143106. lajstromszámú szabadalom • Vevőkészülék színes távolbalátáshoz
Megjelent: 1956. június ho 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.3 06. SZÁM 21. a1. 34. OSZTÁLY — Ha 338. ALAPSZÁM Vevőkészülék színes távolbalátáshoz Hazeltine Corporation Washington-i (D. C.. U. S. A.) cég. mint Laughlin Bemard D. Lynbrook-i iakos jogutódja. A szabadalom bejelentésének napjia: 1951. február 22. A. K. A.-beli elsőbbsége: IS53. február 26. Ismeretes olyan berendezés színes távolbalátásra, ;-melyben az adóoldalon a kép színeit alkotó szinösszetevőknek megfelelő színjeífeszültségeket olyan szerv tapintja le, amely e feszültségekre nézve egyiorma átviteli tulajdonságokkal rendelkezik és ennélfogva olyan kimenőfeszültséget szolgáltat, amelyben azonos értékű zöld. vörös és kék színösszetevőket azonos nagyságú villamos energia képvisel. A 3.8 megahertzes frekvenciával végbemenő szinletapintás a színjelfeszültségeknek a 0 és 1! megahertz közötti frekvenciákat felölelő részével 120 fokos fázisközökben modulált 3,3 megahertzes frekvencia, ú szinalvivőhuilámot eredményez. Az adóberendezés ezenfelül a színjeífeszültségeket egymással összegező szervet is tartalmaz, amelynek 0—4 megahertzes frekvenciakörzetű kimenöfeszülí•sége az átvitt kép színtelen, azaz fekete-fehér viszszaadására alkalmas világosságösszetevőt alkot. Az átvitelre kerülő teljes távolbalátó jelfeszültséget az adóberendezésnek az említett világosságösszetevővel. a szinjelfeszültségekkel modulált színalvivöhullámmal és a szinkronizálójelekkel modulált vivőhulláma alkotja. A vevőkészülékben a távolbalátó jelfeszültségnek ezt a három összetevőjét kü'önválasztják egymástól, a színalvivőhullámból letapintják a háromféle színjelfeszültséget, e feszültségek mindegyikét külön-külön egyesítik a világosságösszetevővel és az így nyert három vezérlőfeszültséggel vezérlik a vevőkészülék képvisszaadó berendezését. A képvisszaadóberendezést emeleti vagy három katódsugárcső alkothatja, amelyeknek mindegyike a három szinösszetevő egyikének viszszaadására hivatott, vagy pedig egyetlen olyan katódsugárcső, amelynek három katódsugara és há: omféle színben világító foszforfajtákból összetett képernyője van. Az ilyen, részarányosán működő berendezésben létesített szí n j e 1 f e szii 1 tségek zavaró összetevőket is tartalmazhatnak. A két megahertz és négy megahertz közötti frekvenciájú zavaró feszültségek a -.zínalvivőhuliám demodulálása alkalmával 0 és 2 megahertz közötti frekvenciájú zavaró összetevőket eredményeznek. Minthogy a három alapszínt képviSiTr szí ríj elfeszül tségek re felülhelyezett zavaró ö&saetevök egyforma nagyságúak, azonban egymáshoz keprst fázisban 120 fokkal eltoltak, ezek a zavaró feszültségek minden további nélkül kiegyeniitenék egymást, ha a három, színjelfeszültséget ugyanazon a csatornán lehetne továbbítani. Ez azonban nem lehetséges, mert ez esetben a színjelfeszültségek is kioldanék egymást. Minthogy azonban az. említett zavaró feszültségek okozta világosságingadozások a visszaadott képben is egyforma nagyságúak és egymáshoz képest fázisban 120 fokkal eltollak, optikailag mégis kiegyenlítenék egymást. ha a szem érzékenysége a három alapszír. iránt egyforma volna. Minthogy azonban a szem legérzékenyebb a zöld alapszín iránt, kevésbbé érzékeny a vörös alapszín iránt és legkevésbbé érzékeny a kék alapszín iránt, egyforma nagyságú zöld. vörös és kék szín jelfeszültségek különböző világosságben.yomásokat keltenek és ennélfogva a zavaró feszültségek optikailag sem egyenlitik ki egymást. Javasoltuk már az ily módon keletkező zavaró v il ágosságingadozások kiküszöbölését olyképpen, hogy az egyes színjelösszetevők kölcsönös nagyság- és fázisviszonyát az emberi szem fent említeti tulajdonságának megfelelően határozzuk meg úgy. hogy a visszaadott képben a képpontok világosságát lényegében csak a távolbalátó jelfeszüfiség világosságösszetevője és a képpontok színét lényegében csak a színjelösszetevők határozzák meg és azok az érzékelhető világosságbeli ingadozások. amelyeket a színjelösszetevőkre felülhelyezeti zavarófeszültségek okoznak, a visszaadott képben optikailag egészben vagy részben kiegyenlítsék egymást. Az ilyen berendezést említett működési módjánál fogva röviden állandó világossági! berendezésnek nevezhetjük. Az állandó világosságit berendezés javasolt alakjában megköveteli, hogy a színjelfeszültségeknek a színalvivőhullámból való letapintása és különválasztása a képvisszaadó készüléknek velük foganatosított vezérlését megelőzően következzék be. hogy ily módon lehetségessé váljék a szín jelfeszültségek kölcsönös nagyságviszonyának kívánt befo
