143533. lajstromszámú szabadalom • Olajtüzelő eljárás és szerkezet nehézfűtőolajok gazdaságos eltüzelésére

Megjelent: 1957.' augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.533. SZÁM 24. b. OSZTÁLY - LA-338. ALAPSZÁM Olajtüzelő eljárás és szerkezet nehézf fitöolajok gazdaságos eltüzelésére Lazin S. Béla tüzeléstechnikai tervező, Budapest A szabadalom ^bejelentésének napja: 1955. október 28. A találmány olajtüzelő , eljárásra és szerke­zetre vonatkozik nehéz fűtőolajok gazdaságos eltüzelésére. A gazdaságos olaj tüzelő szerkezet legfonto­sabb követelménye a minél tökéletesebb por­lasztóképesség. Ismert tény, hogy a fűtőolajok csakúgy, mint a nehezebb krakk-maradványok tökéletes elpor­lasztása 1—-2 Engler° sűrűségnél bonyolódik le a legmegfelelőbben, Ilyen sűrűségre kellene te­hát előmelegíteni ezeket az olajfajtákat, de ezt a megkívánt viszkozitást néha csak 130—160 C°-on érik el. Az is ismeretes, hogy ezek a nehézolajok 70—80 C°-nál magasabb előmelegítést nem tűr­nek, mert e hőfokon elérik a habzáspontot, to­vább melegítve pedig kifutnak az üzemi tárolók­ból. A fűtőolajok magasabb hőfokon tartásánál az olajok bomlása folytán a láng roppant nyug­talanná és robbanásveszélyessé válik. Ezeknek az olajfajtáknak gazdaságos eltüze­lésére olyan tüzelőszerkezetekről kell gondos­kodni, amely ennek a két hőmérsékleti követel­ménynek megfeleh E követelményeknek az eddig ismert égő­szerkezetek legnagyobbrészt gőzporlasztással igyekeztek megfelelni, mert a gőzzel meleget juttatván a fűtőolajhoz, egyrészt csökkentették annak viszkozitását, másrészt a gőz turbulen­ciája a porlasztást is elősegítette. Ez a tüzelési mód azonban nem gazdaságos. Hátránya, hogy az égési térbe juttatott porlasz­tó-gőz ugyanott hűt, ahol a porlasztott keverék fűt. Emellett a gőzporlasztóknak igen nagy láng­sebessége, szúrólángképzése is nagy károkat okozott nemcsak a kazánok, vagy kemencék sa­mottf alázataiban, hanem a kazáncs rendszereken és egyéb részein is. E rendszer hátrányainak kiküszöbölésére a szerkesztők, különféle pneumatikus megoldáso­kat javasoltak. A pneumatikus rendszereknél változatlanul megmaradt a nagy lángsebesség, minek követ­kezménye a szúróláng. Emellett a fűtőolajok mechanikai szennyezettségét nem tűrő, szűk já­ratú fúvókákat alkalmaztak, amelyeknek a foj­tás! veszteség okozta energiaigénye jelentős volt. Ujabban a szerkesztők e téren tovább halad­va, igyekeztek szabadulni a nagynyomású ato­mizáló szerkezetektől és helyükbe — felismer­ve a turbulencia elvének előnyeit — a forgo szerkezetekben látták a kérdés legjobb megol­dását, mert ekkor még nem ismerték bizonyos olajfajtáknak túlzott előmelegítést nem tűrő, terhes tulajdonságait. E túlzott előmelegítést nem tűrő olajok eltü­zelésénél az új mechanikus porlasztású szerke­zetek az előmelegített fűtőolajat golyóscsap­ágyakba ágyazott, lapos vagy ékszíjjal meghaj­tott, átfúrt tengelyű, forgó bordás szerkezeten, vezették át (1. a 125.025. számú szabadalmi le­írást), közben felmelegítették az egész mozgó mechanizmust, aminek következménye az alkal­mazott golyóscsapágyak beszar adása, berágódá­sa a szíjazat és a meghajtó berendezések tönkre­menetele volt. Ismeretesek továbbá vegyes tüzelésű égőszer­kezetek is, melyeknél kátrányt vagy egyéb ne­héz tüzelőolajokat lepárlási gázzal keverve tü­zeltek el, illetve a rossz hatásfokú égéshez gázt addicionáltak vagy fordítva, gyenge minőségű gázt olajjal dúsítottak. Több évtizedes kísérleteim eredményeképpen, a találmány olyan olajtüzelésű eljárást és be­rendezést javasol, amely kiküszöböli az olaj­tüzelés felsorolt hátrányait. A találmány ugyanis mellőzi a gőzadagolást és az, ezzel járó kalóriaveszteséget, mellőzi a kompresszort és a pneumatikus olaj- és légada­golást, továbbá a szűknyílású fúvókákat és a mozgó részeket. így nincs szükség meghajtó szerkezetre, golyóscsapágyakra, ami a találmány szerinti szerkezetet olcsóbbá és üzembiztosabbá teszi. A találmány szerinti égő forgószéláramot ala­kít ki. Az égésben résztvevő gázok csavarvona­lúan kígyóznak előre az égési térben, aminek következtében a láng lágy, lassú, pehelyszerű lesz. Az égési keverékhez szükséges levegőt az

Next

/
Thumbnails
Contents