143433. lajstromszámú szabadalom • Piezoelektromos kristályelem
2 143.433 rezgésben tartani, akkor több elektróda rendszert kell alkalmazni, ami nehézséget okoz, mert a sok hozzávezetés — a bevezetésben mondottak szerint — a rendszer csillapodását igen megnöveli. Ezt a hátrányos jelenséget elkerülhetjük, ha az azonos potenciálra töltendő elektródákat a találmány szerint egyetlen bevonatként állítjuk elő. amelynek elektródákként ható részeit a kristálynak a villamos erőtérrel párhuzamosan fekvő felületem levő vezetőszalagok kötik 'össze. Az így elkészített piezo elektromos. elemet az 1. ábra oldalnézetben mutatja, annak A—B metszetét pedig a 2. ábra tünteti fel, amelyen az alkatrészek az 1. ábrával egyezően vannak jelölve. A 3. ábra az egyik (pl. a pozitív) előjelű elektródok (fegyverzetek) rendszerét, vagyis a forrasztás révén a vezetékkel összekötött elemi kondenzátorfegyverzetek összes felületét mutatja. Látható, hogy az egyező előjelű elemi fegyverzetek a kristálytest oldallapján fekvő vezetőszalaghoz csatlakoznak. Ha ezt az egész rendszert egészében egységesen pl. katódporlasztással állíthatjuk elő, akkor kis tömegénél fogva a kristály rezgéseit alig akadályozza és csak egyetlen (3) forrasztást kíván a villamos vezeték hozzákapcsolása végett, míg a találmány nélkül erre a célra öt forrasztás és ugyanennyi vezeték volna szükséges. A találmánynak a csillapodást csökkentő hatása tehát nyilvánvaló. A gyakorlati megvalósításnál a vezetékeket pl. ún. ezüstzománccal forrasztjuk a fegyverzetekhez, miközben ügyelünk arra, hogy egy-egy forrasztás ne foglaljon el nagyobb területet, mint a vele öszszekötött elemi kondenzátorfegyverzetek összesített felületének ötvened része. így a kristálytest rezgéseit számottevően nem fogja zavarni. Szabadalmi igénypontok: 1. Alaphullámának felső harmonikusán rezgő piezoelektromos kristályelem, amelyet az jellemez, hogy egynél több gerjesztő fegyverzetpárja van, mimellett az egyező töltésű fegyverzetek és az őket összekötő vezetékek együttvéve, a kristály felületén összefüggő egységes bevonatot alkotnak. 2. Az 1. igénypont szerinti kristályelem kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a kristálytestnek a fegyverzetekre merőleges oldalfelületein a fegyverzetekkel egyező, az azonos feszültségű fegyverzetekkel összefüggő bevonat van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kristályelem kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az elemi fegyverzetnek az áramvezeték rögzítésére való —• pl. ezüstzománcból álló — forrasztás által elfoglalt felülete kisebb, mint a vele összekötött elemi kondenzátorfegyverzetnek összesített felületének ötvened része. (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2151. Terv Nyomda, 1956. Felelős vezető: Bolgár Imre.
