143242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenil-2-amino-1,3-dioxipropán és származékai kinyerésére

v Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.242. SZÁM 12. q. 32-34. OSZTÁLY — Go-422. ALAPSZÁM Eljárás f-feniI-2"amiraá>l,3--clioxi|SF0gsára és származékai kinyerésére Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Kollonitsch János és Vita Gyula. Bejelentés napja: 1955. március 10. Azt találtuk, hogy az l-fenil-2-amino-l,3-dioxi-propán és olyan származékai, melyek az amino-csoportot változatlanul tartalmazzák (pl. a treo-l(p-nitrofenil)2-amino-l,3-dioxipropán rácéin, vagy optikailag aktív módosulatai) kinyerhetők víz;-tartalmú oldataikból olyan módon, hogy az oldatokat kation típusú ioncserélőkkel hozzuk érintkezésbe, majd az ioncserélőről a megkötött aminodiolokat savas kémhatású oldószerrel leoldjuk és az így kapott oldatból az aminodiolokat — esetleg betöményítés után — önmagábanvéve ismert módon kinyerjük. A jelen eljárás szerint kinyerhető bázisok közül különösen fontos a treo-l(p-nitrofenil)2^ainino-l,3-dioxipropán, a klóramfenikol gyártás közbeeső terméke; ez a vegyület (raceim vagy optikailag aktív formájában) a klóramfenikol gyártás folyamán több műveletnél is híg vizes, ill. víz-tartalmú oldat formájában jelentkezik; az ilyen oldatokból való kinyerése technikai szempontból igen fontos, mert nagyértékű vegyületekről van szó, amellett a kinyerésre eddig használt módszerek ipari szempontból hátrányokkal jártak. Üj eljárásunk alkalmazásával igen híg oldatok is feldolgozhatók és belőlük az aminodiolszármazékok közel elméleti termeléssel kinyerhetők, így elérhető pl., hogy 1%-os vizes oldatból 95%-os termeléssel az aminodiol kinyerhető legyen. Az ioncserélőn való megkötést természetesen nemcsak a szabad bázisok oldataival végezhetjük el, hanem alkalmazhatók olyan oldatok is, melyekben a bázisok részben, vagy teljesen savakkal képezett sóik formájában vannak jelen és alkalmazhatók egyéb sókat tartalmazó oldatok is. Az ioncserélőn adszorbeálódott aminodiolszármazékokat többféle módon oldhatjuk le. Eljárhatunk pl. olyan módon, hogy az ioncserélő oszlopot forró, vizes sósavval kezeljük; ebben az esetben a leoldás után az ioncserélő ismét használatra kész, mert hidrogén formába került. Végezhető azonban a leoldás alkalikus kémhatású oldószerrel is, pl. vizes ammóniával. Az: eluáló folyadékból az aminodiol-származékok önmagábanvéve ismert és szokásos módszerekkel nyerhetők ki. Eljárhatunk pl. olyan módon, hogy az éluálásnál használt híg sósavból — szükség esetén vákuumban való besűrítés után —meglúgosítással kicsapjuk a szabad aminodiolokat. Példák: 1. 2,5 g Amberlit IRC 50 típusú ioncserélő gyantát kb. 6 cm magas oszlop formájában hidrogén formává alakítunk át, majd 2 óra alatt 100 ml olyan vizes oldatot csurgatunk át rajta, mely 1 g DL-treo-l(p-nitrofenil)2-amino-l,3-dioxipropánt tartalmaz. Ezután 15 ml 10%-os forró sósavval az oszlopon megkötött aminodiolt eluáljuk. Az így kapott sósavas oldatból — miután azt vákuumban kb. 6 ml-re bepároltuk — lOn nátronlúggal való kicsapással 0,95 g tiszta aminodiolt kapunk. Eljárhatunk olyan módon is, hogy a sósavas eluátumot bepárlás előtt pH 5—7 közé beállítjuk, ilyen módon elkerülhető a sav-tartalmú oldat bepárlása. 2. Az 1. példában leírt módon járunk el, de az ioncserélő oszlopot 5 g Döwex 50-es kationcserélő gyantából állítjuk elő. 3. Az 1. példában leírt módon járunk el, de az ioncserélő oszlopon D(-)-treo-l(p-nitrofenil)2-amino-l,3-dioxipropán vizes oldatát bocsátjuk át. 4. Az 1. példában leírt módon járunk el azzal a különbséggel, hogy az ioncserélő oszlopon a treo-1 (p-nitrofenil)2-amino-l ,3-dioxipropán optikailag aktív és racem módosulatának elegyét tartalmazó vizes oldatot bocsátjuk át. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az l-ienil-2-amino-l,3-dioxipropán, valamint olyan származékainak, melyek az amino-csoportot változatlanul tartalmazzák, víz-taríalmú oldataiból való kinyerésére azzal jellemezve, hogy az oldatokat kation-típusú ioncserélőkkel hozzuk érintkezésbe, majd az ioncserélőről