143087. lajstromszámú szabadalom • Légabroncs, valamint eljárás és berendezés előállítására
143.087 l g'ein és a gömb középpontjától egyenlő távolságban meg van csonkítva. Az alakozó megcsonkított végeihez csonkakúpalakú részek csatlakoznak, melyek a merevitésnek széleit visszatartják. Az alakozó a gömb megcsonkított végem központosán átmenő tengelyt van szerelve. Kart rendezünk el egy tengelyen, amely oly szög alatt hajlik, hogy a kar vége a tengely egyik szöghelyzetében az alakozó egyik élének szomszédságában fekszik. A tengely 180 -os fordulata után az említett vég másik élének szomszédságába kerül. A kar vége a kordot lényegében. köralakú menetekben fekteti az alakozó körül egyik éltől a másik élig és egyidejűleg az alakozó lassan forog, miközben az alakozón rácsos kordburkok keletkeznek. A kar igen könnyű lehet és igen gyorsan mozoghat az alakozó körül úgy. hogy a burok gyorsan kialakul. A találmány részletes ismertetése céljából hivatkozás történik a mellékelt, rajzokra, melyek oly kerékabroncs-merevítést tüntetnek fel, mely gömbrész-alakú alakozóra való tekercselés útján készül; valamint ily merevítés előállítására alkalmas készüléket. ahol is az 1. ábra a találmány szerinti szerkesztett raerevítőbetétet tartalmazó, részben metszett kerékabroncs-darabnak perspektivikus képe. A 2. ábra hasonló abroncsnak távlati képe, mely ábra a kord által formázott abroncsban alakított meneteket szemlélteti, azonban csak néhány menetet ábrázoltunk és ezek is a világosabb szemléltetés kedvéért, egymástól nagymértékben szét vannak húzva. A 3. ábra formázott kerékabroncs merevítőbe tétnek perspektivikus vázlatos nézete, melyben a menetek. a világosabb szemléltetés kedvéért, egymástól messze szét vannak húzva. A 4. ábra a 3. ábra szerinti merevítésnek más nézete. Az 5A—5E. ábrák egy formázónak különféle nézetei egyetlen kordiyienet feltekercselése után. A 6.. 7. és 8. ábrák három, vázlatos nézete egyetlen menetnek a még formázatlan merevítőbetét, vagyis az alakozón és a megfelelő menetnek az abroncsban annak formázása után. A 9. ábra. kifejtett alakban, adott méretű abroncs körül tekercselt, egyetlen menetnek hosszát és konfigurációját szemlélteti. A 10. ábra egy a találmány szerinti merevitőbetét létesítésére szolgáló készülék vázlatos nezete. A 11. ábra grafikonban szemlélteti különleges kerékabroncs tekintetében a kordnyúlás és minimális szegély-átlapolási szög közötti viszonyt. Az abroncs és az annak előállítására szolgáló eljárás és berendezés, melyet a csatolt rajzokra való hivatkozással ismertetünk, a találmány célszerű kiviteli alakjára vonatkozik, melynél a merevítőbetét gömbrész-alakú alakozón tekercseljük. Az 1. ábrán feltüntetett kerékabroncs belső 1 gumirétegből. 2 műselyemkord-merevítőbetétből és külső 3 gumirétegből áll. amely 4 keréktalppal van ellátva. A műselyemkord-merevitőbetétnek gumizott műselvemkord kettős 5. fi. rétegéből áll. Az egyes rétegek kordrészei a szomszédos réteg kordrészeit keresztezik az abroncs oldalfalain és gerincén. miáltal zárt rács keletkezik. Azok a kordrészek. melyek körívekben futnak az abroncs szélei körül, együttesen a 7 abroncsszegélyt alkotják. Minden egyes réteg kordjai folytonosan haladnak a kerékabroncs körül az egyik abroncsszegélytől a másikhoz és mindegyik abroncsszegélyhez lényegében érintőleges irányban közelednek és ugyancsak lényegében érintőleges irányban távolodnak tőle és az abroncs gerincén és oldalfalain át pályát futnak be egymás után következő pontok között, melyeknél a kord az egyik abroncsszegélytől elválik és a másik szegéllyel találkozik, mely pálya lényegében geodetikai vonal a réteg által meghatározott felülethez képest. Minden egyes kordmenet az egyik abroncsszegély körül menő körívből, a gerincen és az oldalfalakon átmenő gedetikus vonalból. egy a másik abroncsszegély körül menő körívből és a gerincen és az oldalfalakon át az elsőnek nevezett abroncsszegélyig terjedő másik geodétikai vonalból áll. A két gtodéíikai vonal mindegyike 130 -os. a körívek mindegyike pedig 50°-os középponti szögnek megfelelő részt foglal el a burok kerületén. Az 50’ a szegélyátlapolási szögnek fele! meg. A kord-merevítőbetét szerkezetét a 2. ábra szemlélteti részletesen. Egy szál kordot használunk; az ábrán feltüntetett rész elejét a 8. végét a 9 számjegy jelzi. Egy teljes 10 menet árnyékolva van, hogy világosan feltüntessük annak konfigurációját a kész és formázott kerékabroncsban. A 3. ábrán feltüntetett kerék abroncs-mer évi tőbetét perspektivikus nézetéből kitűnik, miképpen van a 11 abroncsszegély felépítve. Egy az ábrán árnyékolt 12 kordrész, mely az abroncs gerincére és oldalfalaira kiterjed, az abroncsszegélyt 13-nál lényegében érintőleges irányban találja, és ezen szegély körül körívben halad a 14 pontig, ahol az abroncsszegélyt lényegében érintőleges irányban hagyja el. maid az abroncs gerincén és oldalfalain a másik abroncsszegélyhez tér vissza. A 3. ábrán ©-vei jelöltük meg a szegély átlapolási szöget. A 4. ábrán feltüntetett abroncs-merevítőbetét honiloknézete az abroncs futófelületén és vállain a kordrészek konfigurációját szemlélteti. A kordnak 15 és 16, illetve 1(5 és 17 kettős rétege, mint a rajzból kitűnik, a koronán rácsalakban a 16 kordok a 15 kordokat kerékabroncs felén át fedik mégpedig a 15a kordig, melynél a 17. 17a kordok alá kerülnek. ahol az abroncs másik felében az alsó réteget alkotják. Természetes, hogy a kerékabroncs másik oldalán a 16 kordok az alsó rétegből a felső rétegbe kerülnek. Hogy ezt mily módon érjük el. azt később ismertetjük. A rács kordjainak metszési szögei a két abroncsszegélvnél lévő nulla értéktől a gerincnél levő maximumig változnak. A felület-egységkénti kordsűrűség a gerinctől a szegélyekig növeKszik. Mint látni fogjuk, a kordok a két rétegben nem fonódnak össze, hanem egymáson feküsznek és ily módon minimumra csökken a kordok kereszteződési pontjaiban fellépő kopási törekvés. Ezek után ismertetni fogjuk a találmány szerint szerkesztett kerékabroncs előállítási módiát. Érv gömbív-alakú összeroskasztható formázó, azaz egy átmérőnek két ellentétes végén megcsonkított gömb. a csonka vegeken központosán átmenő tengely körül forgatható. Ezt a formázó vulkanizálatlan gumitalp borítja, mely a kész abroncs belső oldalát alkotja és ez a lap ragadós felületet alkot, melyhez a kord könnyen tapad. Csévéről műselyemkordot vezetünk oly szájcsövön át. mely vulkanizálható gumikompozíciót rak
