143039. lajstromszámú szabadalom • Függönytartó

Megjelent: 1956. június hó l^én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 143.039. SZÁM 34. e. 1-3. OSZTÁLY — Mo—229. ALAPSZÁM Függönytartó Monti Arthur lakatosmester, Budapest. A bejelentés napja: 1954. október 12. A találmány oly függönytartó, más néven karnizs, amely szobák ablakai felett, vagy bárhol más helyen is elhelyezhető és az elhúzható függöny számára biztos tartást és jó vezetést ad. Emellett olcsón lehet előállítani és tartós. A csatolt rajz a találmányt példaképpen választott kivitelben szemlélteti. Az 1. ábra keresztmetszet, a 2. ábra pedig részleges alulnézet. A függönytartó hosszirányában elől az —1— takaróléc van, amely függőleges helyzetben, magában véve ismert módon a függöny tar tó teljes hosszán végigvonul. A takaróléc végén egy-egy véglemez van, amelyek közül a rajz csak az egyik 2-vel jelölt lemezt szemlélteti. A két véglemez között van a függöny tartórúdja, amelyet a találmány értelmében úgy alakítunk ki, hogy belső részében —3— üreg van, amelynek két —3a— fenékszalagján gördülhetnek a —4— függönyt tartó —5— görgők. A két —3a— fenékszalag között —6^- rés van, amelyben a függöny felső része, vagy a függönyt a görgőkkel kapcsoló csíptetők mozoghatnak. Utóbbiakat a rajz nem mutatja, mert az 1. ábra csak azt szemlélteti, hogy a két egymással szemben lévő •—5— görgő közös tengelyére van a függöny valami módon felerősítve. A függönytartó hosszirányában természetesen több ilyen —5— görgőpár van elhelyezve, annyi, amennyi a függöny szélességének és súlyának megfelel. A fügönytartó rúd a rajz szerinti kivitelnél két, egymásnak tükörképét alkotó —7— lécből van elkészítve, amelyeket fából állítunk elő és összeenyvezünk. Ez esetben a készítés nagyon egyszerű és olcsó, az enyvezés erősen tart és az egész függönytartó rendkívül szilárd, és a görgőpályáknál nincsen ragasztás, ami fontos előny. Mégis nincsen akadálya annak, hogy a —7— tartórúdat egy darab falécből munkáljuk ki, mely esetben a —3— üreget alakmaróval kell előállítani, vagy lehet fa helyett más anyagot, pl. fémet vagy műanyagot is használni. Ugyancsak megtehetjük azt is, hogy két egymással szemben lévő görgő helyett csak egyet alkalmazunk, mert a függöny súlyát a görgők ilyen aszimmetrikus terhelés esetén is elbírják. A görgők behelyezése és szükség esetén kivétele végett a —7— rúd két végén egy-egy furatot alkalmazunk, amelyek közül a rajz csak egyet, a —8— furatot mutatja. A —8— furaton át a görgők behelyezhetők és azután a —3— üreg közepe felé tolhatók. Mikor valamennyi görgő már bent van, a —8— furatokat egy-egy dugóval elzárjuk, ami pl. csavarmenetes, rövid fémorsóból állhat és szükség esetén könnyen kicsavarható. Az —i— és —H— léceket kétoldalt a —9— betétdarabok erősítik egymáshoz, ami a függönytartó kellő szilárdságát és merevségét biztosítja. Ha középen is alkalmazunk egy vagy esetleg több ilyen —9— betétet, hosszú függöny tar tó esetén annak kellő hordképességet adunk, mert ilyen módon a függönyt tartó —7-— rúd középen az —1— takarólécre támaszkodik. Ezt a kivitelt legkönnyebben négyszögletes —7— függönytartó rúddal lehet megvalósítani, mert ennél mindig van egy függőleges oldalfelület, amelyen a —9— betét felfekszik és így a betét a —7— léchez erősíthető (ragasztható), de azért nincsen akadálya annak, hogy a —7— léceket más keresztmetszettel készítsük el; ezek a lécek lehetnek pl. kör, vagy félkör keresztmetszetűek. Az —1— és —2— részekben lent, belül készített —»10— hornyok azt a célt szolgálják, hogy ezekbe szorított rugalmas csatok vagy csíptetők segítségével rövid, nem mozgatható díszfüggönyt lehessen a függönytartón megerősíteni. Szabadalmi igénypontok: 1. Függönytartó ablakokhoz vagy más elfüggönyözendő , részekhez, azzal jellemezve, hogy a mozgatható függöny súlyát hordozó (5) görgők egy üreges (7) rúd belsejében vannak, melynek hossza mentén végighúzódó (3) üregnek a haszrnálati helyzetben alsó felülete vagy felületei a