143499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alfa-amino-béta-oxipropiofenon származékai előállítására
6> Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.499. SZÁM 12. q. 32-34. OSZTÁLY - Go-310. ALAPSZÁM Eljárás az r,-amino-j'-oxipropiofenon származékai előállítására Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Kollonitsch János és Hajós Andor. Bejelentés napja: 1953. szeptember 26. Azt találtuk, hogy az alábbi általános képleteknek megfelelő a -amino- ß -oxipropiofenon-származékok: ON CD /\ Rí R-2 (mely képletben X: hidrogént vagy halogént, vagy nitro-csoportot jelent, Rí pedig: valamely acilcsoportot, R2 valamely acil-csoportot vagy hidrogént, R., pedig: valamely acil-, vagy alkil-, vagy szubsztituált alkil-csoportot, vagy hidrogént jelent), valamint az alábbi általános képletnek meg• felelő propiof enon-származékok: C, >—C—CH—CH2 OR, XX ' II | ON (II)/\ Rí R2 (mely képletben X jelentése ugyanaz, mint az (I) képletben, Rí: alkil-, (alkuidén)- vagy aril-, (áruidén-) vagy aralkil (aralkilidén-)csoportot jelent, R2: alkil-, aril- vagy aralkilcsoportot, vagy hidrogént jelent, R3 pedig: acil-, alkil-, vagy helyettesített alkil-csoportot, vagy hidrogént jelent) előállíthatók olyan módon, hogy a >—CH—CH—CHä ORs OH N (Hl) Rt Rá (ahol X, Rí, Ra és R3 jelentése ugyanaz, mint az (I) képletben), illetve a —CH—CH—CHÜ—0-R3 OH N (IV) Rt R2 (ahol X, Rí, R-2 és R:i jelentése ugyanaz, mint a (II) képletben) általános képleteknek megfelelő karbinolokat oxidáljuk előnyösen a hipermangánsav sóival, azzal jellemezve az eljárást, hogy reakcióelegy pH-ját pH 4 és 8 között tartjuk. Mint ismeretes, savak hozzáadása nélkül végzett permanganá tos oxidációnál a permanganátok olyan módon oxidálnak, hogy a mangándioxid képződik ós emellett a megfelelő fémhidroxid. Pl. káliumpermanganát esetében az alábbi reakcióegyenlet írható fel: 2 KMnO, + 3 H2O = 2 KOH + 2 MnŰ2 + 1 \ 02 . Ha fenti találmányunk kiindulási anyagjait egyszerűen káliumpermanganáttal oxidáljuk, minden savas, vagy pufferoló anyag jelenléte nélkül, akkor ugyan szintén képződnek a megfelelő ketonok, de mivel ezek lúgokra elég érzékeny vegyületek, elbomlanak még mielőtt elkülönítésüket eszközölnénk. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a reakciót olyan körülmények között hajtjuk végre, hogy a reakcióéi egy pH-ja 4 és 8 között legyen; tehát ha pl. káliumpermanganátot használunk, akkor megfelelő anyagok hozzáadásával a káliumhidroxid bontó hatását megakadályozzuk. A fenti pH-tartományban való oxidáció lehetőségét a találmány értelmében kétféle módon érhetjük el: vagy úgy, hogy alkáliföldfém, vagy földfém sóját alkalmazzuk a permangánsavnak (az általánosan használt káliumpermanganát helyett); ilyen esetben az oxidációnál nem az erősen lúgos hatású kálilúg, hanem a megfelelő alkáliföldfém-hidroxid, ill. földfémhidroxid keletkezik, amik, csaknem teljesen oldhatatlanok lévén, nem gyakorolnak az oxidációs termékre káros hatást. A másik módja a megfelelő pH-tartományban való oxidáció lehetősége biztosításának az, hogy pl. káliumpermanganátot használunk ugyan az oxidációhoz, de a keletkező alkálifém-hidroxidot (tehát jelen esetben: káliumhidroxidot) megfelelő módon megkötjük. Ez többféle módon történhet. Pl. történhet olyan módon, hogy magnéziumsókat teszünk a reakcióelegybe s így ezekből a keletkeze káliumhidroxid magnéziumhidroxidot szabadít fel,
