143076. lajstromszámú szabadalom • Redukáló tahiméter
9 143.076 A fentebbi hibák hatása annál inkább kifejezésre jut, minél rövidebb a távcső; ezért a találmány tárgyát képező redukáló tahiméter távcsövének a 7a. ábrán feltüntetett példaképpen; változata méretében közeledik az egyszerű geodéziai távcsőhöz. A távcső az objektív oldal felől rövidebb úgy. hogy itt áthajtható. A távcső hossza miatt a !0— fekvő tengely és a —11— magassági kör —12 - tengelye nem lehet koaxiális. De lényeges, hogy a —!1— magassági kör a távcső forgatásakor ne forduljon el. A találmány szerint ez azzal van megvalósítva, hogy a magassági körrel közös tengelyen levő —13— fogaskerék a közbeiktatott —-14— fogaskerék útján az álló —15— fogaskerékhez kapcsolódik. Ha a —13— és —15— fogaskerék azonos fogszámú, akkor a magassági kör a távcső forgatásakor sem fordul el. Avégett, hogy a magassági kör helyzete mindenkor szabatosan biztosítható legyen, a —16— indexübellával is fel van szerelve. Az ír.doxlibeil'i állítását —13—. —14— és —15— fogasket ék kapcsolaton keresztül —15—- fogaskerék tengelyére ható irányi tócsává r végzi. A találmány tárgyát képező redukáló tah:méterrel. mint tangens tahiméterrel való mérést — amikor a lécre kétszer kell irányoznunk — az 1. abra szemlélteti. Ennél a mérési eljárásnál a használat és a számítás szempontjából nincs különbség az ismert tangens tahiméterekkel szemben Ismeretes, hogy a magassági körön levő tangensbeosztást úgy származtathatjuk, hogy a magassági kör egyik képzeletbeli (az ábrán függőleges helyzetű) érintőjén levő egyenlőközű beosztást centrálisán a magassági körre vetítjük. Válasszuk célszerűen az egyenlőközű beosztás d osztásegységét úgy. hogy az a kör R sugarának 100-ad része legyen; akkor a körre vetített beosztást az érintési pontból, mint kezdőpontból kiindulva, felfelé és lefelé haladó értelemben. előjeles 1. ?. 3 sorszámmal ellátva, a számok a hozzájuk tartozó középponti szög tangensének százszorosát adják. Az 1. ábrán a P térszíni pontra állított léc alsó végére való irányzásnál a távcső irányvonala Iával. a felső végére való irányzásnál I/-el van jelölve. Legyen a tangensbeosztáson lett két megfelelő leolvasás n„ és n/, és a hozzájuk tartozó lécleolvasás L„ és L/. akkor a körhöz vont függőleges helyzetű e érintőn mérve, a két leolvasás n = n/—n0 különbségéből adódó hosszúság d/ — da = n . d A P pontnak a műszer H fekvőtengelyétől számított í vízszintes távolsága és m magassága pedig az ábra jelölésével 100 t = k,n L ahol k;- = n n° , r — nj + tm =------- t — La ~ ----- t — L. 100 100 A 2. ábrán a találmány szerinti redukáló tahiméterrel, mint változó száltávolságú irányszálas távmérővel való mérés látható. Ismeretes a belső képállítású geodéziai távcső ama tulajdonsága, hogy a távcső szállemezén a középső száltól z„ távolságban levő távmérőszálhoz tartozó ain diasztimométeres szöget a következő összefüggés jellemzi _ 7q tg <<>a — f oo ahol f o= az r : ri > fókusztávolság, a távcső végtelenre állított helyzetében. Feltéve, hogy a távcső anallitíkus pontja egybeesik a H fekvő tengellyel, a diasztimométeres szöget a 2. ábrán láthatóan következőképpen szerkeszthetjük meg. Az i irányvonalú távcső látómezejét a h vízszintes és a v függőlegse irányszállal együtt az ábrán a k kör jelképezi. A k körben ¡átható a látómezőbe b.-.vetiteú tangensbeosztás u-val és /-el jelölt sugárirányú osztásvonala. Az «-val jelölt vonal a vízszintes irányszál h osztásvonalával a illa szögi*. ?ár.ia be. Jelöljük az c és h vonalaknak a v függőleges szálból kimetszett távolságát z<'-val. Akkor. ha a távcső l irányvonalán a H pontból kiindulva, amely egyúttal a távcső anallitíkus pontja is f cotávolságban, az irányvonalra merőlegesen, leirakjuk a z„ távolságot, ennek végpontja az o>a diasztimométeres szöget szolgáltatja. Hasonlóan kapjuk az / osztásvonal által kimetszett z/ távolsághoz tartozó diasztimométeres szöget is. Végül is az a és f osztásvonalak által bezárt j- szöghöz. illetve a függőleges szálból kimetszett z =-z.> 7. távolsághoz tartozó diasztimométeres szög: m ' /.•>/. Ar ábrából látható módon, a tangensbeosztás osztásvonalai által bezárt szögre és az ennek megfelelő diasztimométeres szögre jellemző a következő öszszeíüggés: tg í f20:---- — c; tg R Az ismert szerkezeteket jellemzi, hogy a tangens beosztásvonalak a távcső látómezejébe úgy vannak bevetítve, hogy a beosztásvonalak által bezárt sző-.; és a hozzájuk tartozó diasztimométeres szög egyenlő dna = ">a Az előzőkből következik, hogy mig a tangensbeosztás osztáshibái az eddig ismeretes megoldásoknál a diasztimométeres szögben 1 : 1 arányban érvényesüknek. addig a találmány szerinti szerkezetnél az osztáshibák az i cc : R — q hányadosnak megfelelően 1 q arányban csökkennek. A l°o és az szög különbözőségéből következik. hogy az ismert szerkezeteknél érvényes távolság- és magasságmérési képlet módosul. Közelítően érvényes összefüggésekből kiindulva közelítően érvényes végeredményt kapunk. Az elkövetett hiba a megválasztásától függően elhanyagolható, illetőleg egyszerű módon figyelembe vehető. Azért, hogy a hiba minél kisebb legyen, a mérésnél feltétel a szimmetrikus helyzet, vagyis, hogy ugyanannyi számú tangens osztásvonal legyen a vízszintes irányszál felett, mint alatta, de úgy. hogy egy tangens osztásvonal mindig a vízszintes szálra essen. A 2. ábrából lathatóan közelítően érvényes a következő két összefüggés: z = z, : Z/ = nd cos"« és t f (S cos " L cos ■ z Ezekből > t =r: k/i . i. NY0
