143444. lajstromszámú szabadalom • Villamos dugóscsatlakozó aljzat

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.444. SZÁM 21. c. 20-27. OSZTÁLY — RE-171. ALAPSZÁM Villamos dugóscsatlakozó aljzat A Magyar Állam, mint a feltaláló Reich Ernő, Szika Ferenc és Ugrai Sándor budapesti lakosok jogutódja, Budapest. A bejelentés napja: 1954. november 18. Az ismert elektromos dugóscsatlakozó aljzatok rugalmas hüvelyérintkezőit tömör színesfémből, esztergálás útján úgy szokták készíteni, hogy a dugót felvevő hüvelyt fűrészelés útján tengely irányban felhasítják. Készülékcsatlakozóknál 10 A-ig szokták a hüvelyérintkezőt rugalmas lemezből is készíteni,' de főleg vasalóknál a lemez, illetve a nyomórugó 180-220°C hőmérsékletnél kilágyul és így nem üzembiztos. Az ismert megoldások színesfém -— és munkaigényesek, drágák, továbbá az éríntkezőhüvelyek kis tűrési méretekkel munkálandók meg, mert még így is csak jó, rugalmas anyaggal biztosíthatjuk a hüvely tartós, üzembiztos működését. Egyébként a jó működést az is kétségessé teszi, hogy egy hibás vastagabb méretű dugó egyszeri bedugása után a hüvely kitágul és a pontos méretű dugóval a rossz érintkezés foytán üzemzavart sokszor a háromfázisú motor elégését okozza. A jelen találmány kiküszöböli a hátrányokat és lényege olyan villamoscsatlakozó aljzat, amelynek érintkező hüvelyi célszerűen két részből, sajtolás és hajlítás útján lemezből vannak kialakítva és a hüvely rugalmasságát — a hüvely tengelyére merőlegesen ható — külön rugalmas szerv, célszerűen tekercsrugó biztosítja. Előnye a találmány szerinti megoldásnak, hogy olcsó, lemezsajtolási technológiával gyártható. A tömör anyagból készült hüvelynél szükséges színesfémnek csak 1/10 részére van szükség, de a legnagyobb előnye abban van, hogy a külön rugalmas szervvel biztosított hüvelynek a rugalmas játéka lényegesen nagyobb, mint a tömör hüvely rugalmassága, így egy akár 10%-kal vastagabb dugó bedugásakor sem maradhat olyan alakváltozás, ami a hüvelyek jó érintkezését megszüntetné és ezáltal üzemzavart okozna. A találmányt, példaképpeni kiviteli alakjával, a mellékelt rajzok alapján magyarázzuk. Az 1. ábra a lapos elrendezésű csatlakozó aljzat metszete un. csipesz hüvelyérintkező nézetével, illetve részbeni metszetével. A 2. ábra a legújabb CEE szabványtervezetnek megfelelő négyzetes elrendezésű 3 s + f ipari csatlakozó aljzat metszete olyan hüvelyérintkezővel, amelynél a hüvelyérintkező rugalmasságát biztosító külön szerv tekercsrugó. A 3. ábrán, mely felülnézet, az —1— szigetelőanyagaljzat —2— furataiban van a —3— és —4— lemezből sajtolt és hajlított rugalmas érintkezőhüvely. A rugalmas hüvely —3— része körülveszi az —5— dugócsapot. A —3— hüvelyrész —6— meghosszabbításával van a —7— vezeték bekötőcsavar. A —3— hüyelyérintkezőnek —8— két füle van, mely fel van hajlítva. A —4—.hüvelyérintkezőnek —9— meghosszabbítására és a —6 —meghosszabbításra támaszkodik a —10— tekercsrugó és a —11— felhajlított két fül. A —8— fülek a —12— tengelyen csipeszszerüen, mozgathatóan van ágyazva. Az —5— rugócsap nélküli helyzetében a tekercsrugó a —3— és —4— hüvelyt összenyomja úgy, hogy mikor az —5— dugócsapot bedugjuk a —10— tekercsrugó nyomása és a csipesz karjainak áttételéből adódó erővel nyomja a —3— és —4— hüvelyfélt, az -—5— dugócsapra. Miután a —10— tekercsrugó méretét tetszőlegesen választhatjuk a kétrészű csipeszérintkezőnek az —5— dugócsap, illetve a —3— és —4— hüvely tengelyére merőleges irányú nyomását tetszőlegesen választhatjuk és ezáltal az —5— rugócsap átmérőjétől gyakorlatilag függetlenül a —3— és —4— hüvely rugalmas jó vezetői kis átmeneti ellenállású nyomását a csap méretpontosságától függetlenül biztosíthatjuk. A 2. ábra olyan hüvelyérintkezőt tüntet fel, amelynél a csipeszérintkezőtől eltérően a —10— tekercsrugó közvetlenül a —3— és —4— hüvely felé nyomják azáltal, hogy a —10 —tekercsrugó a —3— —4— hüvelyfélre támaszkodik, a másik végével pedig az —1— aljzat —13—hornyának —14— falára. A —2— tekercsrugóra tulajdonképpen nincs szükség, de előnyös azért, mert a kerámia szigetelő —1— aljzat pontatlansága esetén a —3— és —4— hüvelyek a dugók helyzetének megfelelően rugalmasan beállhatnak és ezáltal különösen kettőnél több pólusú csatlakozó aljzatoknál a csapok ékelődését szorulását a hüvelyekben elkerüljük és így a dugók bedugásához és kihúzásához közel állandó erőt tudunk biztosítani. A —4— hüvelyfélnek —15— lehajlítása van, a —6— meghosszabbítás fu-