143047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenlőtlen fázisú és csillapodású, egymást befolyásoló hordófrekvenciás áramokat továbbítő vezetékek komplex, kétponto skiegyenlítésére
Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.047. SZÁM 21. a1 . 7-10. OSZTÁLY - We~71. ALAPSZÁM Eljárás egyenlőtlen fázisú és csillapodása, egymást befolyásoló hordozófrekvenciás áramokat továbbító vezetékek komplex, kétpontos kiegyenlítésére Wedemeyer Erwin, oki. mérnök Berlin/Rahnsdorf. A szabadalom bejelentésének napja: 1953. április 7. A találmány eljárásra vonatkozik egyenlőtlen fázisú és csillapodású, egymást befolyásoló vivőfrekvenciás áramokat továbbító vezetékek komplex kétpontos kiegyenlítésére, melynél a kiegyenlítési pontokban, kondenzátorokkal, ellencsatoló vektorokat létesítünk. Kiegyenlítő eljárások a távközlési technikában már ismeretesek. Így rövid vezetékszakaszok esetében a kondenzátor-, vagy keresztezési kiegyenlítést használják. Vivőfrekvenciás áramokat továbbító vezetékek esetében azonban ezek az eljárások nem használhatók, mert a villamosan rövid szakaszok hossza csak néhány méter. Javasoltak továbbá három pontban való koncentrált kiegyenlítést is, melynél durva kiegyenlítés a vezeték közepén és finom, kiegyenlités a vezeték két végén megy végbe. Ez az eljárás azonban ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a vezetékek fázisa és csillapodása egyforma legyen és hogy ne legyenek jelen közvetett csatolások. Ismeretes végül kétpontos kiegyenlítés egyenlőtlen fázisú, de az imaginárius számtengelyhez képest részarányos fekvésű, egyenlő csillapodású vezetékek; számára is. A vivőfrekvenciás felsorolt kiegyenlítő eljárások nem vezetnek célra, ha 1) a vezetékek egyenlőtlen csillapodásúak és 2), ha az imaginárius számtengelyhez képest asszimmetríásan, tetszőlegesen fekszenek a Gauss-f éle számsíkban. Ez az eset elsősorban öreg, vivőfrekvenciás üzemek számára lecsévélt kábeleknél áll fenn (1. az 1. ábrát). A találmány szerinti eljárás a kétpontos kiegyenlítést azokban áz esetekben is lehetővé teszi, melyekben az ismert eljárások nem vezetnek célhoz. A találmány szerinti feladat kiegyenlítőelemek beépítésével oly ellencsatoló vektorok létesítése, hogy általuk a két I/II (A) és a II/I (B) mérőpont a koordinátarendszer 0 pontjába tolassák el, A foganatosítandó mértani változásoknak tehát olyanoknak kell lenniök, hogy a vektorok hosszaránya és a szögek különbsége változatlan maradjon. Minden egyes ily módon kapott vektorpárhoz az I és II vezetékek közötti csatolás tartozik, mely kiegyenlítőelemeknek az 1 vagy 2 , illetve i és 2 kiegyenlítési pontokba való beépítésével létesíthető. A 2. ábrán az A és B pontok a pl. 60 kHz-nél mért I/II és II/I csatolóvektoroknak felelnek meg. Válasszuk a kiegyenlítéshez az 1 és 2 kiegyenlítési pontokat a kábel összhosszának 1/3-ánál és 2/3-ánáL A találmány szerinti eljárásnak megfelelően, vizsgáló kondenzátorokat egymás után kapcsolunk be, az 1 és 2 kiegyenlítési pontokba. Az 1 kiegyenlítési pont számára az I/II mérésnél a í)i fővektort, a II/I mérésnél a £j2 fővektort kapjuk. A fővektorok a kiegyenlítési pontoknak és a vizsgáló kondenzátorok nagyságának megválasztása alapján egészen meghatározott irányúak és nagyságúak. A 2 kiegyenlítési pont számára, megfelelően a f}3 és í? 4 vektorokat kapjuk. A fővektorok irányai mutatják, hogyan tolódnának el az A és B mérési pontok a rajz síkjában, ha az 1 vagy 2 kiegyenlítési pontba tiszta kapacitások volnának beépítve. Ezzel minden meg van mérve, ami a mértani megoldáshoz szükséges. A % és í}2 vektorokat ezután a Di metszéspontig meghosszabbítjuk. A Di-nél keletkező s i szög, mint már említettük, a vezeték adataival és a kiegyenlítési pont megválasztásával határozottan meg van szabva és soha sem változhat, A vektorok hosszának arányát a i?x : í? 2 arány szabja meg. A ADi : BDi arány nyilván ennek az aránynak felel meg. Keresendő tehát olyan Pi pont, melynél 1) az AB húr feletti szög = s t és melynél 2) az (KpJ : (BPX ) = (%) : (^ 2 ) arány megmaradjon. Ennek a pontnak mértani helye először is az A B Di háromszög köré írt —t)i— kör, mcíx cíz A Di B köríven az AB húr fölé rajzolt minden kerületi szög tudvalévőleg egyenlő. Másodszor az A és B pontokhoz szerkesztett A/, illetve An Apolloniusz-f éle körök mindazon pontok mértani helyei, melyekre nézve a két adott A és B ponttól való távolság aránya állandó.
