143124. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott elemekből összerakott előfeszített acélbeton oszlop
Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ® SZABADALMI LEÍRÁS & % ’ 143.124. SZÁM. 37. b. 1-6. OSZTÁLY. — Ra—52. ALAPSZAM Előregyártóit elemekből összerakott előfeszített acélbeton oszlop Rabatin Dezső, Dömök István, Csubay István gépészmérnökök budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1950. április 7. Az áramszolgáltató vállalatok régi törekvése, hogy a mind nehezebben beszerezhető külföldi faoszlopok pótlására, megfelelő hazai anyagokból előállítható olyan oszlopfajtákat alkalmazzanak, amelyek úgy árban, mint tartósságban eredményesen versenyezzenek a külföldi faoszlopokkal, illetve acélbeton oszlopokkal. Acélbeton oszlopok úgy a külföldön, mint hazánkban már régóta vannak használatban. Általános alkalmazásuk azért nem terjedt el, mert az illetékes körök azt a — teljesen indokolt — követelményt állították fel, hogy az oszlopoknak lehetőleg rázó (vibrációs) eljárással jól ellenőrizhető módon, gyárilag kell készülniük. Ebből következik az is, hogy a gyárilag előállított acélbeton oszlopok helyszínre való szállítása, .— azok terjedelme és súlya következtében — körülményes és szerelésükhöz külön darus gépkocsira van szükség, még akkor is, ha az oszlopok egyszerű tartóoszlopok. Feszített acélbeton oszlopok, mint feszítő és sarokoszlopok oly nagy súlyúak volnának, hogy eddig ilyen célra nálunk még csak nem is terveztek acélbeton oszlopot. A 10—-12 m-nél hosszabb acélbeton oszlopnak vasúton való szállításához már különleges vasúti járművekre is szükség van. Ezen hátrányok kiküszöbölésére irányul a találmány szerinti előregyártott elemekből összerakott, előfeszített acélbeton oszlop, amely a fent említett követelményeknek mindenben megfelel, mert gyárilag ellenőrzött és kidolgozott technológiával (vibrációs eljárással) készíthető. Az elemeknek a munkahelyre való kiszállítása, kis terjedelmük, és kis súlyúk folytán, a legegyszerűbb módon és nagyobb biztonsággal törtéríhet. Az előregyártott elemekből összerakott előfeszített acélbeton oszlop egyenlő hosszúságú darabokban készül és egyenlő, vagy’ alulról felfelé szűkülő kör, elliptikus, négyzet, téglány, háromszög, T, kettős T keresztmetszetű, üreges, tömör, vagy rácsos kivitelben készíthető. Minthogy az oszlopelemek pontosan méretezett sablonokban készülnek, az egyes oszloptípus összeállítása nehézséget nem okoz. A szükségletnek megfelelő oszlopelemek összeválogatása után az egymás után következő oszlopelemeket a felállítás helyén egymáshoz illesztjük és az oszlopelemekben e célra készített csatornába nagyszilárdságú horganyozott acélbetéteket helyezünk el, majd alkalmas szerkezet segítségével az oszlopelemeket összehúzatjuk és az előre kiszámított erőknek megfelelően előfeszítjük, előfeszítés után pedig rögzítjük, miáltal egy összefüggő szilárdságú, rugalmas, előfeszített acélbeton oszlopot nyerünk, amely a felállításkor, valamint a vezetékhúzásból adódó hajlítóerőket káros következmények nélkül kibírja. Az acélbetét a szükséglet szerint készülhet tömör anyagból, de többszálas sodronykötélből is. Az acélbetét rozsdamentesítése horganyzás helyett oly módon is elérhető, hogy a csatorna üregét valamilyen anyaggal (pl. bitumen stb.) kiöntjük. Az oszlopnak elemekből való összeszerelése vízszintes helyzetben történik, súlyosabb oszlopoknál esetleg előnyösebb lehet azoknak végleges helyzetükben. alulról felfelé való összeépítése. A már ismert és alkalmazott acélbeton kereszttartók, a fenti elvek alapján több darabból készíthetők és az előregyártott elemekből összerakott acélbeton oszlopokhoz hasonlóan, a felállítás helyén előfeszítve, az oszlopelemek közé beillesztve, vagy azokra ráhúzva alkalmazhatók. A kereszttartók egyébként acélbeton helyett acélból, vagy fából is készíthetők. Az előregyártott elemekből összerakott, előfeszített acélbeton oszlop villamosvasúti munkavezetékek, kötélpályák, csővezetékek, futódaru-pályák stb. tartóoszlopai számára is felhasználható. Megjegyezzük, hogy a hazai irodalomban az általunk javasolt szerkezetet ,.utófeszített“ acélbeton szerkezetnek is szokták nevezni. Mi megtartottuk az „előfeszített“ szó használatát abból a meggondolásból kifolyólag, hogy az acélbetéteknek előfeszültséget kell adni, függetlenül attól, hogy az acélbetétek megfeszítése gyártásközben, vagy öszszeszerelés közben történik-e. A csatolt rajz a találmány több példaképpen! ki-
