143512. lajstromszámú szabadalom • Számlálómű különösen kapcsolószerkezetek működtetéséhez

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.512. SZÁM 42. p. OSZTÁLY — Ho—318. ALAPSZÁM Számlálómű különösen kapcsolószerkezetek működtetéséhez A Magyar Állam, mint a feltalálók, Hoffmann István osztályvezető technikus, Budapest és Farkas Ferenc tervező technikus, Budapest jogutódja. A bejelentés napja: 1954. június 24. Ismeretesek számlálóművel dolgozó oly kapcsoló szerkezetek, amelyek valamely előre meghatározott számú ismétlődő folyamat befejezése, például valamely forgó tengely által megtett, előre meghatározott számú fordulat után, közvetlenül vagy közvetve valamely tetszőleges más folyamatot váltanak ki, például villamos kapcsoló működtetése által áramkört nyitnak vagy zárnak, akusztikai vagy optikai jelet váltanak ki, vagy mechanikus eszközök működtetésével valamely gépet leállítanak. Az is ismeretes, hogy az ilyen szerkezetben, előnyösen a tizes számrendszer szerint dolgozó, dobos számlálóművet és azzal kapcsolatban lengethetően ágyazott emelőként kialakított egy vagy több letapogató szervet alkalmaznak, amely illetőleg amelyek a számláló dobok, vagy azokkal együtt forgó állítható gyűrűk, vagy mindkettő kerületét a dobok illetőleg gyűrűk forgása közben letapogatják. A mondott elemek kerülete mentén hornyokat képeznek ki, úgy hogy az elemek meghatározott számú illetőleg mértékű elfordulása után a letapogató szervek a közös egyenesben elhelyezkedő hornyokba sűlyedve e mozgásuk közben működtetik azt a vezérlő elemet, amely a mondott villamos kapcsolót, vagy valamely .más készüléket befolyásol. Ennek a szerkezetnek az a hátránya van, hogy durva üzemben mechanikus behatásokkal, például lökésekkel szemben, meg nem engedhető mértékben érzékeny, ami téves vezérlő impulzusokat válthat ki, például villamos, kapcsoló esetén, annak téves működtetését okozhatja. E hátrány kiküszöbölése végett a találmány szerinti számlálóműben a vezérlő impulzust kiváltó eszközökként emelők helyett gömbalakú testeket, golyókat alkalmazunk. A találmány gömbalakú testeknek azt a sajátságát hasznosítja, hogy tetszőleges számú, előnyösen egymásközt egyenlő átmérőjű gömbök alkotta sor hossza akkor a legnagyobb, ha a gömbök középpontjai közös egyenes méntéri helyezkednek el. A sor hossza megrövidül, ha á fent körülírt helyzetből akár csak egyetlen gömböt is kimozdítunk. Gyakorlati okokból előnyös, ha a szerkezetben egymásközt egyenlő átmérőjű gömböket —- a következőkben golyókat — alkalmazunk és azokat oly egyenes kény szervezetékben rendezzük el, amelyben egyes golyók csak a vezeték hosszirányában, .más golyók ettől eltérő más irányban, előnyösen a vezeték hosszirányára harántirányban is elmozdulhatnak. Evégből a kényszervezetékben az utóbb említett golyók helyén ki metszéseket alkalmazunk, amelyek mérete előnyösen kisebb, mint a golyók átmérője, úgy hogy a golyók a kényszervezetékből csak részben emelkedhetnek ki, de azt el nem hagyhatják. A sorból kiálló golyóknak a sorba való visszaszorítása és ezáltal a golyók alkotta sor hosszának megnyújtása végett a szerkezetben alkalmazott számlálómű forgó tagjain, például a számláló dobokon, vagy azokkal együtt forgó, beállítható tagokon, előnyösen beállítható gyűrűkön, vagy mindkét elemen bütyköket alakítunk ki, melyek körülforgásuk közben a melléjük rendelt, kettős mozgásszabadságú golyókat a golyódsorba visszaszorítják, majd azokat ismét szabaddá teszik. Az ily módon megnyúlt hosszúságú golyósor erre alkalmas közbenső elem útján á kívánt vezérlő mozgást kiváltja. Természetesen nem szükséges, hogy a golyók, középpontjai a kiváltási helyzetben közös egyenesbe essenek, vagyis, hogy a kettős mozgásszabadságú golyókat a golyósorba teljesen beszorítsuk. A helyes működés biztosításához elegendő, ha a kettős mozgásszabadságú golyókat az egyszeres mozgásszabadságú golyók közé csak részben szorítjuk be. Megfelelő, golyóátmérő esetén így is oly sorhosszabbodás érhető el, amely a kiváltó mozgás létrehozásához elegendő. A találmány szerinti szerkezet egyik példakénti kiviteli alakját a rajz ábráiban, tüntettük fel. Az 1. ábra a szerkezetet metszetben, távlati képben szemlélteti.