143413. lajstromszámú szabadalom • Tartalékkatóda

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.413. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — Ee-247. ALAPSZÁM Tartalékkatőda Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Winter Ernő mérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1954. október 9. Találmányunk tárgya újfajta konstrukció ún. L-típusú tartalékkatódákhoz. Ismeretes, hogy az L-katódák olyan tartalékkatódák, amelyeknél az aktiváló anyag zárt térben helyezkedik el, amely tér egyik oldalát egy magas olvadáspontú fémből, pl. wolframból készült porózus test képezi és e porózus test pórusai az egyetlen nyílások ebből a térből a térben elhelyezett^ aktív anyag számára. A gyakorlati megoldások szerint a katóda pl. egy olyan dobozból készül, amelynek egyik oldalát e porózus test képezi. A dobozban helyezkedik el az aktiváló anyag és a doboz alatt van a fűtőtest elhelyezve. Újabban ismertté vált egy olyan megoldás is, amelynél e fűtőtest nem a doboz alatt, hanem a doboz köré csavarva volt elhelyezve és azt a külső tértől még egy fal választotta el. Ez utóbbi megoldás a fűtés szempontjából biztosított ugyan bizonyos előnyöket, így pl. az aktiváló anyag egyenletesebben volt fűthető, a fűtés közelebb volt a porózus testhez stb., azonban bizonyos a későbbiekben tárgyalandó célokra így egyedül alkalmas nem volt. Az L-típusú tartalékkatódák aktiváló anyaga kezdetben báriumkarbonát, ill. báriumoxid volt. Ennek használata azonban több szempontból hátrányosnak mutatkozott és így redukciós keverékkel próbálkoztak. E redukciós keverékek emissziós szempontból megfelelőek ugyan, viszont vagy már aránylag alacsony hőmérsékleten szolgáltatnak báriumot, amikoris a katóda porózus teste nem melegíthető fel kellőképpen, mert ha a fűtőtestet úgy állítjuk be, hogy ez kellőképpen felmelegedjék, úgy a redukciós keverék lesz túlhevítve, ami szintén előnytelen, vagy pedig otyan redukciós keveréket pl. báriumoxidot és molibdént kell választani, amely igen magas hőmérsékleten szolgáltat csak báriumot, ami viszont azért hátrányos, mert egyrészt túlerőlteti a fűtőtestet, másrészt a katóda állandóan túl van melegítve és végül éppen ezért legtöbb alkatrésze molibdénből stb. készül, ami viszont költséges. Akár báriumvegyületeket, akár redukciós keveréket használunk, mindkettő alkalmazása még azzal a hátránnyal is jár, hogy a porózus test, amely az aktiváló anyagot tartalmazó teret a Vákuumtértől elzárja, csak a nikkelnél magasabb olvadáspontú anyagból, pl. wolframból, molibdénből stb. készülhet, mert a katóda működési hőmérsékletén a nikkelből készült porózus test pórusai bezáródnának. A karbonát aktiváló anyagok katódmérgező voltát, valamint a redukciós keverékek magas működési hőmérsékletét igyekeztek azután másfajta báriumforrások alkalmazásával kiküszöbölni. Így ajánlották újabban báriumötvözetek alkalmazását. L-típusú tartalékkatódákat gyakran, használják olyan üzemben, ahol a porózus test felületéről az aktív anyag nem túlmelegedés, hanem csupán impulzuslökések hatására szakad le. Ilyen katódákhoz, de másüzemű tartalékkatódákhoz is az ötvözet aktiváló anyagok előnyösen alkalmazhatók. Ha azonban az aktiváló anyagot erősen fűtjük, úgy a kelleténél több jut a tartalékanyagból a katóda aktív felületére, másrészt pedig éppen az ötvözet aktiváló anyaggal ellátott katődáknál az élettartamot erőien lecsökkenti. Az eddigi katódkonstrukciók mellett azonban nem volt megoldható az, hogy ez a túlfűtés be ne következzék akkor, ha a porózus test megfelelő fűtéséről is gondoskodni kellett. Ugyanakkor nem volt lehetséges pl. tiszta bárium aktiváló anyag alkalmazása, sem pedig az, hogy a porózus test pl. nikkelből készüljön. Találmányunk egyik célja a fenti hátrányok megszüntetése. Találmányunk másik célja egy báriummal, vagy báriumötvözetekkel működő, meglehetősen hosszú élettartamú katóda készítése, különösen impulzuscsövek részére. Találmányunk harmadik célja olyan tartalékkatódák készítése, amelyeknél a porózus test aránylag alacsonyabb olvadáspontú anyagból, pl. nikkelből is készülhet. Találmányunkat részletesebben az alábbi 1—3 ábrák kapcsán magyarázzuk, amelyek a tartalékkatőda néhány példaképpeni kiviteli alakját tüntetik fel, amelyekre azonban nem korlátozzuk magunkat.