143369. lajstromszámú szabadalom • Foszlató- és aprítógép

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.369. SZÁM 44. b. 35—39. OSZTÁLY — Fe-294- ALAPSZÁM „Foszlató és aprítógép" Flesch Béla Budapest A bejelentés napja: 1955 június 2. Az eddig ismeretes aprító, foszlató, örlőgépek­nél az őrleimény beöntósére szolgáló nyílás oly mó­don van elhelyezve, hogy az a gép keskeny oldal­lapján van megnyitva és ezáltal a beömlő anyag a szerszámok (kalapácsok) felső keskeny peremére ömlik. Az anyag a gép belsejében nem jut el, mert a centrifugális erő a munkaterület peremén tartja. Ezen oknál fogva az anyag a kalapácsok hegyén tömörül és a munka kis területre korlátozódik. A külső peremen tömörülő anyag rendkívül nagy igénybevételt jelent. Ez az ellenállás nagy energia­szükségletet köt le. Az ilyen módon elhelyezett be­ömlő nyílás nem engedi meg előaprító szerkezet alkalmazását sem. A találmány szerinti gépen a beömlő nyílás a gép széles oldallapján (a tengelyre merőleges ol­dallapján) a menetiránynak megfelelő oldalon van. Az ily módon elhelyezett (etetőnyílás) a kalapács­szerkezet teljes munkáhoisszát kihasználja, mivel az őrlendő anyag a kalapácsok teljes hosszában a tel­jes munkafelületre ömlik és azt, a centrifugális erő viszi á gép pereme felé. A peremet már csak igen kevés anyag éri el, mert a nagy munkafelület és a nagy fordulatszám a zúzást pillanatok alatt el­végzi és az anyag a rostán és a kiömlő nyíláson keresztül kívánság szerint aprítva távozik el a gépből. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy kisebb munkagéppel (hajtó motor) lényegesen nagyobb teljesítmény elérését. Az anyag nem tömörül kis­felületű munkaterületen, ezáltal a fokhatás mini­mumra csökken. A beömlő nyílás ily módon való elhelyezése lehetővé teszi a foszlató és zúzógépek­nél eddig még soha nem használt elővágó beren­dezés beiktatását. A nagy darabokat (csöves ten­geri, olajpogácsa, ásványi kristályok, tengeriszár) a 'gépbe juttatáskor az elővágó berendezés apróra vágja és így kerül az anyag a zúzó kalapácsok alá. Egyéb esetben, mint az a jelenleg ismert gépek mindegyikénél tapasztalható, a gép a nagy darab bedobásánál lefékeződik és nagyon sok esetben a fordulatszám annyira lecsökken, hogy a bedobott nagy darab az erőgépet megállítja, kisebb anotor esetén a villanymotor kiégéséhez, üzemképtelenné válásához vezet. A találmány szerinti gépet a csatolt rajz l-es, valamint 2-ee ábrája részletezi. A találmány tár­gyát képező foszlató és aprítógép szemben rajzolt 1. síz. ábrája mutatja a beömlő szájnyílás elhelye­zését, valamint az elővágó szerkezet legbasznosab­ban rögzített forgókését. Emögött helyezkedik el a motortengely végére közvetlenül felerősített ap­rítószerkezet. A 2. sz. ábrán, amely profilból mu­iatja a gépet, látható, hogy a villanymotor, amely­nek tengelyvégére a munkas'zerkezet nyer felerő­sítést, a gép burkolatához hegesztett állványra van felerősítve, amely állvány az alsó szögvasakba fúrt lyukakba helyezett csavarokkal betonba vagy más szilárd helyre erősíthető. Az elővágó berendezés ellenikése, amelyet a szaggatott vonal jelez L alak­ban a szájnyílás alsórészén, valamint a tengelytől távolabb eső oldalán süllyesztett csavarokkal van felszerelve. A kiömlő nyílás a gép alsó részén lát­ható, ahol a rostán keresztül esett kész anyag a szájnyílásra rögzítővillával felerősített zsákba tá­vozik. A gép anyaga előnyösen 2 és 3 mm lemez. A gépen a szájnyílásra felhajthatóan szálas takar­mány etető van elhelyezve, e fölé jön a szabály­zóval ellátott szemes terményadagoló. A gép működése: A gépen egyidejűleg szálas és szemes anyag aprítása végezhető oly módon, hogy a szemes etetőt megtöltik kukoricával, zabbal,"rozs­zsal vagy egyéb terménnyel, beállítjuk az adagolót, ugyanakkor a szálas takarmányt a szálas adagolón keresztül a szájnyílásba toljuk, így a gépből ke­vert szemes és szálas takarmányanyag egyidejűleg omlik ki. Amely anyag az állati táplálék céljaira legjobban megfelel. A csöves tengerit a szálas etetőn keresztül áda- • góljuk, ez esetben az aprító kés és ellenkés a csö­vet szeletekre vágja és a szeletek kerülnek a ka­lapács alá, amelyek azt a rosta lyukazata szerinti .finomságra aprítják fel. Szálas takarmány az elő­vágó szerkezet segítségével nedvesen is aprítható és zúzható. Ez a művelet az elővágó szerkezet nélkül nem volna lehetséges, mert a nedves és ezáltal szívós növényi szálak a munkaszerkezetre csavarodnának és rövid idő alatt 'működését meg­állítaná. A vágó aprítást a gép az ellenkés segíti ségével ollószerűen végzi, amely szerkezet eddig még. kalapácsos aprítógépen soha nem volt. A fi­nomságot a félköralakban elhelyezett rosta lyuka­zatának nagysága határozza meg. A géppel kemény ásványi termékek, valamint papír- és bőrhulladék is foszlatható.

Next

/
Thumbnails
Contents