143220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfoklórozásra alkalmas szénhidrogének kiválasztására természetes ásványolaj párlataiból

0 Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én-ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.220. SZÁM 12. o. 1—4. OSZTÁLY - BE—291. ALAPSZÁM Eljárás szulfokiórozásra alkalmas szénhidrogének kiválasztására természetes ásványolaj párlataiból Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém, mint 5>r. Berty József budapesti,.. Dr. Báthory József és Oltay Ernő vegyészmérnökök, veszprémi lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1951. augusztus 7 Ismeretes, hogy a Fischer—Tropsch-féle szinté­zis gázolaj-párlatának hidrogénezett terméke ki­váló eredménnyel szulfoklórozható ipari méretek­ben a Reed-féle reakcióval RH + SO, — CL. fény R — SO, Cl + HCl mert gyakorlati értelemben pusztán normál szén­hidrogének elegye. Ezzel szemben a természetes ásványolaj párlatok normál szénhidrogéneken kívül aromás, naftán és elágazó láncú szénhidrogéneket is tartalmaznak. Az aromás vegyületek ismert módon, pl. az Ede­leanu-féle extrakcióval vagy erős oleumos raffi­nálással, eltávolíthatók ugyan, de ha az ezektől megszabadított párlatokat szulfoklórozzák, a ben­nük maradt elágazó láncú alifás szénhidrogének tercier szénatomjai a gyártás különböző fázisaiban termikus bomlást idéznek elő, minek következté­ben a szulfoklórozott termék sötét színű lesz és így pl. világos vagy fehér bőrök cserzésére alkal­matlanná válik. Másfelől ismeretessé vált, hogy a természetes ás­ványolajpárlatokból a normál alifás szénhidrogé­nek karbamidos addukt alakjában kiválaszthatók. A találmány a feladatot szintén karbamidos addukt képzése útján oldja meg, de az ismert el­járásoknál egyszerűbb és olcsóbb eljárással, ezen­kívül tűzveszély teljes kiküszöbölésével és a kezelt párlat normál szénhidrogén-tartalmának gyakorla­tilag teljes mennyiségben és gyakorlatilag teljesen tiszta állapotban való kivonásával. Az új eljáráshoz a karbamidon és a nedvesítő­szerként használt csekély mennyiségű metilalkoho­lon kívül egyéb oldószerre vagy vegyszerre szük­ség nincs. Az új eljárás szerint továbbá az addukt képzése hűtés nélkül lehetséges és az eljárás egyetlen ter­mikus költsége az addukt vízzel való elbontásakor keletkező karbamidoldat bepárlásakor adódik. Az eljárásnak legfőbb és egészen új jellemzője, hogy az addukt kristályokon adszorbeáló nem-nor­mál szénhidrogének kimosására vizes, szobahőmér­sékleten telített karbamidoldatot alkalmazunk, fel­használva azt az új kísérleti megállapításunkat, hogy az addukt a vizet sokkal erősebben adszor­beálja, mint a nem-normál szénhidrogéneket, és így az oldat víztartalma az addukt felületén adszor­beált szénhidrogének helyébe lépve ezektől az ad­duktot megtisztítja, de az addukt karbamidját a karbamiddal telített oldat nem: oldja, úgyhogy maga az addukt teljes normálszénhidrogén-tartalmával érintetlenül kerül ki a lemosásból. Hogy az adduktképző műveletben az eljárást körülményessé tevő és a normál szénhidrogének teljes mennyiségben való kiválasztását meghiúsító emulzió keletkezésének minden további nélkül (vegyszer alkalmazása nélkül) elejét vegyük, az adduktképzéshez önmagában ismert módon szilárd karbamidot használunk. Ebből azonban olyan ese­tekben, amikor a kezelt olaj párlatban nagy a nor­mál szénhidrogénnek aránya az egyéb szénhidrogé­nekhez, összetapadó, nehezen kezelhető adduktot kapnánk. A találmány értelmében ilyen esetekben is finom, laza kristályokból álló adduktot kapha­tunk, ha a kezelendő párlatot a karbamidos keze­lésnek a normál szénhidrogéneket gyakorlati érte­lemben már nem tartalmazó melléktermékével, leg­célszerűbben e termék egy részének recirkul alta­tásával hígítjuk. Ezzel egyúttal azt is elérjük, hogy az adduktképzést hűtés nélkül végezhetjük, mert a hígítás a reakció lefolyását és ezzel a re­akcióhő fejlődését úgy mérsékli, hogy a hőmér­séklet a szobahőfokról csak 3—10 C°-kal maga­sabbra emelkedik. Kísérleteink szerint 50 fokot meghaladó lobba­náspontú szénhidrogénelegyekből a normálszén­hidrogének, tűzveszély nélkül, nyitott edényben is kiválaszthatók. Kiviteli példa. Zalai eredetű intermedier bázisú nyersolaj 230—3000° forrpontú párlatából 500 g-t 1000 g a folyamaton előbb már átmsnt normál­szénhidrogénmentes, nem-reagált párlattal elegyí­tünk, azután 6 g metilalkohollal nedvesített 300 g kristályos karbamiddal reagáltatjuk. A reakció be­fejezése után szűrünk, amikor is mintegy 560 g csa­padékot és kb 1240 g nem-reagált olajat kapunk. A reagálatlan olajból mintegy 1000 g-t a következő művelethez használunk fel és a megmaradó kb. 240 g-ot melléktermékként elvezetjük. Az említett

Next

/
Thumbnails
Contents