143156. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ritkított gázban folyó ionáram erősségének mérésére, különösen vákuummérő
Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.156. SZÁM 42. k. 8-14. OSZTÁLY — Sí—41. ALAPSZÁM Berendezés ritkított gázban folyó ionáram erősségének mérésére, különösen vákuummérő A Magyar Állam, mint a feltaláló: Striker Ottó György, fizikus, Budapest, jogutódja. A bejelentés napja: 1949. szeptember 3. A. E. A.-beli elsőbbsége: 1948. szept. 27. A találmány gázok tulajdonságainak ionizációs áramokkal való méiésére alkalmas készülék. A találmány egyik tárgya egy készülék, amely ritkított gázokban folyó ionizációs áramok kényelmes mérését teszi lehetővé, olyan elektronáram jelenlétében, amely elektronáram magát az ionáramot létrehozta. A találmány tárgya továbbá váltóáramú erősítők használata ilyen mérésekhez és ezáltal sok olyan nemkívánatos instabilitás elkerülése, amely az egyenáramú erősítők használatánál elkerülhetetlen. A találmány további tárgya módszerek használata. ezen ionáramok és az őket létrehozó elektronáram viszonyszámának kényelmes mérésére. Egy másik tárgya a találmánynak fotoemissziós és más hidegkatódos elektronforrások kényelmes használata ionizációs áramok előállítására, ezáltal 'zzókatódok által az ionizált gázokra kifejtett káros hatás elkerülése. További tárgya a találmánynak izzókatódos vákuum-mérőcsövek élettartamának megnövelése, azáltal. hogy lényegesen csökkentett katódhőmérsékleten dolgoztatjuk őket. Egy másik tárgya a találmánynak, hogy vele gáznyomásadatok nyerhetők, melyek függetlenek az elektron- vagy ionáramok abszolút nagyságától az ionizációs csőben és ugyanakkor a tápfeszültség változásaitól is függetlenek. További tárgya a találmánynak, hogy a felületi átvezetés okozta áramok hatását az ionizációs mérőkészülék mérési adataiból kiküszöböli. Végül a találmány tárgya még. hogy vele a nyomás több nagyságrendje egyetlen skálán leolvasható, anélkül, hogy átkapcsolásra lenne szükség. A fenti célkitűzések mellett a találmány lényegében mérő berendezés, mellyel ritkított gázokban elektronáram által okozott ionizációs áram mérhető. Ennek elemei egy kisütőcsőben fenntartott elektronáram. melyet periodikusan változtatunk: egy elektrongyűjtő-elektróda és egy iongyűjtő-elektróda: továbbá egy terhelőimpedancia, az említett iongyűjtő-elektróda és egy áramforrás negatív pontjára kötve: egy feszültségerősítő, amely a tér-ÍIMS helőimpedanciára van kötve, hogy a rajta megjelenő váltófeszültség-komponenst, amely a kisütőcsőben folyó periodikusan változó eiekíronfoiyamnak felel meg. erősítse és az erősítő kimenetén erősített váltófeszültség formájában visszaadja. A találmány jellemző — az eddigiekkel szemben újat jelentő — tulajdonságait az igénypontok tartalmazzák. maga a találmány annak konstrukciója, működési elve. előnyei azonban a legjobban megérthetők jellemző sajátságainak itt következő leírásából a csatolt rajzok alapján, amelyekben az 1. ábra egy készülék kapcsolási vázlata ionizációs és elektronáramok egyidejű mérésére, ahol az előbbi mérése váltóáramú erősítővel történik. A 2. ábra egy készülék kapcsolása ionizációs és elektronáramok mérésére, ugyanazon váltóáramú erősítő és indikáló módszerrel. A 3. ábra egy készülék kapcsolási rajza az ionáram és elektronáram viszony számának mérésére, amelynél az ionizációs áram kézi szabályozással állandó értéken van tartva. A 4. ábra egy készülék kapcsolási rajza, vákuum mérésére ritkított gázokban, automatikus fűtőáramszabályozással egybekötve. Az 5. ábra egy vákuummérő vagy gázszivárgásvizsgáló készülék kapcsolása, amellyel az ion- és elektronáram viszonya közvetlenül mérhető kézi kiegyensúlyozás alkalmazásával és a 6. ábra egy vákuummérő kapcsolási rajza, amely az ion- és elektronáram viszonyát automatikus kiegyensúlyozó berendezéssel méri. A 7.—9. ábra a találmány további kiviteli alakjait mutatja. Amint a rajzokból látható, az 1 vákuummérő cső. amelyekben 2 emittáló fűtőszál. 3 gyorsítórács és 4 iongyűjtő-elektróda van. az 5 csővel a mérendő vákuumrendszerhez van kötve. A 2 emittáló fűtőszál a 6 váltóáramú áramforráshoz van kötve úgy, hogy elektronok emittálhatók és indíthatók a 3 gyorsítórácshoz. Maga a 3 rács egy 150. V-os 7 pozitív feszültségre van kötve a fütőp.zál műközepéhez képest, amely egy 8 potenciométer leágazása. Az ebben a körben folyó 11 átlagáramot a 9 indikálókészülék méri. A 3 rács felé folyó elektronáram ismert módon ionizálja az
