143363. lajstromszámú szabadalom • Építő-,ill. falazóhéj építőiapri szerkezetek és kitöltő anyagok befogadására
Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.363. SZÁM 37. a. 4-5. OSZTÁLY — EE~206. ALAPSZÁM Építő- ill, falazóhéj építőipari szerkezetek és kitöltőtinyagok befogadására Erdély István építészmérnök, Budapest Bejelentés napja: 1954. február 24. Ismeretes tény, hogy a közönséges falazótéglával való építkezés nem minden esetben gazdaságos, mivel hőszigetelési okokból 38—51 cm vastag körítőfalakat kell építeni ott is, ahol a terhelési igények ezeket a méreteket egyébként nem tenné szükségessé. Az aránylag nagyszilárdságú építőelemet (égetett agyagtéglát, öntött vagy sajtolt falazótömböket stb.) sokkal kisebb nyomószilárdságú habarcsba rakják és így az építőelem szilárdsága csak kismértékben van kihasználva, Ezenkívül a falazatnak kézi vagy gépi téglákból való építése munkaigényes és csak kellő szaktudás mellett végezhető. Betonból készített falazótömbök esetében hátrányt jelent az ezzel járó súlytöbblet, melynek következtében elhelyezésük viszonylag költséges. Műszaki szempontból is hátrányos a falazótömbökkel való építés amiatt, hogy a tömbök nagy súlya a kis felfekvési területen az alá terített habarcsot kinyomja, a falazótömb könnyen elcsúszkál és így abból egyenes, illetve vízszintes sorok nehezen képezhetők. Egy másik ismert építési módszerrel készülő úgynevezett öntött falazatok költséges és körülményes zsaluzást igényelnek, de ezenkívül a természetes kötési idő lassú folyamata miatt az építkezés is lassan halad. A vasbetonszerkezetek zsaluzása szintén sok faanyagot igényel. Azok a zsaluzás nélküli födémrendszerek, melyek salakfeltöltéssel készülnek, nagy önsúlyt képviselnek, a béléstestes födémeknél pedig a gazdaságos tartógerenda kiosztás nem minden esetben biztosítható. A különböző helyekről helyszínre szállítandó különféle gyári termékek beszerzése a felmerülő fuvarozási költségek miatt az építkezést igen jelentékeny módon drágítja. A jelen találmányi eljárás alkalmazásával lehelővc válik a fenti hátrányok kiküszöbölése azáltal, hogy a különböző építőszerkezetek előállításához vékonyfalú, belül üres, könnyű falazó —, illetve építőhéjakat alkalmazunk. Az építőhéj idomok és az ezeket összekötő héjelemlapok segítségével belül üres, függőleges, illetve vízszintes térhatároló falak, födémek, válaszfalak és vázszerkezetek készíthetők. Az ily módon előállított épületvázat a célnak megfelelő összetételű olyan anyaggal töltjük ki, mint pl. a vasbeton, salakbetoh, pernyebeton, vályog stb., függően attól, hogy a szerkezettel szemben milyen szilárdsági igényeket támasztunk. Ily módon lehetővé válik az építkezés környékén található bármilyen szervetlen vagy anorganizált szerves anyag kitöltőanyagként való felhasználása. Az építőhéjak előállíthatók az építkezés helyszínén kisipari úton pl. kézipréssel és nagyüzemileg a héjelemlapok előregyártásával, különböző betonokból, vagy égetett ásványi anyagokból. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a felhasználandó szokásos építőanyagoknak helyszíni anyagokkal való helyettesítésével csak szállítási költségben mintegy 60—80%-ot lehet megtakarítani. Magyarázó ábrák ismertetése: 1. ábra: Építőhéjból és összekötő héjelemekból épített falazat egy részlege. 2. ábra: Építőhéjból összekötő héjelemmel, félidommal és ablakkáva idommal készített falazat, vasbeton oszlop megerősítéssel. 3. ábra: Építőhéj felhasználásával készített vasbeton oszlop. 4. ábra: Építőhéj felhasználásával készített áthidaló. 5/a. ábra: Sűrűbordás, alul síkfödém egyik változata. 5/b. ábra: Sűrűbordás, alul síkfödém másik változata. Az 1. ábrán feltüntetett építőhéj idom a, b, c éleinek hosszúsága a szabvány téglamérethez igazodva pl. 25 cm lehet. Nagyobb falvastagságok esetén a b és vagy a c méret 38 om lenne célszerűen. A d falvastagság az anyag tulajdonságai szerint iy2 —2 l / 2 cm között változik. Az ő jelű összekötő héj elem b mérete annak rendeltetése szerint változik. A h horony célja az építőhéj idomok helyes •és pontos illeszkedésének elősegítése, melynek segítségével az 1. és 2. ábrán látható falazat készíthető. Amennyiben a következő sort félidommal kezdjük, úgy az építőhéjak kötésbe kerülnek az egyébként hálós elrendezéssel szemben. A K jelű idom alkalmazása az ablakkáva kiképzésének egyik kiviteli módját mutatja. Az Fv vasszálak behelyezésével a vasbetonváz és kitöltő fal építésének eddig ismeretlen új kiviteli rendszere alakul ki, amely a
