143434. lajstromszámú szabadalom • Hidrosztatikai mérleg és eljárás ásványi szenek hamutartalmának e mérleggel való meghatározására

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.434. SZÁM 42. b. OSZTÁLY - KO-818. ALAPSZÁM Hidrosztatikai mérleg és eljárás ásványi szenek hamutartalmának e mérleggel való gyors meghatározására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Körösi Sándor, Rhédey Pál oki. vegyészmérnökök 40—40% és Bubán István oki. gépészmérnök 20% arányban, budapesti lakosok jogutódja. A szabadalom bejelentésének napja: 1954. december 28. A ' találmány hidrosztatikai mérlegre és olyan mérési eljárásra vonatkozik, mely főleg változó felületi nedvességű ásványi szenek hamutartalmának közelítő pontosságú gyors meghatározására alkalmas. Mosóművek termékeinek ellenőrzése során már régóta törekedtek a hosszadalmas laboratóriumi hamvasztás helyett, rövidebb hamumeghatározási módszereket létesíteni. Az eddigi javaslatok közül megemlítendő az oxigénáramban való elégetéssel történő hamumeghatározási módszer, mellyel sikerült a laboratóriumi hamvasztásnak 4—6 órát igénylő műveletét kb. 1

/

2 órára csökkenteni. Ismeretesek továbbá az ásványi szénféleségek hamutartalmának megállapítására szolgáló indirekt módszerek is, melyeknél a szénnek, valamely könnyen mérhető tulajdonságát, fizikai jellemzőjét a szén hamutartalmával hozták összefüggésbe. Ilyen természetű összefüggés található pl. az egyes szenek fajsúlya és hamutartalma között. Azonban a laboratóriumokban már korábban megállapított elméleti összefüggések nem' váltak széles körben alkalmazott gyakorlati módszerré, mivel a szénféleségek, különösen a nedves előkészítésből származó termékek fajsúlymérése — az erősen ingadozó víztartalom miatt — hamutartalom relációban inkongruens adatokat szolgáltatott. Gátolta továbbá a fajsúlymérésen alapuló gyors hamumeghatározási módszer gyákorlatbavitelét az a körülmény is, hogy nem állott rendelkezésre speciálisan . erre a célra szerkesztett hidrosztatikus mérleg, amely az egyszerű kezelhetőségéből eredő gyorsaságán kívül a szénüzemekben általában uralkodó mostoha viszonyok között a szükséges pontossággal dolgozott volna. A gyakorlat igényeit csak olyan módszer elégíti ki, mely néhány percen belül kielégítő pontosságú adatokat szolgáltat. A gyorsaság elsősorban a mosott termékek minőségi követelményeinek pontos betartását szolgálja, de ezen túlmenően gazdasági tényezőket is rejt magában. Valamely meghatározott hamutartalomra történő mosást ugyanis a leggazdaságosabban úgy tudjuk biztosítani, ha a mosott tennék hamutartalma állandóan a megkívánt szinten mozog. Mivel megfelelő gyorsrnérésen alapuló üzemvitel ellenőrzés eddig nem volt bevezetve, gyakran előfordult, hogy bár a mosómű által szolgáltatott termék hamutartalmának napi átlaga a követelményeket kielégítette, a pillanatnyi hamutartalom mégis jóval a kívánt érték fölött, vagy alatt volt. A változó hamutartalom melletti mosás fent említett optimális esetét, a kiegyenlített hamuszintet, a mosómű nem mindig tudja tartani és így előfordult, hogy a megengedettnél nagyobb hamutartalmú szenet az átvevő visszautasította, vágy pedig, a kihozatal rovására, túlságosan kis hamutartalomra mostak, amikor is jelentős szénmennyiség került a középtermékbe, illetve a palahányóra. Mindezeket a hátrányokat kiküszöböli á találmány szerinti félautomatikus hidrosztatikus mérleg és mérési eljárás, mely gyors fajsúlymérést tesz lehetővé. Egy-egy mérés maximális időszükséglete 5:—6 perc. A találmány szerinti félautomatikus hidrosztatikai mérleget a mérőkarral összekötött, billenő típusú mérőszerkezet és a mérőkarra akasztott anyagmintát felvevő kosarat víz alá merítő mechanikus berendezés jellemzi. Ez utóbbi az anyagmintát felvevő kosár alatt elhelyezett víztartályt felemelő motorból és fogaskerék hajtóműből áll. A gyorsmérést továbbá az teszi lehetővé, hogy az anyagmintát felvevő kosár vízkiszorításának megfelelő súlyt a mérőkarról egy a vízbemerítéssel kapcsolatos szerkezet emeli fel illetve rakja le. Ugyancsák a gyorsmérést szolgálja a mérlegkaron mozgatható és annak nyugaszaiban elhelyezkedő súly, mely közbenső szerv útján kívülről forgató tárcsáról mozgatható, mely tárcsán a vízbe merítésnél fellépő súlycsökkenés leolvasható. Az ásványi szenek hamutartalmának gyors meghatározására alkalmas találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a szenek víztartalmát állandó értékre állítjuk be, majd az így előkészített anyag fajsúlyát a találmány szerinti félautomatikus hid-