143394. lajstromszámú szabadalom • Aerációs berendezés ömlesztett anyagok kezelésére

Megjelent 1956. október hó 1-én V ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.394. SZÁM 81. e. 60—77. ÍOSZTALY — We—90. ALAPSZÁM Aeráeiós berendexés ömlesztett anyagok keselésére Magyar Állam, mint Weisz György, Marosváry János, Áron Dezső és Naszáíyi Emil mérnökök, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. május 7. Ömlesztett anyagok kezelésére szolgáló aeráeiós berendezéseknél eddig két megoldás volt ismeretes, mégpedig porózus kerámiai lapokkal ellátott eleinek, továbbá textilszalaggal bandazsirozott perforált csövek alkalmazásával. A porózus lapoknál a légnyomásszükséglet kisebb, a felületi elosztás jobb, azonban aránylag nagyobb levegőmennyiségre van szükség és — törékenységére való tekintettel — csak állandó jellegű beépítésre alkalmas. A perforált csöves megoldás a mechanikai behatásokkal szemben ellentállóbb, könnyebben. állítható elő, azonban jelentős mennyiségű csőre és nagyobb levegőre van szükség, azonkívül a levegőelosztás is egyenlőtlen. így ez utóbbi megoldás egy csővel csak lazításra alkalmas, lejtőn való anyagszállításnál több cső alakalmazandó. Mind e hátrány kiküszöbölődik a találmány tárgyát képező berendezésnél, melynél a levegőelosztás a fent ismertetett két rendszernél tökéletesebb, azoknál alacsonyabb nyomású levegővel működik és olcsóbban, gyorsabban állítható elő, azonkívül a mechanikai behatásokkal szemben is kevésbé érzékeny, mint a porózuslemez rendszer. Mindezen előnyöknél fogva ideiglenes beépítésekre is használható, mivel könnyen szétszedhető, illetve átszállítható más munkahelyekre. Előnye még, hogy hazai viszonylatban, hazai anyagokból állítható elő, csőszükséglete kicsiny és a munkahelyeken is elkészíthető, ezenkívül működtetéséhez nem szükséges a nehezen beszerezhető, nagynyomású dugattyús légsűrítő, hanem elegendő a kis energiaszükségletű, forgódugattyús gép, esetleg ventillátor is. A találmány lényege, hogy a levegő elosztására kifeszített textilréteg van alkalmazva. A textilréteg célszerűen kifeszíthető teknő-, csatorna- vagy más alkalmas alakú, rekeszekre osztott szekrényre, mely fából, fémből, vagy egyéb anyagból készíthető. A Betonútépítő Vállalat lágymányosi telepén végzett kísérleteink alapján megállapítható volt, hogy a berendezés cement szállítására, illetve a tárolóból való kivezetésére alkalmas, mivel még a leülepedett és gyakran a darabosságig összeállott cementet is folyósszerűen vezeti ki a kivezetőcsatornán. A kísérletek során a textilréteges megoldásnál elegendőnek mutatkozott 250 mm-es vízoszlopnyomású levegő is, míg a porózuslapok alkalmazásánál 500 mm-es, a bandazsirozott csövek alkalmazásánál 2000 mm-es vízoszlopnyomású levegőre van szűk-, seg. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező berendezés példaképpen felvett kiviteli alakjai vannak feltüntetve. Az 1. ábra rekeszekre osztott csatorna felülnézete, textilréteg nélkül; a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett keresztmetszet, lefedő textilréteggel; a 3. ábra a csatorna egyrészének keresztmetszete nagyobb méretben; a 4. ábra egy négyrekeszes egység felülnézete, textilfedőréteg nélkül; az 5. ábra egy aeráeiós csatorna keresztmetszete; a 6. ábra pedig a bádogleimezzel összefogott textiiréteg egyrészének nagyobb méretű keresztmetszete. A rajz 1—4. ábráin feltüntetett kiviteli alaknál (a) a fából készült csatorna, mely (b) közfalak által rekeszekre van osztva. E rekeszekbe van bevezetve a (c) csővezeték, mely a közfalak furatain tömítetten halad át és palástfelületén (d) furatok vannak, amelyeken át a benyomott levegő a rekeszekben eloszlik. A furatok száma, mérete és egymástóli távolsága úgy van meghatározva, hogy a levegő elosztása minden rekeszben lehetőleg egyenletes legyen. A rekeszek a 3. ábrán feltüntetett textilréteggel vannak lefedve. A réteg áll az alsó sűrű fonatú (e) dróthálóból, arra fektetett (f) ponyvavászonból, a fölötte lévő (g) sűrű molinovászonból, az azt lefedő (h) ponyvavászonból és az erre fekvő ritkább fonatú (i) dróthálóból. Az öt részből álló réteg rá van fektetve a rekeszfalak felső élére és a külső falak mentén le van hajlítva s a (j). lécek által leszorítva, míg a lehajtott rész a (k) léc rászögezésével van rögzítve. A közbenső (b) közfalak felső élére fekvő rétegsáv szögekkel van lerögzítve. Az egymásra fektetett textilrétegek között, a rekeszeket alkotó (b) falak élére felfekvő részen, sűrű