143126. lajstromszámú szabadalom • Szelekciós eljárás többcsatornás hírátvitelhez
2 143.126 venciás csatornákat egy pulzus időtartama alatt egyenként egymás után csak annyi ideig kötjük össze a nagyfrekvenciás átvivő vonallal, mint amennyi idő a pillanatnyi moduláció (hírtartalom) hü leképezéséhez szükséges, úgy hogy a csatornakiválasztás kritériumát közvetlenül a csatornák sorrendje szolgáltatja. Ezt pulzusfázismodulációnál azzal érjük . el, hogy valamely csatorna modulációs impulzusa egyben a legközelebb következő csatorna. alapimpulzusát alkotja és a pulzusfrekvencia a mindenkori kisfrekvenciás moduláció összegének ütemében ingadozik. A találmány további részleteit a 2—6. ábrákban feltüntetett példa kapcsán magyarázzuk. A 2. ábrából látható, hogy a sort az időszerinti szelekciónál a vezérimpulzus nyitja meg, amely példaként ebben az esetben is Ik kettős impulzus. A második kettős impulzus Ir+bí, amely egyben alapimpulzusa a Ki csatornának. A Kt csatorna' modulációs impulzusa egyben a K2 csatorna I.vt +B2 alapimpulzusa; a K2 csatorna modulációs impulzusa egyben a K3 csatorna + b3 'alapimpulzusa, stb. A Ki csatornára eső időköz egyenlő a Kt csatorna pillanatnyi —x— csatornamodulációs értékkel, amely a K 2 csatorna esetén —y — , a K3 csatornánál —z— s. i. t. Az egymásra következő Impulzusok frekvenciája tehát már nem állandó érték, hanem a csatornamodulációk mindenkori pillanatnyi értékeinek összege ütemében ingadozik. A szelekció már nem az idő szerint, hanem a csatornák egymásra következése függvényében megy végbe. A modulációs impulzus és a rákövetkező alapimpulzus egyesítése következtében lehetséges, hogy közelítően egyenlő időközökben egymásután következő impulzusok esetén nagyobb számú csatornát vigyünk át, mint amennyit az időszerinti szelekciós eljárással át lehet vinni, illetőleg azonos csatornaszám esetén a kisfrekvenciás sáv felső határfrekvenciáját növeljük. Ez lényeges műszaki haladást jelent. Ezenkívül harántmoduláció (átszórás) okozta hátrányok már nem lehetségesek, mert mindegyik csatorna csak akkor nyílik, amikor a megelőző már zárult. (Flip-flop kapcsolás.) A 3. ábrában adóberendezés lényeges részeit vázlatosan tüntettük fel. Az adó leglényegesebb része az imptúzus moduláló generátor, mely több egymással gyűrűvé egybekapcsolt I—V tagból álló ismétlő berendezés. Minden egyes I—V. tagnak két E, és E_, bemenete és két Ai és A2 kimenete van és Aj—Ei-en keresztül mindegyik tag úgy van a következővel összekötve, hogy gyűrűs kapcsolás keletkezik. Ez a kapcsolási elrendezés IMG impulzusgenerátort alkot, am'elyben egy impulzus szünet nélkül kering. Ez az impulzus minden egyes tagban bizonyos késleltetést szenved, amelynek mértékét a tag második E2, E2', E2" stb. bemenetén uralkodó kisfrekvenciás feszültség szabja meg, p. o. flip-flop kapcsolás útján. Ily módon a pulzust a csatlakoztatott kisfrekvenciás csatornákkal egymásután moduláljuk. Minden egyes tag második A2, A2' A2" stb. kimenete a csatolást megszüntető EK I, II ... V kapcsolási elemen keresztül közös Isp impulzuskeltőhöz, például önzáró oszcillátorhoz csatlakozik, amelyet az egyes tagok impulzusai egymásután gerjesztenek és amely az impulzusokat alakra és amplitúdóra pontosan egyenletesen viszi