143200. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök kombinált gyorscserzésére
Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.200. SZÁM 28. a. 3-4. OSZTÁLY — SE-455. ALAPSZÁM Eljárás bőrök kombinált gyorscserzésére A Magyar Állam, mint a feltalálók: Seszták Ferenc, Vajda György, Szikora László és Keskeny Ferenc budapesti lakosok jogutóda. Bejelentés napja: 1953. szeptember 26. A szakirodalomban eddig ismertetett króm-növényi kombinált cserzési eljárások jelentős előnyökkel rendelkeznek ugyan a lassú növényi cserzéssel szemben, de amellett hátrányaik is vannak, mert a velük készült bőrök túlságosan puhák és ráncosabbak, mintha a cserzés lassú növényi cserzéssel történt volna. A jelen találmány tárgyát képező kombinált gyorscserzési eljárás nemcsak kiküszöböli a krómcserzéssel járó ismert hátrányokat, de az azzal elért eddigi eredményeket még fokozza is. A szakirodalomban eddig ismertetett króm-növényi kombinált gyorscser zésnél a bőrök többnyire messzemenő mésztelenítés után, de mindenkor, csak pikkelezett állapotban kerültek krómcserzés alá. A •któmcserzés befejezését, ill. a bőrök pH-értékének 4,6—5-re való beállítását tompítással érték el és majdnem mindig savtalanítást is végeztek. Az elvileg ily módon felépített eljárásokkal járó hátrányok: A bőrök csökkent szögállósága, alacsonyabb feszessége, kisebb tömöttsége és rugalmassága és a lassú cserzéshez viszonyított nagyobbmérvű vadbarka képződés. A szakirodalom szerint krómcserzés következtében a bőr kopási ellenállása egy kezdeti értékről, amelyet 100-nak vehetünk, kb. 170-re (tehát kb. 70%-kal) nő, majd a növényi cserzés folytán lecsökken 170-ről kb. 120-ra, tehát a króm-növényi kombinált cserzés összeredménye egy kb. 18—22 %-os kopási ellenállás-növekedés. Ezzel kapcsolatban felvetődött részünkről az a kérdés is, hogy a króm-növényi kombinált cserzéssel elért ezen kopási ellenállás-növekedés-maximális értéknek tekinthető-e. Elméleti megfontolásokból és kísérleti tapasztalatokból arra a következtetésre jutottunk, hogy ez az érték még fokozható. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a fent említett hátrányokat a krómcserzésnél alkalmazott pikkelezés okozza és e hátrányok a savtalanítás és a gyakran alkalmazott messzemenő mésztelenítés folytán még fokozódnak. Megfigyeltük továbbá, hogy annál teltebb, feszesebb, szögállóbb és főleg kopásellenállóbb bőröket nyerünk, minél duzzadtabb állapotban cserződnek a bőrök. Azonban a szokásos módon végrehajtott krómcserzésnél éppen a pikkelezéskor következik be szükségszerűen a bőrök legkisebb duzzadási foka, ill. a kopási-ellenállás szempontjából legkedvezőtlenebb állapot. Ezt az állapotot a pikkelezést követő krómcserzéssel nagyjából stabilizálják; a krómcserzést követő növényi cserzés alatt annak rövid időtartama miatt megfelelő savas duzzadásra nem igén adódik már alkalom. A jelen találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a bőrök lúgos duzzadását aldehidekkel, célszerűen formaiinnal fixálva a bőröket a pikkelezés elhagyásával közvetlenül krómcserzésnek vetjük alá, majd a szokásos savtalanítást is elhagyva, a bőröket kizárólag hordóban nagykoncentrációjú növényi cserzőlevekkel cserezzük ki. A találmány szerinti eljárás példaképpen! kivitele a következő részfolyamatokból állítható össze (ahol a százalékos mennyiségek a nyersbőr' súlyára vonatkoztatva értendők) : 1. Mésztelenítés motollában, vagy hordóban 0,7% sósav és 2,0% ammonszulfát keverékkel a bőröket egy óráig 23—24 C”-on forgatjuk, majd 30 percig mossuk pH=8,3—9 közt. 2. Előkezelés hordóban. A bőröket 150% víz, 2% só és 2% formalin keverékével 22—23 C’-on egy óráig, ezután háromszor egymás után 30—30 percig, végül még 6—7 óráig forgatjuk, egy éjjelen át a hordóban pihentetjük és reggel még 1—2 óráig forgatjuk. Ezután 24 órára bakra visszük, majd hordóban 30 percig mossuk. 3. Króm-cserzés hordóban. A bőrökhöz szilárd krómsó formájában 1% Cr_,O -ot adunk két egyenlő’ részletben, 3'0—30 percig forgatva; ezután a bőröket 6—7 órán át forgatjuk, egy éjjelen át a hordóban pihentetjük, reggel újból egy órán át forgatjuk, majd 2—3 napra bakra visszük. Krómcserzés úgy is végezhető eredményesen, ha a formaiinnal való kezelés, vagyis a 6—7 órai forgás után ugyanabban a fürdőben végezzük a krómcserzést, mint ahogyan azt a 3. pont alatt ismertettük. Ezzel időt és. munkát takarítunk meg, valamint a hordókihasználást is fokozzuk. 4. Növényi kicserzés. végig hordóban. Ezt a műveletet három egymásután következő fokozatban, minden esetben 4-szeres mennyiségű cserzőlével végezzük: a) A pőrét äz I. hordóban 3 napig, 25—27 C°-on
