143227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémötvözetporok előállítására
Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.227. SZÁM 21. g. 29-35. OSZTÁLY — DE—116. ALAPSZÁM Eljárás fémötvözetporok előállítására A Magyar Állam, mint a feltaláló, dr. Dénes Péter, budapesti lakos jogutódja. Bejelentés napja: 1951. június 27. Jelenleg ötvözött fémporokat vagy a kohászatilag készült ötvözet aprításával, vagy pedig a porított alkotórészek színtereléssel történő Öszr szeötvözésével állítanak elő. ötvözetek mechanikai aprításával általában csak durva szemcsék nyerhetők, pl. 0,05 mm szemcseméret, de sokszor az, aprítás az anyag szívóssága miatt majdnem lehetetlen. Így pl. a technológiailag fontos vasnikkel ötvözetek tisztán nem apríthatok; e célból szennyezésekkel kell rideggé tenni azokat, miáltal azonban az: anyag egyéb tulajdonságai is romlanak. Ezzel az eljárással sem juthatunk azonban 0,05 mm-nél kisebb pormérethez. Szinter^ötvözésnél ennél sokkal finomabb vas- és nikkelporból indulhatunk ki, de a színterelésnél az egyes kristályok is összenőnek és az eredő ötvözetpor mérete az előbb jelzett határ körül mozog. A találmány célja vegyileg nagyfokban tiszta, nagy diszperzitású fémötvözetporok egyszerű és olcsó előállítása. Ilyen ötvözetek elsősorban lágy és kemény mágneses anyagoknál, valamint sajtolt és színterelt idomdarabok készítésénél szükségesek és f őalkotórészük rendszerint vas, A találmány azon alapszik, hogy bizonyos üzemállapot fenntartása mellett pl. 5 A/dm2 -nélnagyobb katódáramsűrűséggel, vagy közel semleges, 6—8 közötti pH-jú fürdőben, elektrolitikusan a Iratodon olyan lazaszerkezetű - fémötvözet bevonat állítható elő, melynek szemcséi csak gyengén tapadnak egymáshoz és utólagos őrléssel könnyen szétbonthatok 1 /x szemnagyságig, vagy az alá. Az elektrolitikus gyártási mód biztosítja az ötvözetnek a nemkívánt fém-, vagy metalloidszennyezésektől való tisztaságát és az aprítás (őrlés), tekintve, hogy csak lazán összetapadó részecskék szétválasztásáról van szó, az anyagot mechanikailag nem veszi túlságosan igénybe, ami az ötvözet mágneses tulajdonságait esetleg rontaná. A találmány lehetővé teszi továbbá az ötvözetporba oly alkotóelemek bevitelét is, melyek a többi alkotóelemmel együtt elektrolitikusan ötvözetbe nem választhatók le, feltéve, hogy ezen elemek diffúziós hőfoka alacsonyabb a nagyobb súlyrészt képviselő összetevők színterelési hőfokánál. E célból a tisztán elektrolitikusan gyártott főalkotó alap-ötvözetport az ötvözetbe viendő további alkotórészekkel bevonjuk. A bevonás történhet az ún. cementálással — ha a bevonó fém normálpotenciálja pozitívabb az alap normálpotenciál jánál, fémporlasztással, vákuumgőzöléssel az alappor egyidejű mozgatása mellett (egyenletes bevonás érdekében).. A bevonás történhet golyós malomban is, ha a bevonófém lágy és kenhető. Á bevonatot hőkezeléssel az alapporba diffundáltatjuk. Ezen hőkezelés alatt, mely az alappor színterelési hőmérsékleténél alacsonyabban történik, az egyes szemcsék nem nőnek össze. Az ötvözetpor előállításához az elektrolitikus fürdőt az ötvözetnek megfelelő összetételű eléktrolitek keverékéből készítjük és/vagy ötvö-, zött. anódot, vagy több anódot alkalmazunk. Annak feltétele általában, hogy több fém: egyidejű leválasztásakor a katódon ötvözetet adjon, az, hogy a fémek áramsűrűség-poteneiál karakterisztikái egymáshoz közel essenek, azaz á potenciálok különbsége kisebb legyen, mint 1' volt. Erősen különböző karakterisztikájú fémek is ötvözhetők, ha a karakterisztikákat komplexsók - képzésével közelítjük egymáshoz, ha a nemesebb potenciálú alkotóelem erős polarizációs vagy túlfelszültség jelenlétet mutat és végül, ha az egyes anódokra különböző feszültséget, amelyeknek különbsége legfeljebb 2 volt, kapcsolunk. Ezen változatok segítségével igen sokféle fémötvözetport'készíthetünk tisztán elektrolitikus úton, melyekre néhány példát sorolunk fel: vas-nikkel-kobalt, vas-réz-nikkel, cink-réz-nikkel, ón-nikkel, ón-vas, ón-antimón, ólom-ezüst, kadmium-ezüst, kadmium-nikkel, ezüst-kadmium-cink, ezüst-króm, wolf ram-vas, wolfram-vas-nikkel, ón-réz, cink-réz, a platinacsoport féméi egymás között, stb., stb.
