143288. lajstromszámú szabadalom • Milliohméter
Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.288. SZÁM 21. e. 29-36. OSZTÁLY - SO-403. ALAPSZÁM Milliohntméter A Magyar Állam, mint a feltaláló Somorjai Péter mérnök jogutódja, Budapest. A bejelentés napja: 1955. január 29. Ismeretesek 1 Ohm alatti ellenállásértékek mérésére olyan műszerek, melyek a Wbeatstone vagy Kelvin híd elvén működnek. Bár kaphatók ilyen típusú műszerek hordozható, sőt kéziműszer kivitelben is, közös hibájuk a nagy terhelés miatt gyorsan kimerülő telep, a rendkívül érzékeny galvanométer, melyet nem szakavatott kezelő könnyen tönkretehet és végül, hogy híd-elven működnek, így minden egyes méréshez külön ki kell egyenlíteni a hidat; nem közvetlenül mutatnak. A találmány szerinti műszer az összes tápfeszültséget a hálózatból meríti, kimerülő telep benne nincs, az érzékeny galvanométer helyett csővoltmérőt használ és mivel nem híd elvén épül fel, a mérendő ellenállásértéket hitelesítés után lineáris skálán közvetlenül mutatja. Kiválóan alkalmas a műszer tömegmérésekre, kapcsolók, kontaktusok, csőfoglalatok, erősáramú vezetékek mérésére, azért is jól felhasználható, mivel kezelése szakértelmet nem igényel; kb. 100 mikroOhmtól 1000 milliOhmig terjedő méréshatár lehetővé teszi minden szóbajövő ilyen elem gyors mérését. Mérési pontossága a fent említett hidas módszerekénél 1 / 2 —1 nagyságrenddel kisebb ugyan, ez azonban különösebb hátrányt nem jelent. A mellékelt rajz a találmány szerinti műszer egy példakénti kiviteli alakjának elvi működését tünteti fel. A mérendő ellenállást 1 és 2 kapcsokra csatlakoztatjuk. Az ellenálláson átfolyó áramerősség beállítására, hitelesítésre, a körbe iktatott 3 etalon ellenálláson fellépő feszültségesés segítségével a 4 és 5 pontokra kapcsolt 6 hangfrekvenciás csővoltmérőt használjuk fel. 7 átkapcsoló nyugalmi helyzetében a csővoltmérőt a 3 etalon ellenállásra kapcsolja, működtetett helyzetében pedig 3 mérőtranszformátoron és 9 méréshatárváltó-kapcsolón keresztül a csővoltmérő 10 és 11 kapcsokra csatlakozik. A csővoltmérőnek 10 és 11 kapcsokon végződő . áramköre elhanyagolhatóan kis árammal terhel, így méréskor a vezetékeken számottevő feszülségesés nem jön létre. Lehetőség nyílik tehát, hogy a hozzávezetések ellenállását, mely a mérendő ellenállásnál nagyságrendekkel nagyobb lehet, a mérésből kirekesszük. Ehhez csak azt kell tennünk, hogy a 10 és 11 kapcsokkal kell csatlakoznunk a kívánt pontokra, melyeik között az ellenállást mérni akarjuk. Különben ez az elv már a Kelvin-hídból kifolyólag közismert. A hálózati feszültség a 12 átkapcsolón át jut a 13 transzformátorba. Állandó áramerősség a 14 ellenállás segítségével állítható be. A beállítandó áramerősséget több szempont határozza meg. Célszerű kerek értéket választanunk, pl. 0,1, 1,0 vagy 10 Ampert, mert ez a leolvasást könnyíti meg, használhatunk felváltva több értéket, mert ezzel a méréshatárváltást is megvalósíthatjuk. A példaként felhozott kiviteli alaknál konstans 1 A-re állunk be, a méréshatár váltása 8 mérőtranszformátor és 9 méréshatárváltó-kapcsoló segítségével magában a műszerben történik. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a csővoltmérőnek csak egy méréshatárát használjuk és ahhoz a mérések alatt soha nem kell nyúlnunk. 1 A továbbá az az áramerősség, amely a korábban leírt mérési célokra a legjobban felel meg. Konstans l'A áramerősséggel dolgozva méréshatár váltásakor az áramerősséget nem kell újra beállítani. Felépíthető a találmány szerinti műszer csővoltmérővel egybeépített és a csővoltmérőhöz csatlakoztatható formában. A példakénti kiviteli alak kívülről csatlakoztatott csővoltmérőt használ. A csővoltmérők elterjedtsége miatt ez indokoltabb. A mérés abból áll, hogy előbbi hitelesítés művelete után 7 átkapcsolót működtetjük és a csővoltmérőn az ismeretlen ellenállásértéket közvetlenül leolvassuk. Ha a csővoltmérő nem mutat, vagy túlüt, 9 méréshatárváltó kapcsolót úgy állítjuk be, hogy jól leolvasható értéket kapjunk. A 7 átkapcsoló kivitelezett alakja olyan, hogy elengedve nyugalmi „hitelesítés" állásába tér vissza. így a hitelesítést nem lehet elfelejteni és a hitelesítéskor beálló rendellenességeket, pl. mérőkör szakadása, hálózati feszültség ingadozása, állandóan szemmel tarthatjuk. A példakénti kiviteli alaknál a méréshatárváltás a következőképpen történik: a 9 jelű hétállású méréshatárváltó kapcsoló középső állásában 10 és 11 kapcsokon lévő feszültség közvetlenül jut a csővoltmérőre. Ez a méréshatár tehát megegyezik a csővoltmérő méréshatárával. Ennél nagyobb méréshatároknál 8 mérőtranszformátor úgy lép be a körbe, hogy a feszültséget a csővoltmérő végkité-
