143547. lajstromszámú szabadalom • Szárazföldön, jégen és vizen egyaránt használható nádarató

143.547 magában véve ismert szerkezetű lehet, állhat pl. háromszög alakú, egymás felett elcsúszó és önfenő fogakból, amelyeket egyes aratógépeknél kaszának is szoktak nevezni. A vágóélek megfelelő foglalatban, ill. 9 házban vannak és meghajtásukat a kardáncsuklós 13 tengely végzi. Ez a tengely hajtja a bordázott 11 hengert is, amely a levágott nádat alsó végénél fogva feltolja a mintegy 10 fokos szögben, ferdén elhelyezett .3 szállítóeszközre (transzportőrre). Ezt a szállítószalagot ugyancsak a 13 tengely hajtja megfelelő áttétellel és az a nádat oldalirányban, tehát a haladás irányára keresztirányban mozgatja. Ez a transzportőr lehet egymás mellett vályúkkal ellátva az egyes kévék létesítése végett, vagy működhetik 12 tüskékkel úgy, amint a rajz mutatja. A nádat a gép mellett dobja le és emberi erőre, ill. közreműködésre csak a kévék öszszekötése végett van szükség. A 2 vágóélek felett vannak a fogazott 1 gumiszalagok, amelyek a nádat megfogják és a végóélek fölé viszik, majd pedig a 3 szállítószalagra továbbítják. E célból legelői ékalakú 4 terelők vannak, amelyek a nádszálakat szétválasztják és a motorikus erővel hajtott 1 gumiszalag-párok közé terelik. Ezek a szalagok puha, laticel^szerű gumiból készülnek és kívül-belül egyaránt fogazott vagy bordás kialakításúak. A külső fogak célja a nádszálak megfogása és továbbítása, hogy a szalagpárok a nádat a 2 vágóélekre tolhassák, a belső bordák célja pedig, hogy a szalagok le ne essenek a függőlegesen forgó, vezető 5 orsókról. Az 1 szalagok hajtása az 5 orsók forgatása révén történik, amelyeket az aratógépek motorja a kardáncsuklós 8 tengely révén hajt, megfelelő, tetszésszerinti áttétellel. A szalagok hajtásánál nagyon fontos, hogy azok visszafelé irányuló sebessége nagyobb legyen, mint az aratógép előre irányuló sebessége. Ezzel azt érjük el, hogy a 4 terelők által a végtelenített 1 szalagok közé jutó nád felül hátrafelé hajlik, tehát a vágás pillanatában a nád már nem függőleges helyzetű, hanem ferdén hátrafelé dől és közvetlenül vágás után ezek az 1 szalagok, valamint a 11 henger a levágott nádat, még jobban hátrafelé döntve a 3 szállítószalagra juttatja. Egymás mellett annyi 4 terelőt és 1 szalagot helyezünk el, hogy a kívánt (munkaszélességet megkapjuk, amely előnyösen kb. 2 méter. A terelők és a puha, orsók között egyenesen vezetett 1 szalagok a nádat kíméletesen fogják meg és törés nélküli kitermelést tesznek lehetővé. A helyes működés végett az 1 szalagok sebessége mintegy 50 százalékkal lehet hátrafelé nagyobb, mint a vágószerkezet haladási sebessége előre. Az 1 szalagok említett belső bordáinak megfelelően körhoronnyal kell ellátni a szalagokat vezető és feszítő orsókat, ami a szalagok lecsúszását biztosan meggátolja. A szalagokból, terelőkből stb. álló nádfogó és továbbító szerkezet a 10 csuklós rudak segítségével a vágókések 9 házára támaszkodik, de ezenkívül felülről is megfogja ezt a szerkezetet a 10 csuklós rudakból álló függesztő, amely a csónaktestre (pontonra) szerelt 15 állvány rudakkal működik együtt. Ezen a csuklós állványszerkezeten van a 17 vezetőcsigán átfektetett kötél, melyet a 16 csörlővel lehet feszíteni. Ily módon válik lehetővé a szerkezet emelése és süllyesztése motorikus erővel vagy kézzel, a teljes vágószerkezet függőleges irányú beállítása végett, amit a 13 tengely kardáncsuklói tesznek lehetővé. A teljes berendezést egy helyről lehet irányítani, ill. vezetni és ehhez egy személy is elegendő. A ponton egyensúlyát az biztosítja, hogy a motor hátul, a vágószerkezet pedig elől van. Megemlítendő még, hogy a nád törésmentes learatását nagymértékben elősegíti az a körülmény is, hogy az 1 szalagok kiemelkedései vagy fogai fogasrúdszerűen egymásba nyúlnak, úgy, amint a rajz is mutatja, de olyképp, hogy a fog nem tölti ki teljesen a fogárkot vagy -közt, hanem bőven van helye a megfogott nádnak is. Ha az aratógép jégen halad, a 18, 19 hengerekbe, ill. kerekekbe kapaszkodó körmöket erősítünk, melyek lehetővé teszik a jégen a csúszásmentes haladást. Szabadalmi igénypontok: 1. Nádaratógép, melynél oly hajó- vagy csónaktest van, amely kerekekkel, hengerekkel és lapátokkal van felszerelve és így mocsáron, vizén, valamint szárazföldön és jégen való járásra egyaránt alkalmas, a hajó- vagy csónaktestre pedig motorikus erővel működtetett vágószerkezet vagy kasza van erősítve, jellemezve a vágószerkezet felett elhelyezett, végnélküli szíj párokból álló, ékalakú terelőkkel együttműködő megfogó és továbbító szerkezettel, amely a nádszálak felső részét hátrafelé, tehát a menetiránnyal ellenkező irányban húzza oly módon, hogy a nád ferdén hátradőlve kerül levágásra. 2. Az 1. igénypont szerinti nádaratógép kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (14) csónaktestnek négy darab (18) hengere és két (19) főhaj tókereke van, amelyek a szárazföldön terepjáró módjára való közlekedést tesznek lehetővé, a vizén való járást pedig a (19) kerék (20) lapátjai biztosítják. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nádaratógép kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (2) vágószerkezet mögött (11) bordázott henger van, amely a levágott nádat (3) szállítóeszközre viszi és az (1) szalagok elég hosszúak ahhoz, hogy elősegítsék a nádnak a (3) szállítóeszközre jutását. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti nádaratógép kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a végnélküli (1) szalagok lágy gumiból, ill. laticelből készültek és kívül fogazott vagy bordás kivitelben haladnak el két-két vezető és feszítő görgő mentén, előnyösen közbenső görgők alkalmazása mellett. 5. A 4. igénypont szerinti nádaratógép kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az (1) szalagok hátrafelé irányuló sebessége nagyobb, mint a gép előrehaladási sebessége. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 536. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Bolgár Imre