143169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homlokfogaskerekek gyártására

8 143.169 pedig ismét közönséges csavarvonal. E két csa­varvonal egy-egy kiválasztott pontjában az il­lető csavarvonalhoz húzott érintő s a választott ponton átmenő hengeralkotó által bezárt szö­get Aa-val, ill. ^e-vel jelölve, ß a és ß e közt az ismert tg ße = — • tg ß a Va összefüggés áll fenn, hol ß a a ferde fogazásra jellemző, ún. alaphengeri ferdeségi szög. Az r<? különböző értékeihez adódó ß e szögek közül további jellemző mennyiségként kiemel­jük az i- sugarú osztóhengerhez tartozó ß szöget, melyet általában a ferde fogazás ferdeségi szö­gének nevezünk; a vázlatos 7. ábrán ß e képzel ­hető értékei közül egyedül ez a ß szög van be­jelölve, melynek a gyártás szempontjából van jelentősége. Mint ugyanis' szintén ismeretes, a ferde fogazás kivitelére is az egyenes fogazás­­nál használatos fogazószerszámok alkalmazha­tók azzal a különbséggel, hogy a fogazószerszá­mot az egyenes fogazás esetével szemben a ke­réktengelyre merőleges beállítás helyett a ke­rék tengelyéhez, mint térbeli kitérő egyeneshez képest 90° szög alatt kell beállítani. E be­állításból következik, hogy a példaképpen léc­profilú szerszám hossziránya a generált ferde fognak az osztóhengeren kijelölhető irányára merőlegesen áll. A ferde fogazású fognak az ezen ß szögű fer­deségi főirányra merőleges metszetében [a fog normálmetszetében] tehát a szerszám 1. ábra szerinti hosszmetszetét kapjuk, mely a szer­számnak a saját m szerszámmodulussal megha­tározott t — m"1 szerszámosztású kontúrábrája. A kerék fogának a normálmetszetben ugyan­­ékkőt mutatkozó profilvonala azonban nem evolvens, hanem evolvensből derivált görbe, mely a fogazásgeometriából ismert összefüggés szerint, a 8. ábrán érzékeltetett módon, a ferde fog említett evolvensprofilú homlokmetszetének ß szög alatti orthogonális vetülete. Minthogy a ferdefogú kerék teljes homlokmetszete egy egyenesfogú evolvensprofilú fogaskeréknek megfelelő kontúrábrát szolgáltat, melybe meg­felelő rm „homlokmodulus” és th „homlokosz ­tás” felvételével, egy képzeletbeli lécprofilú szerszám hosszmetszete rajzolható bele, ezen képzeletbeli szerszám th osztása és a tényleges szerszám t osztása közt a 8. ábra szerinti G’H’ = GH ’ cos/3 összefüggésnek megfelelően a t — m7 = th . cos/3 = rm" . cos/3 kapcsolat áll fenn, amiből cosß m-7 t h — — ----­t cos/3 a ferde fogú kerék homlokosztása, ill. m mh = —H cosß ennek homlokmodulusa; ezekkel szemben szo­kásos a t = th „normálosztás ” és m — mh „normálmodulus” jelölések, ill. elnevezések használata is. Az re > va sugárra felírt fenti formulában most re számára az osztókor r su­garát, ß e számára a hozátartozó ß ferdeségi szö­get választva, tg^ = — . tg^o, Va ill. mivel egyenes fogazásra vonatkoztatva ra — v . cos“h [hol «h a homlokmetszethez tartozó képzeletbeli szerszám kapcsolószöge], . o tg/3 = =— , vagy fordítva tgß a — tg/3 . cos“h. COS“h Az itteni «h szög [a „homlokkapcsolószög”] meg­határozására a 8. ábrából, végül a egyenlet adódik. A geometriai viszonyok iménti áttekintése arra a fontos felismerésre vezetett, hogy a szer­szám m modulusából, t = m* osztásából és “ kapcsolószögéből nyerhető m m* í tg“ A m/, = ----- , th = ----- , “h — arc tg -----1 cos/3 cos/3 [cosßl értékekkel mindig megszerkeszthető olyan egyenes fogazású kerékkontúrábra, mely az adott zi + Z2 fogszámösszeghez tartozó ellen­keréknek hasonló módon megszerkeszthető kon­túrábrájával egyenes fogazású fogaskerekek módjára helyesen kapcsolódik. Ennek folytán ferde fogazású fogaskerekek vizsgálata a ferde­ségi szög, mint általánosító mennyiség beveze­tése dacára a találmány szerinti esetben is egye­nes fogazású fogaskerekek vizsgálatára vezet­hető vissza, és így ferde fogazásnál is indokolt „elemi” fogazásról beszélni, mimellett fo és co, mint már a szerszám modulusával is kifejezhető radiális méretek, vagy az fo = mf’o, co — mc’o alakban, vagy pedig a homlokmetszetre vonat­koztatva . f’hO , c’hO to = mhí ho = m .--------, co = íme ho = m .--------­cosß cosß alakban írhatók fel. Ezáltal a homlokmetszet­­beli kontúrábra számára egyben már f’hO = f’oCOS^, C’hO = C’oCOS^ is meg vannak határozva; hasonlóan a homlok­­metszetbeli elemi osztókörsugarak, ill. elemi tengelytávolság zi m zt roi = mh . — --------------------> ro. 2 cosß 2 Z2 m Z2 , Z1 —]—Z2 m Z1 + Z2 mh . - = —- • — es ao =h .----------------= —- •------------------2 cosß 2 2 cosß 2 továbbá az általános fogazás tengelytávolsága COS“h zi -|- Zá a = ao. --------- =------------— . mh COS e 2 COS“h Z1 4- Z2 COS“h---------- = ---------------- . m . —-------------­COS 8 2 COS/3 . COS 8

Next

/
Thumbnails
Contents