csévélődob első kísérleti alakját az rajz 4. ábrája szemlélteti. Ez a megoldás már lehetővé tette a tetszés szerinti felcsévélést, azonban a fonal bevezetésekor a fonal többszörös törésnek volt alávetve és ez a kívánt nagy fordulatszám elérését hátráltatta. A csévélődobnál fellépő fonaltörést a találmány értelmében úgy küszöböljük ki, hogy a kúpalakú üreges csévélődobot két részre osztó fonalvezető hasítékot, metszőpontoktól mentes négy azonos görbületű, de ezen belül két-két tükörképű, szakaszokból álló zárt görbevonal alakúra képezzük ki. A találmány szerinti kúpos hasított üreges csévélődob kiviteli alakját a rajz 5. ábrája szemlélteti. A kúpos csévélődobot az 1 hasíték két részre (1 és 2) osztja. Az 1 fonalvezető hasíték zárt görbevonal alakú, amely négy szakaszra (la, lb, le és ld) oszlik. A rajzban a négy szakaszból csak az la és lb szakasz látszik, melyek türkökép alakúak egymáshoz képest. A csévélődob rajzban nem látható felén az le és ld szakasz a látható szakaszokkal azonos kivitelű. A találmány szerinti csévélődob kialakítással elérhető, hogy a falon a réselt üreges dobban törés nélkül, mindig párhuzamosan fut. Ez viszont lehetővé teszi nagyobb fonalsebesség elérését és egyenletes tetszés szerinti menetemelkedésű fonal lerakását. A kísérletek azt mutatták, hogy a találmány