143035. lajstromszámú szabadalom • Hőálló zománchuzal-lakk

Megjelent: 1956. június hó 1-én , ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.035. SZÁM 22. h. OSZTÁLY — BA—580. ALAPSZÁM Hőálló zománchuzal-lakk A Magyar Állam, mint a feltalálók, Ballá Imre gépészmérnök, Dugátsy Béla vegyészmérnök, Edinger Károly gépészmérnök, Kiss Béla vegyészmérnök, dr. Simó Ernő vegyészmérnök és Uhereczky Endre elektromérnök, budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1952. június 25. Ismeretes, hogy a villamosgépek és készülékek jobb kihasználásának egyik legfőbb feltétele a nagy hőállóságú zománchuzal és szigetelő anyagok. Jelen találmány tárgya ilyen nagyhőállóságú zománchuzal, illetve szigetelőanyagok készítésére alkalmas lakk előállítása. 'Az eddig ismert és huzalok szigetelésére alkalmazott zománcok ugyanis — amelyek faolajbázisú módosított fenolgyantával készültek — a magasabb üzemi hőmérséklet hatására erősen öregszenek, ami a zománchuzal hőállóságának csökkenését és így a zománcszigetelésű huzalokkal készült gépek és készülékek kihasználási lehetőségének romlását vonja maga után. Ugyanezen hátrányai vannak a szigetelő anyagoknak is. A lakkszigetelések öregedésének oka, hogy azokban a magasabb hőmérséklet hatására a lakkreteg keményedésével járó folyamatok játszódnak le, ami miatt azok mechanikai és elektromos tulajdonságai romlanak és azok szigetelésre kevésbé alkalmassá válnak. Azt találtuk, hogy a hőre keményedő termék öregedési folyamata bár meg nem állítható, . de erősen lelassítható és így a lakkréteg hőállósága növelhető azáltal, hogy a lakkon belül a hőre keményedő folyamattal ellentétes irányú folyamatot hozunk létre. Ezt a találmány szerint úgy eszközöljük, hogy a lakk összeállításánál az eddig használt faolajbázisú lakk lenstandolaját részben ftálsavészterekkel helyettesítjük. Erre a célra a Magyar Lakkfestékipari Válllaat Devé alkid LI típusú gyantáját találtuk alkalmasnak, amely lényegében lenolajjal módosított ftálsavas glicerinészter. Ez a gyanta a hőfok emelkedésekor lágyul cs így a vele készült lakkréteg teljes kikeményedése lényegesen hosszabb ideig tart, mint a tisztán száradó olajokkal készült lakkréteg kikeményedése. • i r •••-•:•:•.<.• A találmány szerint pl.: 1. Zománchuzal lakk az alábbi összeállítás szerint készíthető: kínai faolaj 15—35, célszerűen 25 súlyszázalék, fenol formaldehiddel módosított fenyőgyanta 10—25, célszerűen 17 súlyszázalék, lenolajjal módosított ftálsavas glicerinészter 8—16, célszerűen 12,2 súlyszázalék, lenstandolaj 5—10, célszerűen 7,6 súlyszázalék, petróleum 1—18, célszerűen 14,2 súlyszázalék és lakkbenzin 20—30, célszerűen 24 súlyszázalék. 2. Lakkozott, szövött csőhöz (varnishcső) lakk az alábbi összeállításban is készíthető: kínai faolaj 3—8%, lenolaj 40—50%, lenolajjal módosított ftálsavas glicerinészter 4,5-—9%, fenolformaldehiddel módosított fenyőgyanta 5—6%, parafin 0,5—1%, szárító 0,7—2%, lakkbenzin 30—50%. A találmány szerinti összeállítások előnye, hogy a lenolajjal módosított ftálsavas glicerinészter belföldi alapanyagokból állítható elő és a kínai faolaj is belföldi származású dehidrált ricinusolajjal he^ lyettesíthető. A találmány szerinti lakk tulajdonságai nagyon kedvezőek, amennyiben hő hatására bekövetkező öregedése nagyon meglassul és így az eddiginél lényegesen magasabb hőmérséklet mellett használható. Ennek folytán a jelenleg érvényben lévő szabvány által meghatározott hőállósági véghőmérsékletnél 30—40 C°-al magasabb véghőmérséklet mellett lehet villamos gépeket és készüléket készíteni, ami azt jelenti, hogy azonos teljesítményt feltételezve, az annak elérésére szükséges aktív és inaktív anyagok számottevő mértékben csökkenthetők. A zománchuzal és szigetelőanyagok előállításának technológiája az eddigi gyártási technológiával megegyező, így előállítása beruházást nem igényel és az előállítás önköltsége nem magasabb, mint az eddigi kínai faolaj jal, vagy dehidrált ricinusolaj jal gyártott, de lényegesen alacsonyabb követelményeket kielégítő zománchuzalé, illetve szigetelő anyagoké.