143096. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elemiszál szakítógép
Megjelent: 1956. augusztus hó 15-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.096. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — Ge—177. ALAPSZÁM Önműködő elemiszál szakítógép A Magyar Állam, mint Géczv János feltaláló, budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1954. július 30. A találmány elemiszál szakítógép kétkarú emelővel, amelynek egyik karja a mozgó szakitőfei. a másik karjára pedig súiycsésze van felfüggesztve. Ilyen szakítógépek már ismeretesek. Az ismert megoldásnál a szakítóerő létesítése céljából a súly csészébe folyadék csepeg, a diagrammhenger forgatása kézzel történik és a nyú- 3ást a mérleg függőleges mutatójának elmozdulása jegyzi fel. Ennek az ismert megoldásnak hátránya, hogy a gép használata kézi beavatkozást igényel és hogy a mutatónak feljegyzőszervként történő kiképzése a mérés pontosságára hátrányos. A találmány elemiszál szakítógép, amely a vizsgálandó tárgy befogásától kezdve a további műveleteket automatikusan végzi és a végzett szakításról erő és nyúlási diagrammot ad. A mutató feljegyzést nem végez, csupán érintkező útján időszakosan vezérli az íróberendezést,, ami pontosabb eredményeket tesz lehetővé. A találmány szerinti elemiszál szakítógépnek, a • • ó'ao.TŐ létesítése céljából, a súlyos; szébe goi/- kai adagoló golyótára van és e golyótárat, vaja r. !:í a diagrammhengert és az írókart a gép vdlamos hajtószerkezete mogzatja. melye; a méi iegmutató kilengése vezérel a mutatón levő érintkező útján. A szakítógép kiviteli alakjánál a villamos hajtószerkezet a vizsgált szál elszakadásáig állandóan forgatja az adagoló golyótárat és állandóan mozgatja az írókart a diagrammhenger tengelye irányában. A diagrammhenger.t a villamos hajtószerkezet csak időszakosan forgatja. akkor amikor a súlycsészébe adagolt golyók a mérleg mutatóját kibillentik és a mutatón levő érintkező a csavarorsón mozgó érintkezőtől eltávolodik. A vezerlő érintkező áramköre ekkor ugyanis működésbe hozza a mozgó érintkező mágneses tengelykapcsolóját, valamint forgás bahozza a diagramm hengert és azt addig forgatja. amíg a csavarorsó mozgó érintkező a mulatón levő érintkezőt újra el nem éri. A találmány szerinti szakítógép kiviteli alakja;. vázlatos elrendezésben, a rajz szemlélteti. Az —A— kétkarú mérleg egyik karján a —B mozgó szaki tófej, a másik karján a mérősúlyok felvételére való — B-— súh csesze van felfüggesztve. A mérősúlyok céljára kalibrált acélgolyók szolgálnak, melyek —C— adagolódobban vannak tárolva. A gclyótár adagolója olyan szerkezetű, hogy a —D— tengelyről a —Ci— fogaskerékpár útján hajtott —C— golyótár a —D— tengely egy fordulata alatt egy. kettő. három stb. golyót adagolhat a —B-— csészébe. A —D— tengely —Di— menet orsós részén az —E— anya a —P— nyíl irányában mozog el a hozzáerősített —E;— ír óntartóval együtt, mely elmozgása közben az —F— hengerre helyezett papíroson az erődiagramnak megfelelő nyomot hagy. A —D’— tengely mozgatását a —D-— kúpkerékpáron át a —D:;—• tengelyről kapja, melyet az —M— motor forgat az —Ti—. illetve az —I-— fogaskerék útján. Az —Ii— fogaskerék az —1-- fogaskerék útján hajtja az —F:;— tengelyt, amelynek —-Fi— csavarorsós részén a szigetelőanyagból készült —G— dió mozoghat el az —O— nyíl irányában. A dió elmozgása közben magával viszi az —Li— érintkezőt, amely az —Ai— mérlegkaron levő vezenylőérintkezőhöz érve zárja —K— iramköri. Az aramkor zárása következtében az —R— relé nyitja a —Hí-— mágneses kapcsoló áramkörét. Ennek következtében a —Hí— kapcsoló elengedi a —H— kapcsolótárcsát, amelv az —F,— tengelyre csúsztathatna;! van erősítve. Az —K— tengely forgása ekkor megszűnik és a magneses-kapcsoló tekercsei a működtető áramot a —H-— rugós kapcsolón át kapja, amely a —H:1— csúszógyürűre támaszkodik. Az —F— diagramdob hajtását az —F:;— tengelyről az —F.— kúpkerékpáron át kapja. Az áttételi viszony olyan, hogy a —G— dió az O— nyíl irányában az —Fi— menet orsón végighaladva az —F— dob egyszeri körül forgását eredményezi. A szakítógépet úgy használjuk, hogy a —B— es —E:— befogópofák közé befogjuk a —B,— elemiszálat a motort bekapcsoljuk, amikor a tengely a —D-— kúpfogaskerék útján forgásbahozza —D— tengelyt, s a —D:—— menetes orsót. A —D— tengelyen levő —Ci— kúpkerék hajtja a —C— golyóadagolót és ez minden lengelyfordulatnal egy. kettő, három. négy.
