143472. lajstromszámú szabadalom • Telefonérsodrógép

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.472. SZÁM 2.1. c. 1-19. OSZTÁLY — BO-320. ALAPSZÁM Telefonérsodrógép A Magyar Állam, mint a feltalálók: Borsányi József és Kocsis István budapesti lakosok jogutóda. Bejelentés napja: 1953 május 13. A telefonkábel ereinek érpárokká és érnégyesekké összesodrásához használatos gépeik működése lényegileg abban áll, hogy az ereket az őket tartalmazó dobokról lehúzzák, egymás-mellé, helyezik, Összesodorják és a kész érpárt, vagy érnégyest készietcLobra tekercselik. A gyakorlati megvalósítás olyan, hogy a keletkező érpár, vagy érnégyes csak haladó mozgást végez, hossztengelye körül forgómozgást nem; az összesodráshoz szükséges forgómozgást az ereket tartalmazó dobok végzik, amelyek ebből a célból sodrókosárba vannak elhelyezve. Az egyes erek torziós igénybevételének elkerülése végett a forgómozgást végző érdobokat, miközben a sodrókosár tengelye körül forognak, saját tengelyük körül visszafelé kell forgatni. Páronként összesodort törzsvezetékekből álló (ún.) Diesselhorst—Martin-féle) négyeseknél emellett ún. sodratváltást kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az érpárok sodrathossza periodikusan változik és a két érpár között felcserélődik. A sodrás műveletét az eddigi gépek nem tudták gazdaságosan elvégezni, mert konstrukciójuk folytán sebességük korlátozott és kezelésük nehézkes volt. A találmány szerinti sodrógépnél ezek a hátrányok nincsenek meg, ami egyrészt az érdobokat a sodrókosárban forgathatóan rögzítő találmány szerinti járomszerkezetnek, másrészt pedig annak eredménye, hogy a sodrógép különböző főmozgásai (a sodrókosár, a lehúzok érék, a fonófej mozgatása) és a sodratváltás részére nem külön-külön hajtóművek, hanem egy közös központi hajtómű van beépítve. A találmányt és annak még további részleteit behatóbban az ábrák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a régi sodrógép általános elrendezését, a 2. ábra a találmány szerinti sodrógép általános elrendezését, a 3. ábra a sodrógép találmány szerinti központi hajtószerkezetét, a 4., 5, és 6. ábra a találmány szerinti járomszerkezetet, a 7., 8. ábra az érdob tengelyének találmány szerinti reteszelőszerkezetét tünteti fel. Az 1. ábra csillagnégyes készítésére való ismert sodrógép elrendezését mutatja vázlatosan. A négyessé egyesítendő erek a D készletdobokon vannak, amelyek a J jármokban, ezek pedig a S sodrókosárban vannak forgathatóan ágyazva. Az öszszesodrás és a K kaliberen áthaladás után — amely kaliber a sodrókosárral együtt forog — a kész négyest az F fonófej fonallal körültekercseli, az L lehúzókerék pedig készletdobra vezeti tovább. Amint látható, a sodrógépnek több külön hajtókerékszerkezete van. A hajtóerő közvetlenül a sodrókosár T tengelyére hat, a fonófej hajtása pedig az Al és A2 kerékáttételek útján a sodrókosárról van levéve. A D érdoboknak, illetve az ezeket hordozó J jármoknak a S sodrókosárhoz képest szükséges elforgatását a sodrókosárral együtt forgó külön TI tányérkorongban ágyazott A fogaskerekek végzik, amelyeket a helytálló C fogaskeréken legördülő B bolygókerekek hajtanak. A kerékátmérők megfelelő megválasztásával elérhető, hogy az erek elcsavarodásmentesen, torziós igénybevétel nélkül egyesülnek érnégyessé. Olyan sodrógépnél, amely sodratváltás alkalmazásával készítendő kábel előállítására szolgál, az érnégyes két érpárjának sodrathosszát — vagyis a megfelelő járóim fordulatszámát — mindig különbözőre kell beállítani. A sodrathosszak felcserélése — az ún. sodratváltás -•— végett a járom, hajtótengelyét oldható, tk tengelykapcsolók útján kapcsoljuk a hajtófogáskerékhez. így a sodratváltás a tengelykapcsolók kiiktatása, a tányérkorong 180 fokos elforgatása és a jármok tengelyének a most rneUékerült, korábban szemközti helyzetű hajtókerékkel való összekapcsolása útján történik. A sodrógép lényegesen jobb hatásfokú és egyszerűbben kezelhető, ha a találmány szerint a második ábrának megfelelően rendezzük el. Az S sodrókosár, K kaliber, F fonófej és L lehúzókerék viszonylagos helyzete az 1. ábrabelivel egyező. Lényeges különbség Van azonban abban a tekintetben, hogy a teljes hajtószerkezet a sodrógép alapzatát képező A szekrényben van elhelyezve, amelynek egyik .oldalfalán a sodratváltáshoz való V váltókar, tetején pedig az M hajtómotor van felszerelve.