143270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy portartalmú szén adagolására vándorrostélyos tüzelőberendezés tűzterébe

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.270. SZÁM 24. a 1-14. OSZTÁLY — RO-37. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés nagy portartalmú szén adagolására vándorrostélyos tüzelőberendezés ttízterébe A Magyar Állam, mint a feltaláló, dr. Rozinek Artúr, oki. gépészmérnök budapesti lakos jogutóda A bejelentés napja: 1950. január 31. Az energiaszükséglet növekedése folytán számos rostélytüzelést nem lehet azzal a jóminőségű szénnel ellátni, amelyre a rostély eredetileg szerkesztve és méretezve volt, hanem nagyobb víztartalmú gyengébb és egyben rendszerint sok port tartalmazó szénnel kell az üzemet fenntartani. A következmény a kazán rossz hatásfoka, csökkent, elégtelen teljesítménye, igényesebb, nehezebb kiszolgálás, fokozott fenntartási költséágék. A találmány tárgyát képező adagoló berendezés ezeket a hátrányokat kiküszöböli, vagy legalábbis nagymértékben csökkenti. Az eljárás lényege az, hogy a szenet felfelé irányuló olyan sebességű mele gfüstgáz áramba nadagoljuk, amely az apróbb — pl. 5 mm-ig terjedő — szemcséket magával ragadja, míg a nagyobb darabok abból kiesnek. Utóbbiakat a rostélyra alaprétegként adagoljuk. Az apróbb szenet kis csemese mérete és nagy fajlagos — az egység súlyra eső — felülete révén a meleg füstgáz a lebegtető sebességgel járó erélyes öblítéssel hatékonyan szárítja. Az emelkedő füstgáz áram által felkapott apró szén durváját végül a gázsebesség csökkentésével kiejtés útján kiválasztjuk, míg a csökkent gázsebességnél is lebegve maradó finom port ciklon, vagy más porleválasztó segítségével a gázból kinyerjük. A durvább részt a rostélyon mint fedőréteget alkalmazzuk, ami történhet vágy a rostélygaraton keresztül adagolás útján, vagy a tűztérbe való befúvással. A ciklonból távozó pormentes, de a szénszárítás folytán nagy páratartalmú füstgázt a kazán vagy ipari kemence elkerülésével a kéménybe vezetjük. Ily módon ettől a vizgőz tehertől a tűztér és a kazán mentesül. A ciklonnal kiválasztott port a tűztérbe levegősugárral fúvatjuk be, célszerűen olyan helyre, ahol gyújtólángként hasznos. Az emelkedő füstgázárammal szemcsenagyság szerint történő szerelés, valamint az ezzel kapcsolatos szárítás ismert és különböző célra — pl. szénportüzelésaknél a szénőrléssel kapcsolatosan — alkalmazzák. Rostélytüzeléseknél, midőn nagy portartalmú, főleg víztartalmuk folytán gyengébb szénfajtáknál a fentiekben leírt eljárást alkalmazzuk, egészen újszerű hatásokat érünk el, melyek révén a rostélytüzelés teljesítménye megnövekedik és hatásfoka javul. A ciklon által kiválasztott por finomsága folytán legjobban van kiszáradva. A levegővel a tűztérbe fúvatva, lángjával a rostély gyújtási és égési viszonyait hatékonyan megjavítja. A szerelésre és szárításra szolgáló füstgáz menynyisége és hőfoka a szén mennyisége szerint állapítandó meg. Célszerűen a víztartalom arányában elsősorban a hőfokot növeljük. Egyenlő víztatalmú szénnél a füstgáz mennyiségét a portartalom arányában növeljük. A szerelési és szárítási folyamatot jó hőkihasználás érdekében úgy állítjuk be, hogy a távozó füstgáz 180 C°-nál ne legyen melegebb. A kívánt kezdeti hőfokot a füstjáratok megfelelő helyen történő megcsapolásávaL érjük el s esecleg levegő hozzákeverésével szabályozzuk be finoman. A füstgáz mennyiségét a portartalomtól függően választjuk meg, szem. előtt tartva, hogy az egész füstgázmennyiség lehető kis hányada legyen s így a szükséges ventillátor-munka redukálódjék. Pl. 30—40% víztartalmú, erősen poros szénnél is az egész füstgázmennyiség egyötödével a szerelés elvégezhető. .Kisebb portartalmú, valamint kisebb víztartalmú szénfajtáknál a füstgázmennyiség tetemesen csökkenthető. A szükséges ventillátormunka eszerint elsősorban a portartalom, másodsorban a víztartalom függvénye, de tekintve a csekély füstgázmennyiséget, az elért eredményekkel szemben nem esik latba. Az ábra a berendezés egy kiviteli alakját szemlélteti, metszetben. Az emelkedő füstgázáramba —1— csiga adagolja a —2— széntartályból a nyers szenet. A meleg füstgáz —3—nál áramlik a —4— álló csőbe és az —1 csiga által adagolt szénből az apró szenet sebességének megfelelő szemcsenagyságig magával ragadja és emelkedő útja közben hatékony öblítéssel szárítja, míg a nagy szemcsék a gázárammal szemben —5— kazángaratba esnek. A nagy szemcséjű szén, mint alapréteg kerül a rostélyra. A kiszerelt aprós szén durvája a —6— ülepítőben a gázsebesség csökkenése útján válik ki és a —7— ejtőcső, továbbá a —8— befúvó 'segélyével a tűztérbe kerül. A szénszárítás folyamán lehűlt füstgáz