143418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vékonyfalú csövek egymással való összekötésére
Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.418. SZÁM 47. f. 6. OSZTÁLY — Ga—382. ALAPSZÁM Eljárás vékonyfalú csövek egymással való összekötésére Gábor László oki. gépészmérnök és Forgó László oki. gépészmérnök A bejelentés napja: 1955. július 30. Korábbi szabadalmi bejelentéseinkből ismeretesek olyan eljárások, amelyek alkalmasak csöveknek, .különösen alumíniumcsöveknek, egymással való folyadék-, illetőleg gáztömör összekötésére oly módon, hogy az összeköttetést hegesztés, forrasztás vagy csavarozás helyett, az előzőleg megfelelő alakúra kiképzett szerkezeti elemek maradandó alakváltozása biztosította. Ezek az eljárások túlnyomórészt olyan megoldásokat tartalmaztak, amelyeknél a két összekötendő cső közül az egyiknek nem egyszerű körgyűrű alakú keresztmetszete van, hanem a másik cső bekötésének helyén a falvastagsága nagyobb. Jelen találmányi bejelentés olyan csőösszekötésre vonatkozik, amelynél mindkét cső teljesen sima körgyűrű keresztmetszetű. Az 1. ábra két egymásra merőleges cső összekötésére alkalmas megoldást ábrázol, amelynél az egyik cső (l) átmérője lényegesen nagyobb a másikénál (2). Az ábra a fűtőtestek gyártásánál előforduló azt az esetet tünteti fel, amikor a nagyobb. átmérőjű csőbe (1) két egymással szemben fekvő kisebb átmérőjű csövet (2) kell bekötni. Az eljárás abban áll, hogy a vastagabb csőben lyukasztás és préselés útján a (3) fészket állítják elő, amelybe a két vékonyabb (2) cső végeit helyezik be. Az ábra alsó része az egymásba helyezett csöveket tünteti fel a két cső között lévő (5) tömítéssel. A csöveknek az ábra szerinti összeállítása és a tömítés elhelyezése után, a két vékonyabb cső végét a tömítéséhez szükséges feszültség létrehozása és az egész rendszer rögzítése céljából az ábra szerint (6) fel kell hajlítani. E művelet elvégzésére megfelelő szerszámok szükségesek, amelyeknek egy példaképpeni megoldását az 1. ábra feltünteti. A belső csővégek felhajlításához a két egymással szemben elhelyezett csövet a (7) gyűrűk támasztják meg, hogy a belülről alkalmazott nyomás következtében a helyükről el ne mozdulhassanak. A belső nyomást, amely a csővégek kihajlítását végzi, a (8) es (9) nyomópofák fejtik ki. A rajz alsó része a nyomópofákat összehúzott állapotban tünteti fel, ahogy azok a csövek összeállításakor vannak. Az ábra felső része a nyomópofákat szétfeszített helyzetben ábrázolja, amikor a csővégek felhajlítása már bekövetkezett. A nyomópofák egymáshoz képest a (10) csappal vezetve vannak. A szétfeszítést a (11) ékek végzik azáltal, hogy megfelelő mozgató szerkezet segítségével a nagyobb átmérőjű cső tengelyével párhuzamosan eltolhatók. A csővégek széthajlítása után a belső szerszámot el kell távolítani és ezért a nyomópofákat a (11) ékek visszahúzásával egyidejűleg a (12) ékekkel össze .kell húzni. Összehúzott állapotban a nyomószerkezet kiemelhető. A jó tömítés biztosítására célszerű a csővégek belülről való kihajlítása után a (7) gyűrűk segítségével a bejelölt nyilak irányában erős (hidraulikus) nyomást kifejteni, amely a csővégeket a belső (8) és »(9) nyomópofákhoz préseli. Előnye ennek az eljárásnak, hogy a csövek rögzítését biztosító maradandó alakváltozás nem azokban a részekben megy végbe, amelyek a tömítőanyagot közrefogják, hanem csupán a kisebb átmérőjű csövek legvégén. Ezáltal a tömítő anyag a tömítéshez szükséges nyomóerőtől eltekintve egyéb igénybevételnek nincs kitéve. A 2. ábra olyan megoldást tüntet fel, amelynél a kisebb átmérőjű (2) csövek anyaga csak kisebb mérvű (4) feltágítást enged meg, mint az előbbi esetben. Ezért az (5) tömítés felfekvésének biztosítására a (13) jelű gyűrű szolgál. Egyébként a csőösszekötés hasonló szerszámokkal állítható elő, mint az előbbi esetben. A csőkötés létrehozásánál a tömítőanyagra —• ugyanúgy, mint az 1. ábra szerinti megoldásnál — csupán a tömítést biztosító nyomóerő hat, alakváltozást azonban a tömítőanyag nem szenved. A csőösszekötés létesítése a 3. ábra szerint megoldható úgy is, hogy a nagyobb átmérőjű (1) csövet az ábra alsó részén látható módon először ovális alakúra nyomják és így helyezik be a már előre kipréselt fészekbe a kisebb átmérőjű (2) csöveket és a (8) (9) nyomópofákat. Ezután a (7) nyomógyűrűknek a bejelölt nyilak irányában való préselése útján keletkezik a két cső anyagának az ábra szerinti (6) összezáródása. Ha a csövek anyaga elég lágy, akkor tömítést ez esetben alkalmazni nem kell, de ha szükséges, a két cső közé tömítést is lehet elhelyezni. A préselés befejezése után az (1)
