143428. lajstromszámú szabadalom • Földelt tekercselési rendszer teljesítmény-transzformátorokhoz

4 143.428 hosszegységenkénti ampermenetszámot sugárirányban kisebb méretű tekercsekkel is el lehet érni. Említést érdemel még az is, hogy a nagyfeszültségű g. tekercselésnek természetesen nemcsak a belső átmérőjét, hanem (gyakorlatilag lépcsőzetesen) a külső átmérőjét is csökkenteni lehet, ami olyan esetekben előnyös, amikor a szerkezetnek a tekercselés külső felületéhez közelálló nagyobb feszültségkülönbségű része is van, amely szempontból pl. az edény fala, vagy a szomszéd oszlop tekercselésének a földpotenciáltól távolabb eső része jöhet tekintetbe. Sok esetben további megtakarítást lehet elérni még azáltal is, hogy a nagyfeszültségű tekercselés két párhuzamos ágból készül oly módon, hogy a tekercselés e párhuzamos ágai az oszlop mindkét végén földpotenciálra vannak kötve és a legnagyobb feszültség az oszlop közepén lép fel, ahol a két párhuzamos ág közös kivezetéssel van összekötve. Ennek az önmagában ismert elrendezésnek megfelelő kivitel van a 10. ábrán ábrázolva. Ez az utóbbi megoldás egyes esetekben még azt az előnyt is biztosítja, hogy kisebb teljesítményű külön tekercselések (pl. tercier gombolyítás vagy megcsapolásos kikapcsolható tekercsek), melyek kis teljesítményük miatt a teljes oszlophossz mentén csak túlméretezéssel volnának elhelyezhetők, jobb helykihasználással helyezhetők el oly módon, hogy egyes tekercsek —• vagy azok egy része — csak az oszlop félhosszán, más tekercsek (ill. egy részük) pedig esetleg a másik féloszlopon vannak elhelyezve, miután ennél az elrendezésnél a féloszlop-hoszszúságú tekercsek ellenampermenctei is akadálytalanul kifejlődhetnek és így kiegyensúlyozatlan amperménetek nem állanak elő. Szabadalmi igénypontok 1. Tekercselési rendszer a nagyfeszültségű tekercselésen földelt teljesítménytranszformátorok rés?:ére, melyeknél a koaxiálisán egymás körül elhelyezett primer és szekunder gombolyítás közti sugárirányú szigetelő távolság a tekercselés tengelyirányában a földelési ponttól mért távolsággal növekszik, azzal jellemezve, hogy a hosszegységre eső empermenetek száma valamely viszonylag rasyobb fe,:igetelő távolságú tekercselési helyen —10% tűréssel legalább annyi, mint egy viszonylag kisebb szigetelő távolságú részen lévő ampermenetek számának a kisebb és nagyobb szigetelő távolságok hányadosával való szorzata, + 10% tűréssel pedig legfeljebb annyi, mint egy viszonylag kisebb szigetelő távolságú helyen lévő ampermenetek számának a . ' q 1 — ex -by2 2 be (k+x+y) viszonyszámmal való szorzata, amely kifejezésben k a kisebb szigetelő távolságot, b és c az egymáshoz képest koaxiálisán elrendezett szekunder, ill. primer tekercselésnek a kisebb szigetelő távolságú helyen mért sugárirányú méreteit, x és y pedig, ugyancsak a szekunder, ill. primer tekercsekre vonatkoztatva, a sugárirányú szigetelő távolságnak a nagyobb szigetelő távolság helyén a kisebb szigetelő távolsághoz képest való növekedését jelenti. 2. Az 1. igénypont szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a primer és szekunder tekercsek közti sugárirányú szigetelő távolság növekedése a földelési ponttól való tengelyirányú távolság növekedésének megfelelően nem egyenletesen, hanem lépcsőzetesen történik. 3. A 2. igénypont szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a földelési ponttól távolabbi tekercselési helyeken a primer tekercselés külső átmérője is lépcsőzetesen csökken. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisebb ampermenetszámú tekercsrészek közt kisebb vastagságú szigetelő betétek vannak alkalmazva, mint a nagyobb ampermenetszámú tekercsrészek közt. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a primer és szekunder tekercsek közötti csőszigetelés a sugárirányú szigetelési távolság egyes lépcsős növekedési helyein további szigetelő csövekkel van kiegészítve. 6. Az 5. igénypont szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a további szigetelő csövek az egymással szomszédos nagyobb és kisebb átmérőjű tekercsrészek közti szigetelő betétekre vannak helyezve. 7. Az 5. igénypont szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a földelési pon&hoz közelebb eső tekercselési helyen alkalmazott szigetelőcső megfelelő túlíedéssel különálló szigetelő csődarabbal van meghosszabbítva. 0. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja, melynél a nagyfeszültségű tekercselés két párhuzamos ágból áll, oly módon, hogy mindkét végén párhuzamos földpotenciálra van helyezve, míg a feszültség legnagyobb értéke a tekercselés hosszának közepére kapcsolt kivezetésnél lép fel, azzal jellemezve, hogy a tekercselés tengelyének hosszegységére eső arnpermenetek száma a primer és szekunder tekercsek közti sugárirányú szigetelő távolság növekedésének megfelelő mértékben a tekercselés végeitől, annak közepéig csökken. 9. A 8. igénypont szerinti tekercselési rendszer kiviteli alakja, olyan transzformátorok részére, melyeken aránylag kisteljesítményű, különleges célt szolgáló tekercselések (tercier gombolyítás, illetve megcsapolásos külön tekercsrészek) vannak alkalmazva, azzal jellemezve, hogy a tekercselések egyrészt az egyik párhuzamos tekercselési ágnak megfelelő féloszlop hosszon, másrészt a másik fél— oszlop-hosszon vannak elhelyezve. (2 rajz) A kiadásért felei a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2550. Terv Nyomda, 1956 Felelős vezető: Bolgár Imre