143273. lajstromszámú szabadalom • Hegesztett betonacél tetőszerkezet

Megjelent 1956. október hő 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.273. SZÁM 37. b. OSZTÁLY - Sa-716. ALAPSZÁM Hegesztett betonacél tetőszerkezet A Magyar Állam, mint a feltalálók Sándor László, Száva István és Bányász Péter mérnökök, mindhárman budapesti lakosok. Bejelentés napja: 1954. március 17. Az építőipari munkák előgyártás útján való gyorsítása és gépesítése terén egyik igen fontos követelmény, hogy a beépítendő elemek szállítása .könnyű legyen és a durva vagy munkaigényes hely színi, munkák helyett szerelőipari jellegű munkával legyen elvégezhető. Az építőtechnika jelenlegi állása mellett ezt a célt fedélszékeknél eddig az előregyártott és előfeszített vasbeton fedélszékelemek alkalmazásával igyekeztek elérni. Az erre vonatkozó kísérletek azonban a vasbeton jelentős térfogatsúlya, valamint a szállítás törésveszélye miatt nem bizonyultak minden tekintetben olyan megoldásnak, amely a súlycsökkenésekre és a szerelés megkönnyítésére való további törekvést fölöslegessé tenné. A bejelentés szerinti találmány ezt a célt követően olyan megoldáést eredményezett, amely mellett, hogy a térbeli tartószerkezeteknél az eddig ugyanilyen célra készített vasbeton tartóelemekhez képest az o(,t alkalmazott betonanyagot teljes egészében fölöslegessé teszi és jelentős fa, illetve vasanyag megtakarítást is eredményez, az egyes elemek szállítását és elhelyezését az ily módon'biztosítható súlycsökkentés folytán nemcsak olcsóbbítja, hanem jelentékenyen meg is gyorsítja. Ezenkívül alkalmazási szempontból igen jelentős előnyt biztosít az a körülmény, hogy még a vasbetonelemek mereven mérethez kötöttek és így azokból sokféle típust kell külön álló zsaluzatokban legyártani, addig a találmány szerinti szerkezet az igénybevételi kívánalmaknak megfelelően könnyen alakítható. A találmány lényege az, hogy a profilacél vagy fémcső heylett magát a vasbeton acélvázának készítéséhez használatos betonvasat alkalmazzuk a térbeli rácsostartó előállítására és ezzel egy olcsó, viszonylag gyorsan és műhelymunkában előállítható, könnyen elhelyezhető könnyített szerkezetet kapunk, amelynél a teherhordószerkezet előállításához betonra nincs szükség. A szerkezet helyességét és tartósságát nemcsak statikai számítások, hanem ipari méretű kísérletek is bebizonyították. A talámány példaképpeni kivitelét a mellékelt 1—12. ábrák ismertetik, a következő technológia mellett: Valamely fedélszék zsaluzását képező elemek hosszvasbetétjeit (1) szerelőpadon oly módon állítjuk elő egymással párhuzamosan, hogy három szál fővasbetét által határolt keresztmetszetet egy háromszög csúcspontjait képezze. A statikai igényeknek megfelelő hasszvasbetétekből így összeállított vázat szükség szerinti háromszög alakú (2) összefogó ken gy élezéssel szereljük egymáshoz, majd a térbeli rácsostartőknál alkalmazandó lácsrudakként az igénybevételnek megfelelően megtervezett keresztmetszetű ferde (3) kengyeleket is hegesztünk fel a gerincvázra. A tartóelemek felfekvési pontjai a csatlakozó szerkezetekhez (4) csáva rozással, illetve (5) tüskék segítségével kerülnek rögzítésre. A tetőtartó elemek felső csúcsponti találkozásánál gyakorlatilag célszerűnek mutatkozott egy végigfutó 0 12—16 mm-es (6) betongömbvasnak gerincelemként való alkalmazása, melyhez jobbról és balról csatlakozó térbeli rácsostartó elemek kisebb pontatlanságok mellett is csavarozással szerkezetileg mereven kapcsolhatók. Hullámpalafedés esetén alkalmazott osőszelemenek (7) vagy taréj deszkázatok természetesen ezt a gerincelemet feleslegessé teszik. Amennyiben nemcsak nyeregfedélszék, hanem azon kontyolás is készül, vagy az alaprajzi megoldás folytán a tetőszékben vápa is képződik, úgy a csonkaszarúpárok felerősítése az élszarúkra előzőleg felhegesztett (8) lemezekbe illő és a csonkaszarú végeiből kiálló (9) beakasztó kampókkal történik. Az élszarúk és a gerinc összemetsződésében célszerűen (10) csőoszlopra felerősített, csavarlyukakkal ellátott (11) acéltárcsát alkalmazunk, hogy a metszőpontba összefutó elemvégek (12) az alattuk lévő tárcsán a legközelebb eső csavarlyukak utján fix rögzítést kapjanak. A fedélszék gerincvázára kerülő tetőhéjalás felerősítésére a térbeli rácsostartó egyes elemeinek felső övében a fővasbetétekre azokat átfogó (13) szalagvas lapocskákat hegesztünk, melyre a tetőléc vagy tetődeszkázat felszegezésére szolgáló párnaléc csavarolással vagy szeggel egyszerű módon felerősíthető. Ugyanígy erősíthető fel