143181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zárt térben lévő gáz vizsgálatára
Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.181. SZÁM 42. 1. 4. OSZTÁLY - GA-316. ALAPSZÁM Eljárás sárt térben levő gás vizsgálatára A Magyar Allam, mint a feltalálók Gács István, Herényi István, Rotter László, Szabó János és dr. Szigeti György mérnökök, budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1954. február 27. Régi és többször felmerülő probléma a vákuumtechnikai . vizsgálatoknál, hogy lezárt térben levő gázok tulajdonságait a gáztér megbolygatása nélkül vizsgálhassuk, vagy ellenőrizhessük. Sok esetben, főleg az izzólámpa — és ’fénycsőiparban első rendű fontosságú, hogy megítélhessük, milyen tulajdonságokkal bíró- gáz van a lámpa, vagy fénycső belsejében, anélkül, hogy a lámpát felbontanánk, miáltal az hasznavehetétlenné válnék. Különösen érdekes lámpatachnológiai szempontból az ú. n. „szennyező gázok“ jelenlétében megállapítása. Ismeretesek olyan eljárások, amelyek a gáztér állapotára a benne lefolyó kisülési jelenségekből következtetést engednek. Ezen eljárásoknál az elektromos áram bevezetésére külön elektródákat alkalmaznak, vagy a meglevő elektródákat használják fel erre a célra. Az ilyen méréshez rendszerint külön kell megfelelő lámpát, vagy zárt edényt készíteni és ebbe a vizsgálat céljára szolgáló gázt bevezetni. Az ily módon végzett mérések nem adnak tiszta képet arról, hogy a normális gyártásban készült lámpák belsejében milyen a gáz, illetve milyenek annak tulajdonságai. A gyakorlat szükségessé tette olyan eljárás kidolgozását, amelynél a kész lámpákban, annak használhatóságát nem befolyásolva, bármikor egyszerű módszerekkel különlegesebb eljárások alkalmazása nélkül meg lehessen ítélni a gáztérben keletkező viszonyokat. Fontos az is, hogy az eljárás jól reprodukálható legyen. A találmány szerinti eljárás, és ezen eljáráshoz készített berendezés e célnak teljes mértékben megfelel, amit hosszabb időn keresztül laboratóriumi és tömegvizsgálatok igazoltak. Az eljárás lényegében a következő: Ismeretes, hogy a Towsend kisülésnél a gyújtáshoz szükséges feszültség az elektródák geometriai elrendezésétől, alakjától, az elektróda anyagi minőségétől, valamint az alkalmazott gáz anyagi minőségétől és nyomásától függ. Azonos geometriai viszonyok, azonos elektródák és gáznyomás mellett, a gyújtási feszültségből a töltőgáz anyagi minőségére (pl. szennyezettségére) lehet következtetni. Abból a célból, hogy a lámpába bevezető elektródákat ne kelljen a vizsgálathoz felhasználni, illetve olyan edényt is vizsgálhassunk, amelyekbe semmiféle elektróda bevezetve nincsen, a találmány szerint külső elektródákat alkalmazunk a vizsgálandó edényre; ily módon tulajdonképpen kapacitíve léptünk be a gáztérbe. Igen jó eredményeket kapunk két szalagalakú elektródának az edény falára helyezésével, amely két szalag között meghatározott távolságot tartunk fönn. Olyan megoldás is van, amelynél az. edény alakjának megfelelően szalag helyett sapka, tégla, vagy kereszt alakú, lényegében ;az edény falára fölfekvő elektródákat alkalmazunk. ’ -A találmány szerinti megoldás egyik példaként! kivitele az 1, ábrában van vázlatosan feltüntetve. A feltüntetett kapcsolásnál a vizsgálandó fénycsőre egymástól a távolságban 'bi b, bilincspárt helyezünk. A bilincsek szélessége nem befolyásolja lényegesen a kapott eredményeket. A bilincsekre Tr transzformátorról p potenciométerrel feszültséget adva az R ellenállás végpontjaihoz kapcsolt indikátor jelzi a gyújtási, illetve kioltási je7 lenségeket, mivel az R ellenálláson jelentkező feszültségesés arányos a kisülés áramával. A kisülési csőre adott feszültséget a V Woltmérőn olvashatjuk le. . Az így kapott gyújtási, illetve oltási feszültségek jellemzők a töltőgáz anyagi minőségére és nyomására. Ha a kisülésnél a begyújtás után a csőre adott feszültséget fokozatosan csökkentjük, úgy az ennek függvényében felvett áramgörbe — a -töltőgáz anyagi minőségére (szennyezéseire) jellemző. Maga a gyújtási feszültség görbéje a nyomás függvényében felvéve, a töltőgáz szennyezésének mennyiségére jellemző. A 2., 3. és 4. számú ábra a találmány szerinti két külső elektródás berendezéssel van felvéve a fénycsöveken. A görbék felvételénél úgy járunk el, hogy a töltőgázt ismert mennyiségű idegen gázzal szennyezzük és a gáznyomás és gyújtási feszültség,’ továbbá a bilincsfeszültség és kisülési áram közötti összefüggéseket különböző gázok esetére az 1. ábra szerinti berendezéssel kísérletileg megállapítjuk. A 2. ábrában a bilincsek közötti gyújtási feszültség van feltüntetve a töltögáz nyomásának függvényében tiszta és szennyezett gázok esetén 40
