143337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-piridinolok előállítására

4 143.337 percig visszafolyató hűtő alatt forraljuk, amikoris az oldat sötétvörössé válik. Az oldatot vákumban szárazra pároljuk. A sötét maradékot 50 ml metanolban oldjuk, majd 50 ml étert adunk hozzá és a 3-piridinol-hidrobromidból álló csapadékot szűréssel elkülönítjük, majd megszárítjuk. Ily módon 13,2 g anyagot kapunk. A száraz termékhez 70 ml vizet és 13 g káliumkarbonátot adunk, majd a keveréket folyamatosan éterrel kivonatoljuk. Ily módon 6,6 g (74%) 3-piridinolt kapunk, majdnem fehér .kristályok alakjában. 12. példa. 9,7 g (0,1 mol) furfurilamint 100 ml vízben oldunk, majd 5,0 ml (0,1 mol) brómot 20 ml etanolban tartalmazó lehűtött oldatot —20 C°-on 10 másodpercen belül keverés közben hozzáadjuk. A majdnem színtelen reakciókeveréket forrpontig hevítjük és a főzést -addig folytatjuk, míg a keverék térfogata mintegy 50 ml-re nem töményül. Lehűtés után a sötétvörös oldathoz 13,8 (0,1 mol) káliumacetátot adunk, amikoris tisztátalan 3-piridinol csapadék válik ki. Az oldatot szűrjük, a csapadékot vízzel mossuk és szárítjuk. A hozam 8,0 g, melyből szublimálással színtelen kristályokként 6,3 g (66%) 3-piridinolt kapunk. 13. példa. A következő példa abban különbözik az előzőktől, hogy kiindulási anyagként nem olyan vegj'ületet használunk, melynél a í'urángyűrű 2-helyzetében alfa-aminoalkil gyökkel van helyettesítve. Kiindulási anyagként itt olyan vegyületet alkalmazunk, mely 2-helyzetben nitrogénmentes gyökkel helyettesített furán. E furánszármazékot alkoholos közegben elektrolitosan 2, 5-dialkoxi-2, 5-dihidrofurámná oxidáljuk és a kiindulási anyagban a fura ngyűrű 2-helyzetében már bentlévő helyettesítőt csak ezután aminezzük. 10,5 g 2-karbometoxi-5-izopropdlfuránt 45 ml metanolban oldunk, melyhez előzőleg 0,375 g tömény kénsavat adtunk. Ezután az oldatot az Acta Chem. Scand. 7, 1953, 234. oldalán ismertetett készülékben 4,20 ampereóra felhasználásával (az elméleti fogyasztás 125 %-a) elektrolizáljuk. Az elektrolízis után a reakciókeveréket 175 mg nátriumot. 7 ml metanolban tartalmazó nátriummetilát oldatba öntjük, majd a metanolt vákumban lehajtjuk, a maradékhoz pedig 50 ml száraz étert adunk. A szűrés és desztillálás után 12,5 g (86%) 2,5-dimetoxi-2~karbometoxi-5-izoprppil- 2,5-dihidrofuránt színtelen folyadékként kapunk, melynek forráspontja 0,1 mm Hg mellett 71—75 C° és 25 n — = 1.4498. E vegyületből 3,45 g-ot —50 C -on D 2,2 ml ammóniát (—80 C°-on mérve), 0,3 ml vizet és 6 ml metanolt tartalmazó oldatba keverjük. A kapott oldatot 7 napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd vákumban bepároljuk. A bepárlási maradékot száraz éterben oldjuk, majd újból szárazra bepároljuk és végül 0,1 mm Hg meßett vákumban kezeljük, hogy a víz és metanol nyomait is eltávolítsuk. A bepárolt maradékot 90 ml éterben oldjuk és az oldatot keverés mellett 0,97 g litiumaluminiumhidridet tartalmazó 60 ml éterbe becsöpögtetjük. Miután a keveréket 20 óráig szo^bahőmérsékleten kevertük —20 C°-ra hűtjük és ekkor 20 ml vizet, majd 25 ml 25%-os nátriumhidroxid oldatot cseppenként hozzáadunk. A keveréket folytonosan éterrel kivonatoljuk. Az éteres kivonatot magnéziumszulfáttal megszárítjuk és desztilláljuk, amikoris 2,13 g (71%) 2,5-dimetoxi-2-aminoimetil-5-izopropil-2,5-dihidrof uránt szinte^ len folyadékként kapjuk, mely 12—13 mm Hg . 25 mellett 121—126 C -on forr és n — = 1.4625. E D vegyület 1,50 grammnyi mennyiségét 15 ' percig visszafolyató hűtő alatt 17 ml 1 n sósavval főzzük, majd a keveréket vákumban szárazra pároljuk. A bepárlási maradékot 10 ml vízben oldjuk és 1,0 g kaliumkarbonátot adunk hozzá. A keveréket folyamatosan éterrel kivonatoljuk. Az éteres kivo-. natból 0,71 g (69%), 155—157 C° olvadáspontú 6-izopropil-3-piridinolt kapunk. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás 3-piridinolok, különösen 2-helyzetben alkilcsoporttal helyettesített 3-piridinolok előállítására, melyre jellemző, hogy az alábbi képletű vegyületet |i íi \ J—-CH—R NH, oxidáljuk, aholis R hidrogént vagy alkilt, például métilt jelent, mimellett az aminocsoport a megfelelő aciláttá, karbamáttá, mono-, vagy diureiddé átalakítva védve lehet és ezután, esetleg előzetes elszappanosítás után, savas vagy semleges közegben történő tárolással vagy melegítéssel hidrolizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az 1. igénypontban megadott képletű vegyület oxidálását, melynél az aminocsoport a megadott módon védve van, alkoholos oldatban az alkalmazott alkoholban oldható elektrolit, pl. ammoniumbromid, lítium bromid, e sók keveréke, kénsav, bórtrifluorid, vagy pedig valamely szerves bórtrifluorid komplexvegyület, pl. bórtrifluoridéter vagy bortrifluorid-ecetsav komplexvegyület, vagy nitrát, vagy rodanid vagy formiat vagy halogénhidrogénsó, pl. morfolinhidrobromid jelenlétében szerves elektrolízis segélyével végezzük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás' foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az elektrolízist metamolos közegben, célszerűen 0 és —30 C° között előnyösen mintegy —15 C°-on végezzük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az 1. igénypontban megadott képletű és megadott módon védett aminocsoportú vegyület oxidálását klórral vagy brómmal vízmentes alkoholban, célszerűen metanolban, végezzük. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az oxidálást alacsony, hőmérsékleten, pl. —10 és —30 C° között, előnyösen mintegy —20 C°-on semlegesítő szer, pl. kálium- vagy nátríumacetát egyidejű vagy utólagos hozzáadása mellett végezzük.