143389. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzőrendszer

8 ' ' 134.389 tódhatik. E számjegyeket azután a tárgyalt távoli központ számjegyző vezérlője (6. ábra) fogadja. Az Lor jelfogó másik szerepe az, hogy megszakít egy áramkört, amely a vevőkészülék Gr jelfogóját (5. ábra) az első választás befejeztével működtetné, amikor OM kapcsoló (6. ábra) az „1" helyzetbe ér. A távoli központban a helyi választógépbeállításokat az OM kapcsoló, amelynek minden elintézendő beállításhoz egy-egy helyzete van, a &r... Kir jelfogók útján • (5. ábra) végzi, amelyek ugyanúgy működnek, mint az 1. és 2. ábrák kapcsán ismertettük. E jelfogók a működtető földet most az OM kapcsoló „N" helyzetében vett első számjegynél az Eir.. . E<sr jegyző jelfogók tartó érintkezői útján kapják, az OM kapcsoló „1" helyzetében vett második számjegynél a Tir. . . Tir jelfogóktól és így tovább. E választógépbeállítások részletes ismertetése elhagyható, mert a találmánynak nem lényeges része. Az utolsó beállítás végén OM kapcsoló olyan helyzetbe ér, ahol f-keféjén át a vevőkészülék Gr jelfogóját működtető áramkör zárul. A számjegyző vezérlő ugyanekkor felszabadul, Gr jelfogó pedig keresztülkapcsolja a beszédösszeköttetést és tart a Cr-és Dr jelfogók (5. ábra) vezérlése alatt. Amikor a hívott előfizető jelentkezik, az Er és Fr tápláló jelfogók gerjednek, rövidrezárják a Dr jelfogót és ily módon keresztülkapcsolják a hívó köz-, pontba a jelentkezés ismertetőjelét. Átmenő kapcsolás Ha a kívánt összeköttetést nem a tárgyalt távoli központon belül kell létesíteni, hanem a hívást harmadik központba kell ebben a központban kapcsolni, Lor jelfogó nem gerjed az ismertetett módon. Ennélfogva az első számjegy vétele után Tar jelfogó gerjedésben marad, nyitva tartja az első csatlakozási vonal hurokáramkörét és így a hívó szám jegyző további számjegyet nem ad ki. A távoli számjegyző vezérlőben, vett számjegy vezérlése alatt ilyenkor úgy állítja be a központ bejövő csoportválasztóját a számjegyző vezérlő, hogy az a következő központba menő csatlakozási vonalra kapcsolódik. Ennek megtörténtével OM kapcsoló egy lépést tesz és a Gr jelfogót (5. ábra) működtető áramkör zárul OM kapcsoló f-keféje és í-ívének „1" érintkezője útján. A számjegyző vezérlő (5. és 6. ábrák) felszabadul és a bejövő csoportválasztó ebben az, átmenő központban, beszédhelyzetbe kerül, mint a helyi összeköttetésnél ismertettük. Az Fr és Er tápláló jelfogókon át a második csatlakozási vonalra juttatott telep és föld ilyenkor a harmadik központban Dr jelfogó gerjesztésével számjegyző áramkör foglalására szolgál. Ez ugyanúgy megy végbe, mint az átmenő központnál ismertettük. Amikor a harmadik központ számjegyzőjében a kis ellenállású hurok záródik, az átmenő központban Er és Fr jelfogók (5. ábra) működnek és a Dr jelfogót rövidrezárják, aminek következtében a hívó központ (2. ábra), számjegyzőjének az 5. ábra Cr jelfogójával sorbakapcsolt Abr jelfogója gerjed. Ez jelzés arra, hogy a következő számjegyek adása folytatható. Ezeket a számjegyeket hangfrekvenciájú áramlökések alakjában az átmenő központ (5. ábra) táphídján keresztül a harmadik központba küldjük. E harmadik központ további működése is teljesen azonos a második, központéval. A fentiekben a találmány szerinti jelzőrendszer egy különleges alkalmazását ismertettük. Nyilvánvaló azonban, hogy a találmány nem korlátozódik erre az alkalmazásra, hanem sok más kiviteli alakja is hasznosítható az alkalmazás számos egyéb területén. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos jelzőrendszer állandó számú jelzési . elemből álló jeleknek vonalvezetékeken, adó- és vevőkészülék között, váltóáramokkal való átvitelére, jellemezve oly áramkörelrendezéssel, amelyben különböző frekvenciájú váltóáramok hasznosíthatók, mégpedig az első — fi frekvenciájú s — váltóáram a jelzési elemek állandó számának és az egyes jelzési elemek időtartamának jelz.ésére; a második vagy többi — fa és esetleg f3

stb. frekvenciájú -- váltóáram pedig a jelzési elemek, mint ilyenek (például az áram folyása vagy szünetelése) jelzésére hasznosítható. „2. Az. 1. igénypont szerinti jelzőrendszer kiviteli alakja jellemezve azáltal, hogy a jelek időtartamának jelzése az első (fi) váltakozó árammal történik, még pedig vagy a váltakozó árammal adott impulzusok időtartamával, vagy ezen impulzusok közötti, időköz időtartamával, vagy e két időtartam összegével, azaz az impulzus teljes periódusával." 3. Az 1. igénypont szerinti jelzőrendszer kiviteli alakja számjegyek átviteléhez, jellemezve oly áramkörelrendezéssel, amelyben minden jel négy jelzési elemből áll, de ezekből legfeljebb kettőt jelez áramlökéssel a második —fa— váltóáram és a 0. . . 9 számoknak az a tíz kombináció felel meg, amely az ilyen váltóáramlökéssel jelzett egy vagy két elem és a többi elem sorrendcseréjével alkotható. 4. A 3. igénypont szerinti jelzőrendszer kiviteli alakja, jellemezve oly áramkörelrendezéssel, amely a minden számjegy kulcsjelét alkotó négy jelzési elemet az első —fi— váltóáram két egymást követő zárásával és megszakításával jelzi. 5. Az 1, igénypont szerinti jelzőrendszer kiviteli alakja, jellemezve oly vevőberendezéssel, amelynek az adóberendezés hasonló készülékével együttjáratott készüléke van (például lépőkapcsoló, sorrendkapcsoló, vagy egyéb önműködő szerkezet) oly áramkörelrendezésben, hogy a jeleket alkotó minden egyes jelzési elemnél megvan az egyidejűsítés az első —fi— váltóáram révén. 6. Az előbbi igénypontok bármelyikét hasznosító távbeszélőhálózat vagy egyéb távközlési berendezés több központtal, amelyeknek önműködő kapcsoló szerkezeteket beállító vezérlőkészülékeik vannak, azzal jellemezve, hogy a központnak,: ahova a hívó résztvevő csatlakozik, adó vezérlőkészüléke (pl. számjegyző vezérlője) van, amelyből számjegyekre vonatkozó jelek az 1. igénypontban meghatározott hangfrekvenciájú áramokkal továbbítódnak másik központ vevő vezérlőkészülékére (pl. számjegyző vezérlőre, vezérlőáramkörre vagy egyéb kapcsolószervre) és a kizárólag számjelek jelzésére vonatkozó hangfrekvenciájú jelek azokon a csatlakozási Vezetékeken folynak, ame-