143371. lajstromszámú szabadalom • Háromfázisú rövidrezárt aszinkronmotorok önműködő lágy indítása

Megjelent 1956. október hó 1-én \ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.371. SZÁM 21. c. 57. OSZTÁLY — Go—413. ALAPSZÁM Háromfázisú rövidrezárt aszinkronmotorok önműködő lágy indítása A Magyar Állam, mint a feltalálók: Göntér Gábor, Lantos Tibor, Móczán Lajos és Rónay Béla jogutóda, Budapest. Bejelentés napja: 1955 február 12. A kalickás motorok hátránya, számtalan előnyük mellett, hogy indítónyomatékuk konstrukciós adottság, tehát a kész motoron nem állítható a kívánt értékre. Vannak hajtások, amelyeknél követelmény a lágy indulás, vagyis az egyenletes, lassú felfutás. Az ilyen célra szolgáló kalickás motornak a szokványosnál kisebb indítónyomatékra van szüksége. A lágy indítást általában a következő körülmények teszik szükségessé: a) A munkagép technológiai folyamata. Például a textiliparban használt gépek nagy részénél, elsősorban a szárnyas fonógépeknél a szál minősége; és a szálszakadások számának csökkenése az indulás lágyságánák függvénye. b) A gép kezelésének megkönnyítése. Például: ahol a gépet befűzéshez vagy munkadarab befogáshoz bizonyos helyzetbe kell hozni, túl gyors indulás esetén nagy kézügyesség kell a művelet elvégzéséhez és gyakran csak több kapcsolás után sikerül. Ez a kapcsolgatás természetesen károsan igénybe veszi a motort, a gépet, a hálózatot és időveszteséget okoz. c) A munkagép kinematikai láncának kímélése. Túlgyors indulásnál a fogaskerekek elkerülhetetlen játéka folytán az erőátviteli lánc végén csak bizonyos idő múlva történik az erőátadás. Ha ekkor már a motor fordulatszáma túlságosan megnőtt, a kapcsolódás lökésszerűen megy végbe és nagy dinamikai igénybevételt okoz. A.z indulás lassítása ezeket a lökéseket kiküszöböli, vagy csökkenti, tehát a lágy indulás növeli a munkagépek élettartamát, illetve csökkenti a karbantartási költségeket. Ez a körülmény fontos a szerszámgépeknél és minden bonyolult kinematikái ú gépnél. Az indítónyomaték csökkentésének többféle módja ismeretes: a) Csillag-háromszög átkapcsolás. Főleg nagyobb teljesítményű gépeknél alkalmazzák, ahol elsősorban az indítási áramlökés csökkentése fontos. A nyamatékcsökkentés mértéke nem változtatható. b) Különleges forgórészű motorok készítése. A fenti igényeknek megfelelő motorok eltérnek a szokványos motorsorozattól, tehát 1>eszerzésük körülményesebb és költségesebb. E megoldás hátránya, hogy a motor nyomatéka utólag nem változtatható. Van ugyan olyan megoldás^ melynél a forgórész szórását egy a tengelyen eltolható gyűrűvel változtatják, ez esetben azonban a motort a beállításhoz le kell szerelni a gépről és szétszerelni. c) Ha szokványos motort alkalmazunk, nyomatéka legegyszerűbben az állórész elé iktatott egyvagy többfázisú impedanciával csökkenthető. Ez. régen ismert és alkalmazott megoldás. Az indítóellenállást azonban a motor felgyorsulása után ki kell iktatni; egyrészt az energiaveszteségek, másrészt a káros melegfejlődés miatt. Az indítóellenállás kiiktatása történhet kézzel vagy önműködően. Az önműködő kikapcsolás eddig alkalmazott módja az volt, hogy a kívánt értékre beállítható időrelét alkalmaztak. Ennek hátránya, hogy az ellenállás kikapcsolásának időpontja független a gép üzemállapotától, tehát pl. több> egymást követő indul kikapcsolás esetén, vagy a gép különböző terhelése esetén, más-más fordulatszámnál kapcsol, tehát nem biztosítható a jelleggörbe legkedvezőbb pontján történő kapcsolás. Az önműködő kapcsolónak célszerűen úgy kell működnie, hogy azt a gép fordulatszáma vezérelje. Ennek az elvnek megfelelne például az egyfázisú motoroknál alkalmazott centrifugáikapcsoló, ennek hátránya azonban, hogy nem szerelhető fel a szokványos motorokra, így utólagos alkalmazása nem jöhet számításba. Jelen találmány szerint az állórész egy, vagy több fázisa elékapcsolt nyomatékcsökkentő ellenállás, vagy fojtótekercs indítás utáni kiiktatására, az ellenállást vagy fojtótekercset rövidrezáró mágneskapcsolót alkalmazunk. Az ohmos ellenállások, vagy fojtótekercsek értékének változtatása megfelelő több fokozatú kézikapceolóval történik. Ez által a pillanatnyi igényeknek megfelelően változtatható az indítónyomaték értéke, egyszerűen a kapcsoló el. forgatásával. Az indítási áram a sztátorellenálláson nagy feszültségesést létesít, tehát a mágneskapcsolónak a fázistekerccsel párhuzamosan kapcsolt behúzótekercse nem kap elegendő nagy működtető feszültséget. A motor felgyorsulásakor csökken az áram és a gép illető fázistekercsére fokozatosan nagyobb feszültség jut. Amikor ez a feszültség a mágneskap-