143346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamutminősítésére a pamut elemiszálának kettőstörő tulajdonsága alapján és berendezés az eljáráshoz

2 143.346 pot nem kapjuk. Ekkor a polarizátor és analizátor rezgésirányaira 45°-ban áll a kompenzátor. A berendezést kiegészíti (de nem képezi találmány tárgyát) egy billentyűs számolóberendezés. Lényegében egy elektromágnesből és egy megszakító billentyűből, továbbá számolókorongból áll. A billentyű lenyomásával zárjuk az áramkört, az elektromágnes egy lapocskát magához ránt, ami össze van kötve a számolókoronggal és a korongon egy számot tovább hajt. A preparátum leszámolására használjuk. A vizsgálatra kerülő pamutból szabványos módon mintát kell venni. (MNOSZ 3239—3240). A mintákból átlagminta készítendő oly módon, hogy a minták mindegyikéből cca 20 g-nyit kiemelünk és azt kézzel alaposan összekeverjük. Az így kapott átlagmintát, — amely legalább 200 gr súlyú — hasnzálhatjuk fel a vizsgálati minta elkészítéséhez. A vizsgálati mintát az átlagmintából készített kézi szakállból kell készíteni. A kézi szakállból kihúzunk cca 200—300 elemiszálat, majd egymásután kihúzott két szakállrészt eldobunk, majd újra 200 —300 elemiszálat felhasználunk, stb. A kihúzott elemiszálakat tárgylemezek közé rakjuk. Négy preparátumot készítünk ily módon, melyekben hosszú és rövid elemiszálak egyformán vizsgálatra kerülnek. Az előkészített négy preparátumot az ismertetett berendezéssel felszerelt mikroszkópba helyezzük. Leolvassuk az átlátszó elemiszálakat, majd a preparátumban lévő összes elemiszálból levonjuk az átlátszók számát és az így kapott zöld és átlátszó elemiszálak számát a preparátumban lévő ossz elemiszálhoz viszonyítjuk százalékosan. (A leolvasás megkönnyítésére szolgai a már említett billentyűs elektromos számoló.) összesen cca. 1000 elemiszálon. Áz egyes preparátumok megvizsgálásánál kapott zöld és átlátszó elemiszálak számát öszszegezzük és a négy preparátumban lévő összes elmiszál százalékában fejezzük ki. Ez adja a pamut érettségére jellemző átlagos szín-előfordulást. A szín-előfordulás százalékos megoszlása az új pamutminősítés alapja. Elsősorban az átlagos útkülönbség meghatározása szükséges, aminek alapján kiértékelhető a falvastagság. Az átlagos útkülönbség kiértékelésére a következő képlet szolgál: (Z . 323) +- (A,97) m . A, = 100 ahol: Z ±= a zöld elemiszálak százalékos előfordulása, A = az átlátszó elemiszálak százalékos előfordulása, tn. X — az útkülönbség súlyozott átlagértéke Mjtt-ban, 323 = a zöld szín átlagos útkülönbsége /Vt-ban, 97 — az átlátszó, vagyis vörös alapszín átlagos útkülönbsége /x/j,-ban. Az így kapott útkülönbségből a kétszeres falvastagságot a következőképpen kell kiszámítani: 1000(11/—n«) ahol: 2 f = a kétszeres falvastagság /i-ban, m . ^ az útkülönbség súlyozott átlagértéke 1000 (ny—n«) = az élemiszál kettőstörését jellemző fajlagos érték: 23,7 jxu. A falvastagság ismerete után meghatározható az elemiszál szakítóereje a következő összefüggés alapján: P = 0,4 (2 f) ahol: P = egy elemiszál szakítóereje g-ban, * 2 f = kétszeres falvastagság ^.-ban. P A -^viszonyszám a középszálú szovjet, magyar,. 2 f amerikai, török pamutoknál átlagosan 0,4, Válogatott minőségű pamutoknál emelkedő értékű. A finomsági szám meghatározásához elsősorban megállapításra került az átmérő korrekciós tényezője, az t] értéke. Vizsgálatok alapján a zöld szálaknál rj = 0,80, átlátszóknál r\ — 0,68 értékeket adta. Súlyozott érték kiszámítása a következőképpen történik: (Z . 0,80) + (A . 0.C8) ahol: fjs

= a súlyozott átlagérték, Z = zöldszín százalékos előfordulása A = az átlátszó (vörös alapszín) százalékos előfordulása. d — 2 f Ezek után a kiértékelésre kerül a c-= — 2 f viszonyszám, d = 16—20-ig változó szálátmérők figyelembevételével. A „c" érték, az érettségi mutató, a falvastagság és az átmérő ismerete alapján számítható ki. 2 f = a kétszeres falvastagság /i-ban. d = 16 a hosszúszálú magas finomsági számú pamutokra d = 18 a középszálú pamutokra, d = 20 a rövidszálú alacsony finomságú ' számú pamutokra vonatkozik. A „c" ismerete után a finomsági szám kiszámítása a d = 18-19-20 átmérőjű pamutoknál a következőképpen történik: \y -íf|>j(2c + 2) — 1] = 211.000 ~f1

[i?(2c + 2) —1]. A d = 16 szálátmérőjű pamutoknál a következő korrekciót alkalmazzuk: 211.000 Nm = r-0,86f[:(2c + 2) —1:] A d = 17 szálátmérőjű pamutoknál a finomsági számot ä következő korrigált képlettel számítjuk: 211.000 Nm = 0,92 f2

[:(2c+ 2) —l:j Szabadalmi igénypontok: 1. Pamutminősítő eljárás azzal jellemezve, hogy a pamutfonal kettős fénytörő tulajdonságát a III. rend vörös alapszínében vizsgáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az interferencia jelenség átlagos útkülönb-