143343. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán, különösen motorkocsikhoz, valamint Diesel-lokomotívokhoz
Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMlNYl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143:343. SZÁM 13. a. OSZTÁLY — Si-549. ALAPSZÁM Gőzkasán, különösen motorkocsikhoz, valamint Diesel-lokomotirokhox Simmeiing-Graz-Pauker Aktiengesellschaft für Maschinen-, Kessel- und Waggonbau, Wien. A bejelentés napja: 1955. október 12. A találmány gőzkazán, különösen motorkocsikhoz, valamint Diesel-lokomotivo-khoz, melynek szorosan egymás mellett fekvő, .egységes sugárzófűtőfelületet alkotó, vízvezető és a füstgázárammal párhuzamosan elrendezett csőelemekből készült köpenye van, amely a tűzteret ininden oldalról körülveszik Ismeretesek már olyan gőzkazánok is, melyek vízcsövei egymástól bizonyos távolságban vannak elrendezve és melyek vízcsövein fűtőcsövek vonulnak át. Ezek a csövek csőszakaszokat alkotnak, melyek kazándobhoz csatlakoznak. E csőszakaszokat azonban a füstgázok körülnyaldossák és így e csőszakaszok semmiesetre sem alkotnak zárt tűztérköpenyt; Mindezek az ismeretes gőzkazánok viszonylag nagy • helyszükségletűek, ha olyan teljesítményekre kell képeseknek lenniök, amilyenek pl. Diesel-lokornotivoknál szükségesek. Az ilyen gőzkazánoknak Diesel-lokomotivokban való használata veszélyes is lehetne, minthogy az ilyen kazánok sérülésük esetén, asmi pl. vasúti szerencsétlenségeknél fordulhat elő, igen könnyen felrobbannak. Az effajta eddig ismeretes kazánok tehát a csekély helyszükséglet követelményének nem feleltek meg. A találmány szerinti gőzkazán megalkotásával a kitűzött feladatot megoldottuk és a vele szemben támasztott összes követelményeket kielégítő gőzkazánt hoztunk létre, melynek lényeges jellegzetességei abban vannak, hogy csőelemei egymással koncentrikus két-két csőből állnak}, melyek közül a belső a külsőben foglalva helyet, a közöttük lévő tér a vízteret, illetve gőzteret alkotja, a belső csövön pedig a füstgázok áramlanak át, úgyhogy a kazánköpeny gyűrűalakú keresztmetszetű víz-, illetve gáztereit a füstgázok úgy kívülről, imint belülről is végignyaldossák és fűtik. A találmány szerinti kazán legfontosabb előnyei a nagy gőzteljesítmény, a csekély súly és a rendkívül kis helyszükséglet. A csőelemek összeépítésével az adott hely viszonyokhoz jól alkalmazkodhatunk, úgyhogy a kazán alapfelületét köralakúra, elliptikusra, oválisra, négyszögletesre vagy a helyviszonyoknak megfelelő egyéb hasonló alakura is készíthetjük. Csekély víztartalma folytán továbbá a kazán robbanásbiztos is. A találmány szerinti kazánt alantiakban néhány példaképpeni foganatosítási alakjában részletesebben ismertetjük, a csatolt rajzokkal kapcsolatban, melyeken az 1—3.- ábrák csőelemek hosszmetszetei, a .. 4: és 4a. ábrák ezek keresztmetszetei, az 5—18. ábrák pedig különböző kazánok hossz- és keresztmetszetei. Az 1—4a. ábrákon szemléltetett csőelemek kétkét koncentrikus —1 és 2— csőből állnak, melyek közötti tér a víz-, illetve gőztér, és melyeknek í'űtőfelületeit a —3—• harántcsövek növelik meg. Az 1—3. ábrák szerinti foganatosítási alakok egymástól csak a belső —2— csövek be- és kitorkollási irányai tekintetében különböznek. A 2a. és 4a. ábrák például a 2. ábra szerinti csőelemnek egy más kialakítását szemléltetik. Ennél a hosszirányú két —4' és 5'—• közfái az —1 és 2— csövek közötti vízteret egy a tűztér felőli nagyobb —7'— térrészre és egy kisebb, a tűztértől távolabb fekvő ós ennek folytán kisebb mértékben fűtött —6'— térrészre osztják, melyeknek harántmetszetei különböző ívhosszúságú körgyűrűcikkalakúak. A —7' —térrészébe torkoltának be a : —3— harántcsövek is. A—-7'— térrészbeni élénkebb gőzfejlődés következtében tehát a 2a. ábrán látható nyíl irányában történő intenzív áramlás jön létre. A tűzteret, illetve tűztér felőli sugárzó fűtőfelületet a szorosan egymás mellé helyezett —1— csőelemek alkotják, mint ez az 5. és 6. ábrákon látható. E kazán elégési kamrájának tetejébe van beépítve a —6— olajégő (5. ábra). A tűztérben részben már lehűlt füstgázok további hőleadás céljából a —2— füstcsövekbe kerülnek, és azokban a —3— harántcsöveket is körülnyoldossák. A —3— harántcsövek a —2— füstcsövek szabad átömlési keresztmetszetét csökkentik, minek következtében a' füstgázok áramlási sebességének növekedését és ezzel kapcsolatban a hőátadás fokozását, illetve a füstgázok melegének jobb kihasználását érjük el. A —2— füstcsövekből a füstgázok a —4— füstgázgyűjtőkamrán át az —5— kéménybe, illetve füstgázelvezető csőbe kerülnek. Az egyes csőelemek víztereit a —7— gyűjtőcsővek kapcsolják a —8—• víztápláló fejhez, míg az egyes csőelemek gőztereit a —9— gőzgyűjtőcsövek kötik egymással össze, mely —9— csőhöz a rajzon
