143009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás részarányos vezetékeket tartalmazó vivő-frekvenciás áramok átvitelére való kábelrendszerek előállítására
2 143.009 hallás ismert képletét úgy változtatjuk meg, hogy az említett megállapítás egyértelműen jusson kifejezésre. A megváltoztatott alakban a képlet így fest: (f=z f2 1 f, eß~ P/i/ - e~*fi-ÍZ r '. / 1 t, (2) ahol <jP a közelvégi áthallási csatolások viszonya az f;, és ft frekvenciáknál. A képletből kitűnik, hogy a függvény növekvő f,-nél nem a co ; hanem a nulla felé tendál úgy, hogy a bn érték oly minimumon halad át, melynek frekvencia-helyzetét az egyes kábeldarabok hossza határozza meg. Ezzel be van bizonyítva, hogy bn nem rosszabbodhat korlátlanul. Az 1. ábra <f> lefolyását' érzékelteti, a frekvenciától függőségben. A kilometrikus csillapodási mérték itt paraméterként yan megadva. Ha már most egyes kábeldarabokból összekapcsolt erősítő mezőnél kiszámítjuk a belső reflektált közelvégiáthallási csillapodást bn + br-t az összekapcsolásban, akkor a kiszámításhoz a csatolásokat öszszegezzük. A belső, visszavert közelvégi áthallási csillapodás és a belső, reflektált távolvégi áthallási csillapodás között a következő összefüggés áll fenn: bgr bn br' 7 — 0,35 — In 1 1 — e zy (1 >~28 -i 2 (3) Ez a képlet abból adódik, hogy egy hossz-ütközési helyen, elé- és mögékapcsolt, szomszédos csatolásokon át, zavarófeszültségek folynak, melyek ezen a hossz-ütközési helyen fellépett reflexiók folytán keletkeztek. Mivel az a hosszütközési hely gyakorlatilag két egymással összekapcsolt kábeldarab forrasztási helyén keletkezik, ezek a reflektált feszültségek azonban közelvégi áthallási feszültségek összegeiként a zavart vezetékbe folynak, az összezavarófeszültség n számú ütközési helyen [n = a forrasztási helyek száma] fellépő feszültségek összege. Ennek a lépésenkénti összegezésnek eredményeként kapjuk a fent megadott képletet. A képletben a bgr = a belsőreflektált távolvégi áthallás csillapodás, bn = a közelvégi áthallási csillapodás az egyes kábeldarabban, br = a reflexiócsillapodás két ütköző kábeldarab között, Y = az egyes kábeldarab tovaterjedési mértéke és n = az erősítő térben foglalt kábeldarabok száma. A 0,35 érték abból adódik, hogy a logaritmikus összegezésnél két egyforma nagyságú csoport négyzetes összegének egyike lép fel. A találmány szerint fenti képlet hordozófrekvenciás áramokat továbbító, részarányos vezetékeket tartalmazó kábelek előállítására és kész kábelrendszerré való szerelésére a következő szempontok figyelembevételével hasznosítható a gyakor-, latban: Mihelyt az erősítőmező hossza, a legnagyobb átviendő frekvencia és ezzel a csillapítás és az egyes kábeldaraboknak keresztmetszetükből és a lerakás módjából kiadódó, hossza meg van állapítva, az előre megadott visszavert bgr távolsági áthallási csillapítási érték mellett, az egyes kábeldarabok gépi készítését úgy szabályozzuk, hogy a bn + br összeg nagyobb, de legalább akkora legyen, mint a képlet szerint kiszámított érték. A kész hosszakat a kábelrendszerré szerelésnél úgy csoportosítjuk, hogy a forrasztási helyeken szomszédos hosszak bn -\- br értéke egyenlő a kiszámított értékkel vagy annál nagyobb. Az elérni szándékolt reflektált távolvégi áthallás csillapodási értéket célszerűen 0,5 Neper-rel nagyobbra választjuk az előírt, hatásos bgw távolsági áthallási csillapodás értékénél úgy, hogy feltétlenül biztosak legyünk egyrészt az előírt érték betartása és másrészt afelől, hogy a kábeldarabok készítése nem túlságosan költséges. A 2. és 3. ábrák azokat a csillapodási értékeket mutatják, melyeket egy a megállapított képlet szerint készített egyes kábeldarabokból álló, 552 kHz üzemi frekvenciákhoz alkalmas kábelben mértek, a frekvenciától függőségben. A 2. ábra a közelvégi áthallási csatolást, a 3. ábra a távolvégi áthallási csatolást szemlélteti, melyet belső, reflektált közelvégi áthallás idézett elő. Emellett a 3 ábra 1 görbéje a távolvégi áthallási csatolás zavaró I vezetékről a zavart II vezetékre és a 2 görbe a távolvégi áthallási csatolás a zavaró II vezetékről a zavart I vezetékre. Az üzemi frekvenciának 252 kHz-ről 552 kHz-re emelése folytán, a vezetékeken kétszer annyi beszélgetés vihető át. Csekély számú közbenső erősítő beiktatásával, pl. 60 helyett 120 beszélgetés vihető át. Ezzel gyakorlatilag feleslegessé válik második, ugyanolyan jó és ugyanannyi anyag felhasználását igénylő kábel lefektetése. Szabadalmi igény: Eljárás részarányos vezetékeket tartalmazó, vivőfrekvenciás áramokat továbbító kábelek előállítására, célszerűen 552 kHz-ig és azon felüli üzemi frekvenciák számára, azzal jellemezve, hogy előre megadott erősítőimező-hossz, frekvencia, csillapodás és az egyes kábelhosszaknak a kábelkeresztmetszetből és a lefektetési módjából adódó hosszánál, a bm -f- br összeget, előre megadott, reflektál bgr távolvégi áthallási csillapítási érték mellett, a bgr = bn + br -\- y 0,35 J/—S —U-jí 1 — e-2 y (1—e-2 r) 2 (3) képlet szerint határozzuk meg és a kábelhosszak- mint a képlet szerint megállapított összeg és az nak gépi elkészítését úgy szabályozzuk, hogy a elkészített hosszakat a kész kábel szerelésénél úgy bn -\- br összeg legalább annyi, vagy nagyobb, csoportosítjuk, hogy a forrasztási helyeken szóm-
