143411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás síküveg halítására rogyasztással

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.411. SZÁM 32. a. 26—27. OSZTÁLY —' Ee—225. ALAPSZÁM Eljárás síküveg hajlífására rogyasztással Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Fried Henrik mérnök, budapesti és Almási István műszerész, dunakeszi lakosok. A bejelentés napja: 1954. május 18. Találmányunk olyan síküveg hajlítási eljárásra vonatkozik, amely az eddigieknél olcsóbb és selejtmentesebb. A síküvegből készült hajlított tárgyak, mint pl. katódsugárcsövek homloklapjai (tányérjai) többnyire formában való hajlítással készülnek. Ez az eljárás azonban egyrészről költséges, mert pontosan és finoman megmunkált formát kell készíteni, másrészről pedig ezen eljárásnál a selejtszázalék magas, mert az üvegen vagy a formában levő esetleges piszok, vagy pedig a forma egyenetlenségei az üvegbe benyomódnak és abban nyomot hagynak. A találmányunk szerinti eljáráshoz forma nem szükséges, mert a hajlítás az üveg önsúlya által történik. Az eljárásnál az üveg kellő hőfokra hevítve meglágyul és saját súlya alatt behajlik. A behajlás mértéke találmányunk értelmében pontosan beállítható azáltal, hogy a behajlott üveg egy megfelelően elhelyezett ütközőhöz ér, amely erre pl. jelzést ad, vagy a hajlítókályha fűtését kapcsolja ki. 1. ábra egy ilyen hajlítóberendezés (rogyasztóberendezés) metszetét mutatja. A hajlítandó (1) síküveget annak kerületén a (2) gyűrű támasztja alá, mely a (3) alaplapon áll. Az üveg hevítésére (hőkezelésére) pl. elektromos fűtőtestet (4) alkalmazhatunk. Az (5) mura, melynek célszerűen hőszigetelő bélése (6) is lehet, fedi be a hajlítóteret. Az üveg a kellő hőfokra hevítve behajlik (alakját a szaggatott vonal mutatja) és hozzáér a (7) ütközőhöz, amely a (8) relét működteti. A (8) relé a (9) áramforrás áramát megszakítja és ezzel a további hevítés megszűnik. A relé esetleg jelzőberendezést is működtethet, amely a kellő behajlás elérésekor látható vagy hallható, esetleg mindkét féle jelet ad. Az 1. ábra egyetlen darab hajlítását mutatta be. A 2. ábra pedig a hajlított üvegek folyamatos gyártását mutatja. A berendezés hasonló az előbbihez. Az üveglapok egy alagútkemencén haladnak keresztül, amely több hőszakaszt tartalmaz. Ezek fűtését (4) a (9) áramforrásból úgy állítjuk be, hogy a teljes behajlás az utolsó hőszakaszban következzék be. Az üveg behajlása a (10) középső szakaszban kezdődik, míg az előző szakaszokban (11) az üveg előmelegítést kap. . A kellően behajlott, üveg (1) a (7) ütköző által működésbe hozza a (8) relét. Ez a relé a jelen esetben nem a fűtést kapcsolja ki, hanem a vele, ÍI (12) (13) vezetékekkel összekötött továbbítószerkezetet indítja be, mely a (2) tartógyűrűket hordó láncot a nyíl irányában egy lépéssel továbbviszi, így a behajlott (1) üveg helyére az előhajlott (10) üveg körül, annak helyére pedig az előmelegített üveg. Az (1) üveg lassan lehűl, a (11) üveg helyére pedig új előmelegítendő üveg kerül. A lánc célszerűen kettős kivitelű, a középen kinyúló (7) ütköző miatt. A fentiekben a találmányt az ábrákban megadott példák kapcsán ismertettük, amelyekre azonban nem korlátozzuk magunkat, mert a kiviteli megoldás sokféle lehet. Az üveg alakja lehet pl. kerek vagy szögletes, vagy elliptikus, a hajlított üveg alakja is lehet hengerfelület, kétszeres vagy többszörös hengerfelület, gömbsüveg, stb. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a felület alakját a keret alakja fogja megszabni. Ami a folyamatos gyártást illeti, úgy ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy bár az ábrán csupán három hőzóna szerepel, ezek száma azonban ennél több, vagy akár kevesebb is lehet. így pl. bizonyos esetekben az előhajlító hőzónát el is hagyhatjuk. Találmányunk kiterjed a fenti eljárással készült tárgyakra, így pl. különösen katódsugárcső homloklapokra is. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás síküvegnek forma nélkül, rogyasztással történő hajlítására, azzal jellemezev. hogy a hajlítandó üveglapot egy keretre helyezzük, majd kályhában addig hevítjük, amíg saját súlya által, előre meghatározott mértékig behajlik. 2. Az 1. igénypont szeirnti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hajlításra (ro-