143468. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus vezérlésű berendezés kisfeszültésgű kondenzált szikra keltésére

Megjelent: 1957. október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.468. SZÁM 42. h. 17—22. OSZTÁLY - BA—888. ALAPSZÁM Elektronikus vezérlésű berendezés kisfeszültségű kondenzált szikra keltésére dr. Bardőcz Árpád műegyetemi m. tanár, Budapest. A bejelentés napja: 1952. október 30. (A szabadalom szerinti találmányt a feltaláló, a Központi Fizikai Kutató Intézet laboratóriumában dolgozta ki) A tudományos és gyakorlati spektroszkópia a fényforrásokkal szemben olyan különböző igényeket támaszt, amelyeket egyetlen fényforrásfajta sem képes kielégíteni. Így például a nagyfeszültségű kondenzált szikrára a nagy pontosság, de ugyanakkor kis érzékenység jellemző. Ezzel szemben a szaggatott ív jellemzője a nagy érzékenység, de a vele elérhető pontosság kisebb mint szikránál. Az említett két fényforrás fajta között foglal helyet a kisfeszültségű kondenzált szikra, amely pontosság tekintetében megközelíti a nagyfeszültségű szikrát, ugyanakkor érzékenysége közel áll a szaggatott ívéhez. Kisfeszültségű kondenzált szikra keltésénél közelebbről arról van szó, hogy a kisfeszültségre feltöltött kondenzátorokat ki kell sütni a vizsgálandó anyagból való két elektród által okozott szikraközön. A kisfeszültségű szikra begyújtása a mai spektroszkópiai gyakorlatban kizárólag nagyfeszültségű és nagyfrekvenciás áramokkal történik. A nagyfeszültségű és nagyfrekvenciás gyújtóáramokat külön áramkörben állítják elő, amelyeket azután rendszerint induktív csatolással visznek rá a begyújtandó elemző szikraközre. Az eddigi gyakorlatban — egyes ritka kivételektől eltekintve — a gyújtóáramok előállítása vezérelten, vagy szikraközzel vezérelt gyújtóáramkörben történt. Amint ismeretes, ilyen gyújtóáramkörökben az időegységre eső szikrák száma egyáltalában nem, vagy csak igen körülményesen változtatható. Olyan finom beállítások pedig, amelyek segítségével a kisülés pillanata a váltóáramú hálózat egy félperíódusán belül is pontosan beállítható és szabályozható, ezekkel a berendezésekkel nem lehetségesek. Ezenfelül az elemző elektródoknak lehetőleg alacsony hőmérsékleten tartásához, illetőleg a gerjesztés vezérlésének fenntartásához szükséges aránylag alacsony elektródhőmérséklet ezeknél a berendezéseknél csak olyan módon érhető el, hogy az íváramkörbe, gyújtóáramkörbe, vagy mindkét helyre kapcsolókat, rendszerint forgókapcsolókat helyeznek. Ezeknek az a célja, hogy áramot hosszabb-rövidebb időre megszakítsák, mely árammentes szünetek biztosítják az elektródok lehűlését. A gerjesztőberendezésekben lévő forgókapcsolók nem a végső megoldást jelentik ezeknek a készülékeknek a fejlődése folyamán, hanem csak átmenetnek tekinthet-k a végső megoldás felé. A végső megoldást előreláthatólag az elektronikus felépítés fogja biztosítani. Jelen találmány olyan berendezést ismertet kisfeszültségű kondenzált szikra keltésére, amelynél a gyújtoárarnok előállítása elektronikuf- elemeket tartalmazó szikrakeltővel történik. Ugyancsak elektronikusan történik a rendszerek vezérlése Is. Az elektronikus vezérléssel, azok a nehézségek, amelyek forgókapcsolókkal való vezérlésnél fennállanak, teljes egészében kiküszöbölhetők, ezenkívül pedig a berendezés igen pontos és megismételhetően beállítható működése érhető el. Az 1. ábrán példaképpen bemutatjuk egy kisfeszültségű kondenzált szikrák keltésére alkalmas berendezés kapcsolási vázlatát. Az 1. ábra felső része a gyújtóáramkört, az alsó, vastagon kihúzott része szikraáramkört (a továbbiakban: munkaáramkört) szemlélteti. Az 1. ábra felső részén ábrázolt gyújtóáramkör működése az alábbi: A T nagyfeszültségű transzformátor, V2 és V3 egyenirányító diódák, továbbá Cl és C2 kondenzátorok feszültségkettőző kapcsolás elemei. A gyúj-» tóáramkör tulajdonképpeni munkakondenzátora C, töltését Cl, C2 kondenzátorokból R4 és Ll ohmos ellenállás, illetőleg önindukción keresztül kapja. RÍ és R2 nagy ohm értékű feszültségosztó ohmos ellenállások, amelyek C kondenzátor feszültségét a Gl, G2 kettős szikraközön egyenletesen osztják el. A Gl, G2 szimmetrikus kettős szikraköz úgy van beállítva, hogy azon a C kondenzátor feltöltött állapota mellett még éppen ne legyen kisülés. Ha az egyébként negatív előfeszültséggel lezárt VI thyratroncső rácsára , pozitív feszültségjelet adunk, az begyúl, aminek következte-