143157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasúti létesítményeknél a vágányfoglaltság jelzésére
Megjelent: 1956. június ho 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.157. SZÁM 20. k. 9—20. OSZTÁLY — So-388. ALAPSZÁM Eljárás vasúti létesítményeknél a vágányfoglaltság jelzésére Société Technique pour ¡'Industrie Nouvelle S. A.STIN cég Vevey-ben. A szabadalom bejelentésének napja: 1954. október 11. Svájci elsőbbsége: 1953. október 27. Vágányfoglaltságjelző berendezéseknél egy-egy vágányszakasz két sínje egymástól el van szigetelve és akként van egy áramkörbe foglalva, hogy a sínek a vágányszakasz elején áramforrással, a végén pedig áramvevővel vannak kapcsolva, mimellett a sínágyazat ellenállása az áramvevőt söntöli. Ha a vágányszakasz egy vagy több sínhez kötött járművel foglalt, az áramvevőt járulékosan a jármű tengelyellenállása süntöli úgy. hogy ezáltal nyugalmi állapotába esik, melyben a foglaltság alatt, marad. így tehát a vágányfoglaltság az áramvevővel vezérelhető. Vágányfoglaltság-jelző berendezésekkel szemben gyakran azt a követelmény^ támasztják, hogy kóbor-földáramokkal és vontató áramokkal szemben éízéketlenek legyenek és hogy a nem-foglalt, szigeteletlen vágányszaakszokon át többjelentésű parancs legyen küldhető, amint azt pl. az önműködő blokk megkívánja. A találmány szerinti eljárás kivitelére szolgáló vágány-foglaltság-jelző berendezés ezeket a követelményeket azzal elégíti ki, hogy az áramforrás különböző polaritású és előre megadott sorrendű (az alábbiakban rejtjelkulcsnak (kódnak) nevezett) egyenáram impulzusokat létesít és az áramvevő jelfogóláncként van kialakítva és úgy van berendezve. hogy ez a lánc csak akkor kapcsol át és marad átkapcsolva, ha a reléjelfogóhoz kerülő egyenáramú impulzusok az előre megadott rejtjelkulcsnak megfelelnek. Az impulzushosszban és az impulzus-távolságban a hőmérsékleti befolyás és telepfeszültségingadozások folytán előidézett változásoknak nincs káros következménye. A megkülönböztető ismén.' a vevőoldalon tehát csak a rejtjelkulcs. Az alkalmazásra kerülő rejtjelkulcsoknak a zavaróimpulzusok lehetséges rejtjelkulcsaitól tehát élesen kell. hogy különbözzenek. Az eljárás figyelembe jövő példájaként a ,,pluszminusz-minusz“ (+ — —) impulzus-rejtjelkuicsot említjük meg. Folyamatos adásnál a következő impulzussorrend-képet kapjuk: Az impulzus-tápláló telep egyszerű pólusváltozásával a minusz-plusz-plusz (— -r +) komplementer reitjelkulcsot kapjuk, a következő impulzussorrendképpe!:-f — T + — ~i—r — + — + + — +így tehát abban a helyzetben vagyunk, hogy egy és ugyanazon adóval, egyszerű pólusváltással két jel-jelentéshez való impulzusokat küldhetünk ki A vevőoldalon ekkor kell, hogy legalább két kód-szelektív tag legyen jelen. A lehetséges egyenáramú zavaró impulzusok, melyeket a vágány közelében elrendezett egyenáramú létesítmények létesítenek (pl. egyenárammal táplált pálya) a következő képeket mutathatják: + + + ++ vagy —-------------------E kének a fenti rejtjeikuics-képtől tehát lényegesen különbözik. Ha tehát + -f -f + -f és--------------------------impulzuskombinációkat a rejtjeikulcs-képzésnél nem használjuk, akkor rejtjelkulcsonként N számú impulzussal a következő táblázata szerint létesíthetünk rejtjelkulcs-kombinációkat. N számú impulzus rejtjelkulcsonként 2 3 4 5 K számú rejtielkulcskombináció 12 4 6 Szabadalmi igénypont: Eljárás a vágányfoglaltság jelzésére vasútlétesítményeknél, melyeknél villamosán elszigetelt vágányszakasznak eleje áramforrással, vége pedig áramvevővel kapcsolt, melyre jellemző, hogy az áramforrás különböző polaritású és előre megadott sorrend (rejtjelkulcs) szerinti egyenáramú impulzusokat fejleszt és a vevő jelfogóláncként van felépítve és úgy van berendezve, hogy ez a lánc csak akkor kapcsol át és marad átkapcsolva, ha a jelfogólánchoz eljutó egyenáramú impulzusok az előre megadott rejtjelkulcsnak, azaz az impulzusok polaritásának és sorrendjének megfelelnek. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1171. Terv Nvomda. 19r>ü. .Pelelö? \ezetó: Bolgár Imre
