143493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás komplex bórhidridek előállítására

/ 2 143.493 kicentrifugámi a képződött alkálifém-, ill. litium­sót; eljárhatunk olyan módon is, hogy a cserebom­lás után a kapott elegyet szűrés nélkül bepároljuk és a bepérlási maradékot azután kívánt esetben olyan oldószerrel kezeljük, amely a képződött só~ elegyből csak az egyik komponenst (az alkálifém-, ill. litiumsót, vagy a képződött új komplex bór­hidridet) oldja. Ilyen esetben az új bórhidridet szűrés és esetleg bepárlás után tiszta állapotban megkapjuk. Az oldószerként alkalmazott alkohol egyébként sokféle lehet, de a képződött bórhidridek bomlási sebessége erősen függ az alkohol minőségétől. Pl. a litium-bórhidrid metanolos oldata —10° körül még teljesen stabil, +10°-os már gyorsan bonúik, míg az etanolos oldat ezen a hőfokon is állandó. Az eljárásnál egyébként alkoholokon kívül hid­roxilmentes oldószerek is alkalmazhatók, pl. a tet­ibhidrofurán, az izopropilamin, cseppfolyós ammo­nia stb. Ezek alkalmazásának előnye, hogy a bór­hidridekkel magasabb hőfokon sem bomlanak és így nem szükséges az előállításnál az alacsony hő­fok alkalmazása. Hátrányuk, hogy általában hosz­szabb reakcióidőt kell alkalmaznunk, mert ritkán lehet itt homogén oldatból kiindulni (az alkoho­lokban végzett reakcióknál a reakcióidő pár má­sodperc csak általában). Az eljárás technikai jelentőségét az adja meg, hogy alkálifém-bórhidridek és a litiumbórhidrid nagy mennyiségben és aránylag olcsón hozzáfér­hető anyagok. Az eljárással a litium-bórhidrid mel­lett valamennyi alkáliföldfém^bórhidrid előállít­ható, tehát pl. az eddig ismeretlen kalcium- és stroncium-bórhidridek is. Példák: 1. Litium-bórhidrid etanolos oldatának előállí­tása. 0,38 g nátrium-bórhidridet 20 ml absz. alko­holban oldunk, majd —10°-ra lehűtjük és hozzá­öntjük 0.43 g vízm. liitiumkloridnak 10 ml absz. alkoholban készült és szintén előre lehűtött olda­tát. Azonnal kiválik a nátriumklorid, melyet fél órai állás után lenuccsolunk és absz. alkohollal mo­sunk. A nuccson 0.52 g nátriumklorid marad, míg az oldat az elméletinek 99%-át tartalmazza litium­bórhidridből. (A meghatározás az oldat egy mintá­jának híg savval történő bontásánál képződött hidrogén mennyiségének volumetikus mérésén alapszik.) A kapott oldatot .minden további nélkül felhasználhatjuk a szerves szintézisben, pl. karbo­nil-vegyületek redukciójára. 2. Kalcium-bórhidrid etanolos oldatának, ül. tiszta kalcium-bórhidridnek előállítása. 0,55 g vízm. kalciumkloridot 17 ml absz. alkoholban oldunk, majd a —25°-ra lehűtött oldathoz hozzáöntjük 0.38 g nátriumbórhidridnek 15 ml absz. alkohol­ban készült oldatát. Az elegyet, amelyből az ösz­szeöntésnél kiválik a képződött nátriumklorid, kb. —-30°-ra lehűtjük és a nátriumkloridot szűréssel vagy centrifugálással eltávolítjuk (hűtött centrifu­gát, ill. hűtött nuccsot alkalmazva), A tiszta szü­redéket kb. 1 /J,-OS vákuum mellett — 30°-on tar­tott fürdőből bepároljuk, a szedőedényt célszerű eközben —80°-on tartani, hogy a szükséges jó vá­kuum fenntartható legyen. A bepárlási maradék fehér anyag és lényegében kalciumbórhidridből áll. Ugyanezt a vegyületet megkaphatjuk olyan mó­don is, hogy a reakció során képződött nátrium­klorid kiszűrése nélkül, tehát az egész reakcióele­gyet, a fentebb leírt hőfokon és vákuumban szá­razra pároljuk és a kapott maradékot, amely nát­riumklorid és kálciumbórhidrid elegye, alkalmas oldószerrel, pl. izopropilaminnal szétoldjuk. Az eljárás egy másik változatában a nátrium­klorid kiszűrése után kapott alkoholos oldatból al­kalmas oldószer hozzáadásával csapjuk ki a kal­ciumbórhidridet. 3. Kálciumbórhidrid előállítása tetrahidrofurános közegben. 1,90 g izopropilaminból átkristályosított nátriumbórhidridet, valamint 2.75 g vízm. kalcium­kloridot finoman megporított állapotban 100 ml fémnátriumról frissen ledesztillált tetrahidrofurán­nal elegyítünk és mágneses keverővel, kálilúgos csővel elzárva, 30°-on négy órán át keverjük az elegyet. Éjszakán át állni hagyjuk, majd centrifu­maradt fehér por a kalciumbórhidridnek tetrahid­rofurános oldatot leöntjük, majd vákuumban besű­rítjük és 40°-on állandósúlyig szárítjuk. (Ha a be­sűrítés közben komolyabb kiválás mutatkozna, akkor újból centrifugálunk. Minden centrifugálás­nál zárt centrifugacsőben kell dolgozni.) A vissza­maradt fehér port a kalciumbórhidridnek tetrahid­rofuránnal képezett addíciós vegyületé. Tetrahidro­furánban és izopropilaminban igen jól oldódik, dietiléterben csaknem teljesen oldhatatlan. Vá­kuumban hosszabb ideig 80°-ra hevítve, a tetra­hidrofurán legnagyobb része belőle egyébként el­távolítható. 4. Magnézium-bórhidrid etanolos oldatának elő­állítása. 0,48 g vízm. magnéziumkloridot 20 ml absz. alkoholban oldunk és a —60°-rav hűtött ol­dathoz 0,38 g nátrium-borhidridnek 15 ml absz. alkoholban készült és szintén —60°-ra lehűtött ol­datát öntjük. A kivált nátriumkloridról fél órai ál­lás után —50°-on tartott és klórkalciumos Csővel látott üvegnuccson leszűrjük a magnézium-bór­hidrid-oldatot. A nuccson 0,52 g nátriumklorid marad, míg a szüredék az elméletileg számított magnézium-bórhidridnek 96%-át tartalmazza. Megjegyzés: Gondosan ügyelni kell arra, hogy vízmentes oldószert alkalmazzunk az előállítások­nál, mert vizes oldószerben az alkáliföldfém-bór­hibridek általában gyorsan bomlanak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a M(BH4 )„ általános képletű komplex bórhidridek előállítására (mely képletben M: valamely alkáliföldfémet, vagy lítiumot jelent, n pedig = M vegyértékszámával) azzal jellemezve, hogy alkálifém-bórhidrideket va­lamely alkáliföldfém^, vagy magnézium-, vagy be­rillium-, vagy litiumsóval hozunk cserebomlásba. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy oldószerként valamely egy- vagy több-értékű alkoholt használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez­ve, hogy oldószerként metanolt, vagy etanolt, vagy ennek homológjait alkalmazzuk. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a cserebomlás után az oldószert bepárlással eltávolítjuk, esetleg a bepárlás előtt a

Next

/
Thumbnails
Contents