143340. lajstromszámú szabadalom • Szárazoltó eljárás

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.340. .SZÁM 61. b. OSZTÁLY — Si—491. ALAPSZÁM Szat*azoltő eljárás Szilvay Kornél tűzrendészeti szakértő, Budapest. A bejelentés napja: 1955. február 1. Régóta ismeretes, hogy a tűznek vízzel való oltásánál a vízkár néha nagyobb, mint a tűz okozta kár. Ezért régi törekvés, hogy főleg a zárt vagy nem egészen nyitott helyiségekben keletkezett tüzeket kötött vízsugár nélkül, gázzal és porral, továbbá vízpermettel lehessen oltani. Erre a célra ismeretes már a tűzetfogott helyiséget oxigénmentes oltógázzal, pl. széndioxiddal vagy nitrogénnel oly módon elárasztani, hogy ezt a gázt tartályból, ill. nagynyomású oltógázt készenlétben tartó vaspalackból vezetik a helyiségbe. Előnye ennek az eljárásnak, hogy bármikor, könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre áll, de hátránya, hogy a gáz mennyisége korlátozott. Ha tehát pl. hajón hoszszabb ideig kell a lappangó tűz miatt a helyiséget oltógázzal megtöltve tartani, vagy ha ismételten keletkezik tűz, az oltógáz-készlet távolról sem elegendő ahoz, hogy a szükségletet kielégítse. Másik ismert módszer az oltógáz befúvatására egy oltógáz-termelő berendezés alkalmazása, így pl. belsőégésű motor vagy gázturbina használata, amelynek kipufogó gázai oxigénszegények és így hűtés után tűz oltására alkalmasak. Ilyen berendezés használata esetén a gáz termelése gyakorlatilag véve korlátlan, de hátránya ennek a megoldásnak az, hogy kellő mennyiségű gázt termelő berendezés nagyméretű, nagy. súlyú és költséges. A találmány értelmében e két megoldás előnyeit oly módon egyesítjük a hátrányok nélkül, hogy a tűz ellen védendő helyiséget vagy házrészt, hajót, stb. gázpalackkal és oltógáztermelő berendezéssel is ellátjuk, oly módon, hogy a tűz kitörése után a tűz lokalizálására, tehát a lángok elfojtására a helyiségbe hirtelen, nagy mennyiségben vezetjük be a készenlétben tartott oltógázt (amelybe oltóport és vízpermetet is lehet adagolni), mikor pedig a tűzoltás munkájának túlnyomó részét ilyen módon elvégeztük, megindítjuk az oltógázt termelő berendezést, amely kis mennyiségű oltógázt fúvat a helyiségbe. Ilyen módon elegendő, ha ez a berendezés csekély súllyal és kis méretekben készül, mert feladata csak az, hogy a helyiséget gáz alatt, csekély túlnyomáson tartsa, addig, amíg a visszamaradt lappangó tűz teljesen el nem alszik, vagy amíg a tűzoltóság a helyiségbe tud hatolni, vagy pl. amíg a hajó kikötőbe nem érkezik. A találmány tehát lehetővé teszi a tűz hirtelen és gyors oltását a gázkészlet segítségével, lehetővé teszi továbbá azt, hogy az oltógáz termelő berendezés kis súlyú és csekély költséggel elkészíthető legyen. Ez a kisméretű oltógáztermelő berendezés arra is alkalmas, hogy a helyiséget átöblítse, tehát egy kisebb nyíláson át kihajtsa a helyiség levegőjét, amelyben még egy kevés oxigén is lehet és ennek helyébe oltógázt vigyen be a helyiségbe. Ennek a működésmódnak a tökéletesítésére előnyösen úgy járunk el, hogy az oltást önműködővé tesszük, mely célra a helyiségek ablakait vagy ajtóit súly- vagy rugóerővel működő zárókészülékkel látjuk el. Ezeket a zárókészülékeket hő hatására működésbe lépő rögzítő eszköz tartja nyitott állapotban, amikor tehát a helyiségben tűz üt ki, bizonyos előre meghatározott hőfoknál a rögzítő készülék olvadórésze kiolvad és így a súly- vagy rugóerő az ablakot vagy ajtót bezárja. Van továbbá az épületben egy oltógáz-csőhálózat, amelynek kivezető csövei (elágazásai) vannak minden tűz által veszélyeztetett helyiségben és ezeket a kivezetéseket is könnyen olvadó, helyesebben mondva előre meghatározott hőfokon olvadó nyitóeszközök nyitják meg. A tűz kitörésekor tehát a tűzoltóságnak csak az a dolga, hogy oltógázt fúvasson az épületnek kívülről könnyen hozzáférhető és a tűzoltóság által könnyen eltávolítható kupakkal (dugóval) elzárt csövébe, mire ez a gáz automatikusan csak azokon a helyeken fog kiáramlani, ahol a tűz hatására az olvadó elzárások megnyíltak ill. kiolvadtak, emellett ugyanekkor a helyiség szellőző vagy egyéb nyílásai önműködően zárulnak. A beáramló oltógáz tehát a tüzet vízkár nélkül, gyorsan és biztosan elfojtja. Ha az oltógázba vízpermetet is adagolunk, akkor keletkezhetik egy kevés vízkár, de ilyen módon a hűtő és. oltó hatás nagymértékben növekszik, esetleg tehát előnyös lehet ilyen vízpermettel kevert oltógázzal dolgozni. Előnye még ennek az eljárásnak az is, hogy az oltógáz-sugár biztosan eljuttatja a vízpermetet a tűz fészkébe, nem történhetik meg tehát, hogy a felfelé áramló levegő és égéstermékek a vízpermetet felfelé eltérítik. A gázáramlat ugyanis át tudja törni a felfelé emel-