143481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Ass. N-N dietilparafeniléndiamin előállítására
Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.481. SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY — De—186. ALAPSZÁM Eljárás Ass. fc-N dietilparqfeniléndiamin előállítására Deméndy József vegyészmérök, Scholtz József vegyészmérnök, Veszprém. A bejelentés napja: 1953 nov. 23. Az irodaloimból ismeretes, hogy világszerte a legáltalánosabban a parafeniléndiamin, .főképpen a dialkil származékokat használnak a három színeljárásos film előhívásához. Ennek a vegyületnek előállítását általában a következő módon szoktak végezni. Díetilanilint sósavas közegben nitrozálnak nátriumnitrittel, majd ezt redukálva kapják a szabad bázist, melynek kinyerését éteres vagy benzoics oldószerrel végzik. Az extraktumot desztillációnak vetik alá; először közönséges nyomáson ledesztillálják az oldószert, majd csökkentett nyomáson a paraaminodietilanilint. A vákuumdesztillácíót a paraaminodietilamlin magas forrpont ja és bomlékonysága teszi szükségessé. Ezután történik az előállított termék stabilizálása akár só alakjában, akár pedig megfelelő stabilizátor hozzáadásával, ui. a vegyület igen nagy oxigénérzékenységgel rendelkezik. Eljárásunkban az irodalomban ismertetett módszerektől eltérően úgy jártunk el, hogy a dietilanilin nitrozálása után a para-nitrozo-dietilanilin szabad bázisát katalizátor alkalmazásával légköri nyomáson, szobahőmérsékleten Ha gázzal végeztük. Az így redukált terméket a katalizátortól elválasztjuk és a benzolos'ill. éteres extrakciót mellőzve acetaldehid nátriumbiszulfit hozzáadásával kicsapjuk, az igen nagy stabilitással rendelkező terméket, amely minden további kezelés nélkül alkalmas színes előhívó készítésére, megfelelve minden itt támasztott követelménynek. A nyert termék szerkezetileg: CH, H5 C 2 \ y \ I >N—< >—NH—CH-So3 Na H5 C/ X / Célszerű kihangsúlyozni, hogy ezzel az eljárással egyrészt a katalitikus hidrogénezés miatt elkerüljük az extrakciót, másrészt a termék tisztaságát úgy érjük el, hogy az addíciós vegyület szelektíven csakis az amin csoporttal reagál az előbb ismertetett vegyület keletkezése közben. Az előhívás során érvényesül az az előnyös sajátsága a vegyületnek, hogy az előhívó oldat kémhatását lúgos pli-n tartva újból a szabad bázis1 áll elő, amely a tulajdonképpeni hívó szerepét tölti be. A találmány szerinti eljárást az alábbi példával szemléltetjük. 250 g díetilanilint 2000 ml 1 : 1 arányú sósav elegyben feloldunk. Az oldathoz jéggel való hűtés közben 150 g natriumnitritnek 500 ml-ben való oldatát adjuk hozzá olyan ütemben, hogy a hőmérséklet +5 C° alatt maradjon, A reakció végén kiválik a para-nitrozo-dietilanilin-hidroklorid tűkristályok alakjában. Ezután a kristályokat tartalmazó oldathoz annyi nátriumhidroxidot adunk, hogy az oldat színe smaragdzöld színű legyen. Az így nyert szabad, bázist, mely kiválik, szűréssel eltávolítjuk, és kb. 7—800 ml vízben szuszpendáltatjuk és hozzáadunk 10—30 g Raney vagy más módon készült nikkel vagy egyéb hidráló katalizátort. Ezután — jó keverést biztosítva — addig vezetünk be hidrogéngázt, míg a redukció be nem fejeződik, amit abból állapíthatunk meg, hogy azoldat színe sárgásbarna árnyalatú lesz. A katalizátor elválasztása után a redukált oldathoz erős hűtés közben hozzáadunk 64 g acetaldehidet, majd 320 g nátriumhidroszulfitet. Ezután az; oldatot felmelegítjük és 15—20 percig forraljuk, majd melegen szűrjük. Az oldat lehűlésével egyidejűleg kiválnak a fehér tűkristályok, amelyeknek a szerkezete a következő : CH3 TT £1 __ | 2\N—<f >—NH—CH—So, Na Hs C/ \— -y A kitermelés 70—80%-os az elméleti értékhez viszonyítva. Az anyag Op.-ja 143—145 C°
