143234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges kolbászburkolat előállítására

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.234. SZÄM 53. c. OSZTÁLY — FE—276. ALAPSZÁM Eljárás mesterséges kolbászburkolat előállítására Carl Freudenberg Kommanditgesellschaft auf Aktien cég, Weinheim an der Bergstrasse A bejelentés napja: 1955. február 22. Nyugat-Németországi elsőbbsége: 1954. április 14. Ismeretes, hogy a mesterséges kolbászburkolatokat (műbelet) egyre nagyobb mértékben állítják elő megfelelő állati eredetű anyagból, előnyösen állati friss bőrből. Általában úgy járnak el, hogy a kollagéntartalmú kiindulási anyagot, pl. bőrdarabokat felduzzasztott rostmassza alakjában gyűrűalakú fúvókák segélyével a kívánt tömlőkké alakítják ki. Általában úgy járnak el, hogy a megfelelő nagyságú bőrdarabokat duzzasztó hatású vegyszerekkel kezelik, majd ebben az állapotban felaprítják, rosttá foszlatják s az így keletkező rostmasszát a fent ismertetett módon dolgozzák fel. A bőr darabok duzzasztó kezelése pl. úgy eszközölhető, hogy mindenekelőtt alkáliás duzzasztást végeznek, pl. mésztejbe való áztatással, mimellett a pH értéket kb. 13-ra állítják be, azután kimosással plT=8-ra csökkentik és csatlakozólag célszerűen híg sósavval savas kezelést foganatosítanak, miáltal a pH-t kb. 2,5—4,0-ra állítják be. Az így kapott erősen felduzzadt bőrdarabok feloszlatása pl. úgy eszközölhető, hogy azokat előbb bordás hengerek között szétzúzzák s az így keletkező masszát, célszerűen többször, lentezszitákon sajtolják át, melyeknek lyukai pl. 1,5—1,0 mm átmérőjűek. Az így kapott duzzadt rostanyagot ezután a műbélre való továbbfeldolgozáshoz alkalmas, pl. kb. 8—11°/ ó-ős szárazanyagtartalomra beállítják, majd a masszát gyűrűalakú fúvókán kisajtolják, úgyhogy az a gyűrűs hasitokon való áthaladás közben egyrészt a kívánt tömlőalakot veszi fel, másrészt — forgó fuvókarészek hatására — a rostok részben áthelyeződnek, miáltal egymást keresztező irányokban rendeződnek el. A gyűrűalakú fúvókahasítékból kilépő tömlőt ezután még szárításnak és keményítésnek kell alávetni. Ez általában úgy történik, hogy a tömlőt a fúvókából való kilépésekor levegő bevezetésével felfújják és felfúvott. állapotban szárítócsatornán vezetik keresztül, melyet pl. meleg levegő bevezetésével fűtenek. A keményítős foganatosítható olyan füstölőfolyadékokkal vagy füstölőgázokkal, amilyenek kolbászáruk konzerválására használatosak. Egy másik módszer szerint a műbelek előállítása úgy is történhet, hogy a felhasználandó bőrdaraboknak a foszlatást megelőzőleg duzzadt állapotba való vitelétől eltekintenek, ellenben előbb a fel nem duzzasztott bőrdarabokat, bizonyos munkafeltételek betartása mellett foszlatják, majd az így kapott rostaanyagotduzzasztják. Ez előnyösen úgy történik, hogy a rostanyagot vízzel feliszapolva a további feldolgozásra alkalmas,, pl. 2,5—4,0 pH-értékre állítják be. E célra előnyösen sósavat használnak. Az így kapott duzzasztott rostmassza továbbfeldolgozása a fent ismertetett módon, gyűrűs hasítékú fúvókákon való átsajtolással és csatlakozólag az így kapott rostanyagtömlő szárításával és keményítésével történik. Az ismertetett módon előállított műbél keményítése a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközik. Általában a beleknek a vizes fafüstkondenzátumokkal való többszöri permetezése vagy nedvesítése szükséges, mimellett minden nedvesítőművelet után szárítóművelet iktatandó be. Ennek következtében a beleket tekintélyes hosszúságú szárítópályákon kell végigvezetni. A találmány szerint a kollagéntartalmú anyagból, célszerűen állati bőrből készült műrostbelek keményítésére úgy járunk el, hogy a keményítőszert a felduzzadt rostmasszába annak formálása előtt kebelezzük be. Cserzőanyag, ill. keményítőszerként a találmány értelmében dialdehidek vagy diketonok, előnyösen glioxál vizes oldatát használjuk. Célszerűen a bőr rostmassza szárazanyagtartalmára számított kb. 0,5—1,5% glioxált adagolunk. Mint említettük, a felduzzasztott bőrrostmaszsza feldolgozása gyakorlatilag majdnem kizárólag savanyú körzetben (pH=kb. 2,5—4,0) történik. A glioxál az említett savanyúkörzetben is kifogástalanul kifejti keményítő hatását, ami nem volt előrelátható. Meglepő, hogy a savanyúan duzzasztott rostmasszát, különösen fizikai, valamint kolloid-kémiai tulajdonságai tekintetében, a glioxál hozzáadása károsan nem befolyásolja.