át, a rajzban fel nem tüntetett impulzuserősítő közvetítésével a , nagyfrekvenciás adóra. A vezérimpulzus kettős impulzus és azt azáltal keltjük, hogy az IMG egyik tagja, például az V tag kicsiny, a kettős impulzus két tagja egymástóli távolságának megfelelő késleltetéssel, kisfrekvenciás moduláció nélkül dolgozik. A 4. és 5. ábrákban teljes 24 csatornás adó- és vevőberendezést tüntettünk fel, melj' a találmány szerint készült. Az adónak a 4. ábrában látható IMG impulzus modulációs generátorát itt, mint egy tömböt tüntettük fel, míg az a 3. ábrának megfelelően huszonnégy kapcsolási elemből áll, melyek közül huszonhárom a kisfrekvenciás csatornák egyikével van összekötve, a kapcsolási elrendezés utolsó 24. tagja pedig kisfrekvenciás moduláció nélkül dolgozik és a vezérimpulzust szolgáltatja. A 24. kisfrekvenciás csatorna, mint szolgálati csatorna használható fel. Az impulzuserősítőt és a nagyfrekvenciás adót itt sem ábrázoltuk. Az 5. ábrában a vevőben a rajzban fel nem tüntetett nagyfrekvenciás vevőből vett pulzussorozatokból az Ia vezérimpulzust önmagában ismert módon vételezzük és az ív impulzuselosztóba vezetjük. A vezérimpulzus az ív impulzuselosztót úgy vezérli, hogy a vezérimpulzus vétele után az impulzuselosztóba befutó legközelebbi impulzus, mint az első csatornához tartozó kisfrekvenciás jel hordozója az első vevőcsatorna demodulátorába jut. A leírt kapcsolási elrendezés az impulzusokat osztályozó berendezésbe érkező impulzusokat beérkezésük sorrendjében, valamennyit egymásután, az ív impulzuselosztó kimeneteire osztja el. Az impulzusok ezután következő Tsf kapufokozatokba jutnak, amelyek közül mindig csak egy van nyitva. Minden egyes kapufokozatot, épp úgy, mint az adóoldali IMG berendezés kapcsolási elemeit, az ív. impulzuselosztó kimenetéből a kapufokozatba befutó impulzus nyitja, a következő zárja. ■ Valamennyi Tsf kapufokozatban közösen jelentkezik a modulált eredeti pulzus. Ezt evégből a vevő bemeneténél ágaztattuk le és a Mod.Api amplitudómodulátorban amplitudómodulációvá alakítót- ' tűk, amely két egymásra következő impulzus távolságának felel-meg, tehát a kisfrekvenciás jelet hordozza. Az amplitúdójában modulált impulzust a nyitott, a mindenkori csatornának megfelelő kapufokozaton át a következő, csatornánként továbbvezető kapcsolási elrendezésbe vezetjük, úgy hogy ezzel az egyes csatornáknak megfelelő megosztás ily módon megtörtént. A Tsf kapufokozatokra következő kapcsolási elrendezés, mint feszültségtároló van kialakítva. Az amplitúdójúkban modulált impulzusok minden egyes csatorna SSp feszültségtárolójában lépcsős görbét létesítenek, amely a következő Tp felülvágó fokozatban folytonos lefolyású kisfrekvenciás görbévé alakul át és megfelel az adó oldalán a megfelelő kisfrekvenciás csatornára adott jelnek. A 6. ábrában még egyszer feltüntettük az adóoldal impulzusait és azoknak a vevő oldalán az egyes csatornák kisfrekvenciás jeléig való fokozatos átalakítását. A 6. ábra első sorában pulzussorozat egy részét szemléltettük, amint azt a 4. ábrabeli Sp önzáró oszcillátor adja le, illetőleg a vétel oldalán a nagyfrekvenciás fokozat kapja (5. ábra). Az egyes impulzusok feletti számok azokat a csatornákat jelölik, amelyek az illető impulzust modulálják.
